Van itt olyan, aki úgy lett ateista, hogy 7-8 éves korában megtudta, hogy nem létezik a Mikulás, aztán a fejébe ötlött a következő, kikerülhetetlen gondolat?

A kettő nincs összefüggésben. Maximum azt lehetne kihozni belőle, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékokat. (de ezt a vallás soha nem is állította).

Ha valakinek hazudnak, nem kell egyből azt gondolni, hogy a másik embernek minden állítása hazugság volt. És azt sem kell gondolni, hogy az egész élet hazugság volt.

Ha valaki nem hisz Istenben azért nem hisz, mert:

A.) Másban hisz.

B.) Nem tapasztalja a létét, nem találja valósnak.

9+3 miért nem 13? Na erre válaszolj :P

Miért kérdezed? Gondolom te nem így lettél ateista?

A vallás egy kicsit máshogy működik, mint a babona, még ha ez sokaknak elsőre nem is egyértelmű.

Kedves Kérdező!

Az előző kommentedben pontosan leírtad azt hogy miért hisznek az emberek Istenben. Mert tudományos magyarázatot nem ismernek bizonyos dolgokra. A megoldás az lenne, hogy mindennek a valós magyarázatát keressük, akkor is ha még nincsen meg. Az emberi agy szeret kitölteni minden űrt. A magyarázatok hiánya is egy űr. Ahogy a frissen festett fal is űr, amiről egyesek úgy gondolják hogy ki kell tölteni graffitivel. A csend is űr. Ezért ha például egy társasházi lépcsőházban csend van éjjel, akkor a nullás IQ-júak szerint azt is ki kell tölteni idétlen kiabálással. Az nem számít ha mondjuk éjjel 1 óra van és a lakók netán alszanak. Az lenne a jó, ha az űröket nem igyekezné bárki kitölteni. Például ha valamire még nincsen logikus tudományos magyarázat, akkor nem helyes kitölteni azt a hiányt azzal hogy Isten teremtette. Ahogy a graffiti sem helyes. Hanem vagy rá kell hagyni a racionálisan gondolkodó tudósokra, vagy pedig magunknak kell racionálisan gondolkodó tudósként választ adni arra, amire még nincs magyarázat.

"Hanem vagy rá kell hagyni a racionálisan gondolkodó tudósokra, vagy pedig magunknak kell racionálisan gondolkodó tudósként választ adni arra, amire még nincs magyarázat."

Kedves utolsó, ezt csak azért emeltem ki, mert minden szavaddal egyetértek, kivéve ezeket.

Ugyanis hiába vagy racionálisan gondolkodó tudós - ugyanúgy csak az űrt töltöd ki. Néhány igazolt adatból nem lehet levonni egy általunk nem ismert jelenségre érvényes következtetést. Ez korunk egyik nagy hibája szerintem.

A tudósnak is fel kell vállalnia azt, hogy "nem tudom". Sokkal bölcsebb megállapítás, mint az éppen aktuális világnézet alapján elméleteket kikerekíteni, és foggal-körömmel ragaszkodni hozzájuk. Ezekben sokszor önigazolás jelenik meg.

Ez az egyetlen, ami zavar a tudományban, és annak nem szükségszerű eleme - sőt, kifejezetten korlátnak érzem a megismerés útján.

Magam is ateistává váltam, mikor kiderült, hogy sem a Mikulás, sem a Jézuska, sem a Nyuszi nem hoz ajándékot. Megingott a hitem a szüleimben, az egész világban. Sokáig abszolút igazoltként láttam a materialista felfogást, és nevetségesnek tartottam a vallásokat, hiába jártam keresztény középiskolába. Önámításnak, képmutatásnak tűnt az egész, helyüket nem találó emberek kapaszkodójának.

Aztán később, már felnőtt fejjel rájöttem, hogy a vallásoknak van egy egészen más szintje is. Arra, hogy mennyire különbözőképpen lehet észlelni a környezetünket, és nem feltétlenül érvényesek azok a megállapítások, amelyeket úton-útfélen hallani. Ma már meg vagyok arról győződve, hogy a világ sokkal tágabb, többszintűbb annál, mint amire a mai tudomány eredményei alapján következtetni lehet, és óriási meglepetések fogják még érni az emberiséget. Jelenleg itt tartunk, ez is eredmény, de hosszú még az út - ha egyáltalán valaha véget ér.

