Milyen az ateista értékrend? Mire kellene gondolni ilyenkor?

Mindenkinek egyéni értékrendje van.

Az ateistának és a vallásosnak is a társadalomhoz (egymáshoz) szükséges alkalmazkodni.

Mindenkinek szükséges valamilyen szinten a környezetéhez alkalmazkodni.

A vallásos talán annyiban más, hogy a vallásos közösségnek is vannak extra elvársaik, szokásaik.

A lényeg, hogy nem a hiszékenységtől leszel valaki jó vagy rossz ember.

Tehát egy atiesita is lehet erkölcsös, jó ember, mert ott ahol valaki csak a bűntetés miatt "jó", már régen baj van.

"Milyen az ateista értékrend?"

Valami ilyesmi:

[link]

Jaj csak az ateizmusból ne csináljunk vallást....

Annak nincsenek dogmái és szabályai. (csak az önkéntes papjaiknak van)

Egy ateista lehet egy nagyszerű, jó lelkű tudós ember és egy primitív suttyó is, aki a hányásában fetreng, amikor nem kicsiket csonkít...és ez vallásosra is igaz (pl. pedofil pap).

Elnézést a durva példáért.

Szerintem a veszekedések közben szoktak ezek a mutogatások jönni. Sokan a másikra mutogatnak, mert azt hiszik, hogy akkor ők vagy jobbak lesznek a másiknál, vagy ugyan olyan érétkesek....

A bigottak szokták hajtogatni, hogy egy ateista erkölcstelen, boldogtalan, üres ember. Az ateisták meg azt, hogy nem képmutató, primitív rabszolgák, akiket elmeháborodottak irányítanak/használnak ki.

Szia!

Az ateizmus nem szervezett és nem egységes, ezért nem lehet sem általánosítani, nincsenek minden ateista által elfogadott vélemények.

Az általánosan, a legtöbb ateista által elfogadott alapelv az, hogy azt tartjuk erkölcsösnek, ami a legtöbb ember számára hozza a legnagyobb boldogságot/ okozza a legkisebb szenvedést.

Személy szerint úgy gondolom, hogy a vallás - főleg a keresztény vallás - egyik legnagyobb bűne az, hogy behozza Istent a döntésbe, így szétválasztja az erkölcsöt és az emberi szenvedés valóságát. Magyarul a döntések rögtön nem feltétlenül abba az irányba mennek, hogy mindenkinek a lehető legjobb legyen.

A keresztények azért hiszik magukat jobbnak (és azért hiszi sok nem keresztény is őket jobbnak) mert a vallás játszadozik a lelkiismeretükkel, és rengeteg, gyakran fölösleges bűntudatot generálnak beléjük.

Az abortusz kérdéskörét meg a keresztények látják nagyon elferdülten.

A baj az, hogy amíg minden megfogant petesejtről az ember azt képzeli, hogy egy, Isten akaratából elindult élet, addig tévhitek rabja lesz.

Persze, azt én is látom, hogy egy 7-8 hónapos magzatot (azaz nem sokkal a születés előtt álló, gyakorlatilag önmagában is életképes) abortálni barbárság, ugyanakkor a terhesség 12. hete előtt ez minden nőnek a saját döntése kellene, hogy legyen.

Szerintem sokkal inkább kell félni azoktól, akik nagyon ellenzik az abortuszt. Egyrészt az abszolút tilalom garantáltan vezetne házilagos megoldási kíséletekhez, amik nagyon komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Másrészt meg vannak olyan esetek (pl. súlyosan sérült magzat), amikor szerintem az abortusz az egyetlen erkölcsileg elfogadható lehetőség.

Aki többet szeretne az ateisták értékrendjéről olvasni, annak ajánlom Sam Harris: Tények és keresztények (Letter to a christian nation) c. könyvét.

Kérdező: a liberalizmus ezt takarja - [link] - nincs benne semmi rossz, főleg a kulturális liberalizmusban. Vagyis nem értem, mi a gondod vele?

Az abortusszal meg mi a gondod? Gondolj csak bele - vérfertőzés, vagy ha a nőt megerőszakolják, vagy rossz a családi háttere, akkor mit mondasz? Mert ilyen esetek is fennállnak.

Lelkiismeret: ez nagyon egyénfüggő. Itt viszont, a vallásossághoz köze nincs.

Egyben különbözünk a vallásosoktól: mi nem hiszünk Istenben. Ennyi. Éljünk az életünket és semmi több. Az, hogy valaki, egy utolsó szemétláda, de más meg, nagyon rendes, de mint fentebb írtam, a vallásos emberek között is van ilyen.