Miért beszélnek általában lekezelően, durva hangnemben a hívő emberekről ezen az oldalon? Az van kiírva, hogy "Valláskritika" és nem "Vallásos emberek pocskondiázása".

Nyugodj meg, a vallást is cseszegetik épp eleget, nem csak a hívőket. Vannak ezek a sztereotípiák, hogy aki keresztény, az nem tud önállóan gondolkodni, agymosott, csóró stb. Az emberek többsége szeret általánosítani, és ha már az egyes népcsoportok, foglalkozások, nemek, korosztályok megkapják a magukét, akkor miért épp a vallást hagynák ki ebből?

Első válaszolónak:

A vallásos az az ember, aki minden vasárnap ott van a templomban, vallásos tévéműsort néz, vallásos rádiót hallgat, mindennap olvasgatja a Bibliát, bemagolt zsoltárokat megy egyebeket imádkozik, de ebben ki is merül nála a hit fogalma, lehet, hogy hétköznapi életben pedig egyáltalán nem látszik rajta, hogy keresztény, mert mondjuk rosszindulatú, pletykás, kapzsi, hazug.

A hívő az, aki igyekszik úgy élni, hogy betartsa Isten parancsait, és lehet, hogy nem ül be minden vasárnap a templomba, de ha megteszi, akkor abban az egy órában Istenre figyel, nem pedig azt tervezgeti mise alatt, hogy pl. hogy fog keresztbe tenni a szomszédnak, vagy kikről fog pletylálni a többi emberrel mise után.

Nem csak itt hanem az életben is észrevehető,hogy bántják a hivő embert.Szinte keresik az alkalmat,ezért is nagyon fontos,hogy a vallásos ember,hogy viselkedik.

Szerintem ez azért van,mert az emberek érzik,hogy van valaki(Isten),csak egyszerűbb azt mondani,hogy nincs,és önigazolásként ahol lehet bántják a hívőket.

Sok oka lehet ennek. Ugyebár az agresszív ateistákról van szó. Alapvető emberi tulajdonság a másként gondolkodókkal szembeni intolerancia, és sok ember nem képes türtőztetni magát.

Felsorolok néhány lehetséges okot.

1. Az ateisták nagy része soha sem gondolta át mélyen a kérdést (mármint, hogy van-e isten). Soha sem jártak ezen az oldalon (mármint isten oldalán). Beleragadtak az anyagi világba, nem képesek azon túllátni.

2. Egy másik részük -a műveltebbek- szintén materialisták. Ez az ő vallásuk, a materializmus. Csak azt fogadják el, amit a tudomány már igazolt. Ők azok akik a középkor elején kigúnyolták, lesajnálták volna azt, aki a földet gömbölyűnek képzeli.

3. Vannak akik a keresztények negatív cselekedeteivel (pl. inkvizíció, pedofil papok) azonosítják istent, és ezért negatív számukra a dolog.

4. Bűnözők, vagy legalábbis bűnöző alkatú emberek, akiknek ugye semmi közük sem lehet isten tanaihoz. Nagyon is ellenérdekeltek.

Ez csak néhány példa és ok az ateizmusra. Lehetne még sorolni. Sok embernél az általam felsorolt- vagy egyéb okok közül több együtt van.

Talán az 1. és a 4. kategória a leghangosabb, de pl. sok, viszonylag művelt ateista fel van háborodva, hogy a XXI. szd-ban hogyan lehet valaki olyan sötét, hogy akár csak fel is merje tételezni egy magasabb rendű lény lehetséges létét. Hiszen a bizonyítékok elég gyengék ( régiek, ellentmondásosak, primitívek), nem felelnek meg korunk tudományos igényeinek.

De nekem például elég meggyőzőek isten törvényei. Arról legalábbis meggyőznek, hogy néhány ezer évvel ezelőtt valaki jó útmutatót adott ahhoz, hogy az emberiség ne pusztítsa magát, hanem amennyire lehetséges boldogan éljen. Én ezt a valakit istenként tisztelem. Ha ember lett volna, akkor pedig méginkább tisztelem.

A kérdező kommentje:

Hívő aki hisz Istenben(vallástól függetlenül),a vallásos ember pedig konkrét egyházhoz tartozik.Nem mindegy. A második válaszoló egy igen gyakori esetet írt le,mikor valaki rózsafüzért morzsolgatva imádkozik a templomban,az Isten házán kívül pedig kinyírja a szomszéd kakasát,mert az átmászkál a tyúkjaihoz(csak hogy egy vidéki példát említsek).

A komment megírásának időpontja: 11-19 18:01

Ebből tehát az következik, hogy aki egy vallási közösséghez tartozik (pl. én), az igazából nem is hisz Istenben, csak elmajomkodik ott a hideg templomban a rózsafüzérével, a helyett, hogy kényelmesen kinyújtózna otthon vasárnap mindenféle képmutatás nélkül és imádkozna, amikor jól esik?! Hát kikérem magamnak!!!! Nem azért főzök vasárnapi ebédet szombaton, mert álszent vallálos létemre misére akarok menni, hanem mert vallásos vagyok és hívő IS, és azért megyek misére, hogy pl. megköszönjem a jó és a rossz dolgokat is, amelyek a héten velem történtek. Az egész hetemet az embertársaimra szántam (tanár létemre) azt az egy napot a jóistennek szánom, amellett, hogy a hét minden napján és percén "velem van", segít helyesen döntenem,... stb... stb. Persze, vannak képmutató emberek, de ne felejtsük el, ha mindenki tökéletes volna, akkor nem mondhatnánk, hogy csak egy isten van... mi is azok lennénk..

Szép napot!

Hozzáteszem én sem nézem jószemmel azokat, akik nem veszi komolyan a vallásukat, hitüket, de nem az én dolgom ítélkezni felettük, én ahhoz kicsi vagyok.

30/N