Kedves Voices-of-Echoes!

Ha már pontokba szedsz valamit, próbálj a teljességre törekedni, mert nekem lennének a Te besorolásodhoz további pontok, C, D, stb... esetenként.

Előző.

"A tudósnak is fel kell vállalnia azt, hogy "nem tudom". "

Felvállalja.

" nem feltétlenül érvényesek azok a megállapítások, amelyeket úton-útfélen hallani."

Mondjuk, az, hogy van Isten, az érvényes?

"Ma már meg vagyok arról győződve, hogy a világ sokkal tágabb, többszintűbb annál, mint amire a mai tudomány eredményei alapján következtetni lehet"

Ezt mindenki tudja.

" Néhány igazolt adatból nem lehet levonni egy általunk nem ismert jelenségre érvényes következtetést."

Miből lehet levonni? Nem igazoltból?

Talán hallottad a következő szavakat, ötlet, teória, hipotézis, feltételezés, elmélet, törvény. Szerintem tudunk disztingválni.

Végül is mit szeretnél? Azt a területet, ami a vallásodat érinti, azt ne is kutassa senki? Az úgy sem lehet más, mint az a Bibliában leíródott? Már meg van válaszolva?

Nos?

Nyugi, azért nem kell kivonni a kardot, és verbális párbajra hívni. :)

"Mondjuk, az, hogy van Isten, az érvényes?"

Semmi nem érvényes. Éppen ezért sem tagadni, sem állítani nem szabadna ezt sem.

Persze vannak nem fizikai tapasztalatok, de ez nem tartozik a tudomány témakörébe, ezek személyes élmények, így sok mindent velük objektív nézőpontból nem lehet kezdeni.

"Miből lehet levonni? Nem igazoltból?"

"Talán hallottad a következő szavakat, ötlet, teória, hipotézis, feltételezés, elmélet, törvény. Szerintem tudunk disztingválni."

Szerintem nem mindenki. Az a baj a materialista felfogással (ami nem egyenértékű a tudománnyal, az igaz), hogy a mai napig áthatja bizonyos szintjeit, és akadályozza a valódi megismerést. Bizonyos hipotéziseket általános érvényűnek vesz; attól még, hogy nem ismerünk ennél jobbat, hiba helyesnek tekinteni. A probléma nem itt kezdődik, hanem azon a ponton, amikor a hipotézist cáfoló kísérleti eredmények születnek: sajnos az emberi társadalom nagyon nehezen engedi el a berögzült ideológiákat, ez nyilván alaptermészetéből adódik.

"Végül is mit szeretnél? Azt a területet, ami a vallásodat érinti, azt ne is kutassa senki?"

Ezt nem tudom, kinek írtad, nekem nincs vallásom. Azt szeretném, ha MINDENT kutatnának, és például a parapszichológia is elismert irányzat volna a tudomány területén. Igen, nem mindent lehet úgy vizsgálni, mint a természettudományos, fizikai jelenségeket, de ha leszűkítjük a vizsgálódást a módszerekre hivatkozva, és degradálunk más irányú törekvéseket, végső soron saját mozgásterünket szűkítjük le. Felesleges szekértáborokat állítani, és egymást köpködni - minden kutató a megismerésre törekszik, csak más módszerekkel.

" amikor a hipotézist cáfoló kísérleti eredmények születnek: sajnos az emberi társadalom nagyon nehezen engedi el a berögzült ideológiákat, ez nyilván alaptermészetéből adódik. "

Nem tudom, szerintem bazi nagy szenzáció lenne, ha m*c^2 nem lenne egyenlő E-vel, vagy ha kiderülne, hogy mégis van élet a Marson. Persze, ha úgy érted, hogy az emberek ragaszkodnak például bármilyen régen idejét múlt vallásos tanhoz, akkor egyetértek, de ennek nincs köze a természettudományhoz.

Szerintem elég szerencsétlen az a gyerek, akit mindenféle ostoba hazugsággal tömnek, Mikulással, Jézuskával és egyéb zagyvasággal. Csoda, hogy aztán sok közülük egész életére lökött marad?

"Nem tudom, szerintem bazi nagy szenzáció lenne, ha m*c^2 nem lenne egyenlő E-vel"

Persze, nem erről van szó, hipotézisek cáfolatáról, amelyeket ma igaznak vélünk. A többit kifejtettem fentebb.

"Persze, ha úgy érted, hogy az emberek ragaszkodnak például bármilyen régen idejét múlt vallásos tanhoz"

Ugyanez, csak más köntösben.

"Szerintem elég szerencsétlen az a gyerek, akit mindenféle ostoba hazugsággal tömnek, Mikulással, Jézuskával és egyéb zagyvasággal."

Sajnos szokás burokban nevelni a gyereket, aztán csodálkozni, hogy amikor koppan, akkor hitelét veszíti a szülő a szemében. Mert ha ebben hazudott, akkor akkor lehet, hogy másban sincs igaza: lehet, hogy nem is érdemes keményen tanulni, vagy jól viselkedni? Esetleg a cukros bácsi mégsem olyan veszélyes?

A világon millió számra vannak kompetens szakemberek és laikusok is, akik ha valamely hipotézisben csak a legcsekélyebb hibát is felfedezik, azonnal harsogni kezdik és a szenzációra éhes média világgá kürtöli.

Nem pontosan értem ezt a vonakodást a tudomány részéről, ha arra célzol, hogy esetleg akadhat vaskalapos ember, aki idejétmúlt nézetekhez ragaszkodik, akkor abban lehet valami, de manapság ez egyáltalán nem jellemző. Senki nem kockáztatja óvatlanul a hitelét és köztudott, hogy a változások korát éljük, rettenetesen felgyorsult a fejlődés és nem meglepő, de szinte sehol nincsenek alapokat érintő változások, minden ráépül a meglevő rendszerre, bővülnek az ismeretek, de érvényesek a régi alapok is.

Vannak nyitott területek, A fény kettős természete például, a hullámjelenségek és a kvantumfizika nincs összehangolva, de itt el van ismerve a határ a tudásunkban és ha valaki megpróbálja ezt egy hipotézissel összeilleszteni, volt már rá példa, azonnal darabokra szedik, mert sajnos egyenlőre senkinek nem sikerült helytálló és megcáfolhatatlan elmélettel előrukkolni ezzel kapcsolatban.

Nem értem ezt a fanyalgást, szerintem nincs ebben igazad. Nem tudok olyan megbízható jelenséget, amivel a tudományt, vagy a módszertanát megalapozott kritikával lehetne illetni.

Ami a gyermekek intelligenciáját illeti, az is sokkal jelentősebb annál, hogy összekeverné a tanulás fontosságát, vagy a cukros bácsi mesterkedéseit egy szülői füllentéssel.

Szerintem egy gyermekek sokkal tanulékonyabbak, fogékonyabbak mindenre és a szocializálódás folyamán szívják magukba az ismereteket.

A tanulás fontosságát mindenki meg tudja érteni, csak esetleg túl távolinak érzi a hatását a közeli lustasággal szemben, illetve ha el is ismeri, hogy fontos a tudás megszerzése, bizonyára úgy gondolja, hogy ráér vele egy kissé, holnap is van nap. A jó magatartás hasznának és fontosságának a megítélése sem okozhat egy normális gyereknél nehézséget, még akkor sem, ha esetleg élénkebb a kelleténél egy kicsit.

A Mikulás, a Jézuska, az ördög és az angyalok már más kategória. Itt már természetes a kavarodás és a szülői tekintély is csökkenhet, ezzel egyetértek, de ezen nincs mit csodálkozni. Ha egy szülő arra használja a tekintélyét, hogy bizonyítatlan és megalapozatlan dolgokat tanítson úgy, mintha azok valóságosak lennének, akkor az a legkevesebb, hogy elveszti hitelét, ha a gyermeke erre rádöbben!