Jézus miért mondott ellent magának?

Jézus nem saját magának mondott ellent. A zsidó kufároknak mondott ellent, akik egyszerre tartották isten házának és piactérnek.

Magyarán -ha isten házának építettétek, akkor ne kereskedelmi célokra használjátok.

Nem a saját későbbi állítását cáfolja, hanem a zsidók eljárását.

1 hasonlat, hogy értsed.

Nem piszoár szerű helyiséget kell kialakítani étkezési célokra, de ha már ez mégis megtörtént, akkor ne rotyogtasson ott mellettünk senki, ne arra használjuk.

Persze ettől még igaz lehet, hogy az étkező jobb hely az evésre.

Ennyi az állítólagos ellentmondás.

Kérdező, ezt nem hiszem el, h nem érted ! :)

Azért teszek még 1 kísérletet.

A háromszög szögeinek összege 180 fok az eukleidészi geometria szerint. Ez következik ennek a rendszernek az axiómáiból. JÉZUS EZT KÉRTE SZÁMON A ZSIDÓKTÓL, mert azok ebben a rendszerben gondolkodtak

Aztán meg azt mondta, hogy nincs olyan hely a világban ami megfelelne az eukleidészi geometriának a gyakorlatban. A tér kisebb nagyobb mértékben mindenhol görbült.

Ez utóbbi felel meg, h ...nem lakozik kézzel csinált templomokban.

Ha így sem érted, akkor reménytelen eset vagy.

1, Valamelyik esetben elfelejtették a papok, mit is adtak már a Jézusuk szájába a Biblia lapjain.

2, Vagy kilakoltatták az Urat közben, mert nem pengette a devizahitelt, így hajléktalan lett az Isten.

3, Esetleg részeg volt a szerző, a Jézus, a másoló, vagy aki a Bibliát szerkesztette.

Mi lehet még?

Tudja a franc...

(hazudós volt)

:)

""A Jeruzsálemi templom a Jehova imádatára szolgál. Azért mondta Jézus, hogy az én Atyámnak háza."

Ezzel nem egészen értek egyet,ahogy már írtam,hogy hol lakozik Isten Jézus szerint,tehát akkor miért kell az imádatához külön templom? Ha Jézus tökéletesen együtt tudott lenni az atyával,imádkozni hozzá az olajfák hegyén,vagy egyéb helyen? Imádkozni lehet a templomban is ez,világos,de ettől még Isten háza nem ez lesz."

Kedves kérdező! A Jehova imádatára állított épület nem azért volt "Isten házának" nevezve, mert szó szerint "benne lakott" Isten, hanem mert ott jöttek és jönnek össze ma is az Ő imádatára. Ez sem azt jelenti, hogy csak és kizárólag ott lehet Istent imádni, de ez már nagyon szájbarágós, nem hinném, hogy erre magadtól nem jöttél rá ... :-)

De az idézett vers szövegkörnyezete alapján pontosabbat tudunk mondani, hogy mit értett Pál azon, amit mondott.

Figyeld meg a Cselekedetek 17:22, 23-ból, milyen tapintatosan és bölcsen kezdte Pál. Mivel elismerte, milyen vallásosak voltak az athéniak, mennyi sok bálványuk volt, néhányan dicséretnek vehették a jelenlevők közül. Ahelyett, hogy Pál támadta volna őket sokistenhívésükért, arra az oltárra összpontosított, amelyet „Egy Ismeretlen Istennek” szenteltek. Történelmi bizonyíték mutatja, hogy volt ilyen oltár, és ez a tény erősíti a Lukács beszámolójába vetett bizalmunkat. Pál ugródeszkának használta azt az oltárt. Az athéniak értékelték a tudományt és a logikát. Mégis elismerték, hogy van olyan isten, aki előttük „ismeretlen” (görögül: a΄no·stos). Tehát csak logikus volt, hogy megengedték Pálnak a megmagyarázást. Ugye senki sem találhatott hibát az érvelésében?

A csillagászok számítógépeket és elektronikus eszközöket használnak a viláegyetem eredetének tanulmányozására. És mit találtak? Robert Jastrow ezt írta a God and the Astronomers (Isten és a csillagászok) című könyvében: „Most látjuk, hogy hogyan vezet a csillagászati bizonyíték a világ eredetének bibliai nézetéhez. Mert a tudós számára, aki az értelem hatalmának hitében élt, a történet rossz álomként végződik. Megmászta ugyanis a tudatlanság hegyeit; már-már ott van, hogy meghódítja a legmagasabb csúcsot; s amint feltornázza magát az utolsó sziklára, egy csoport teológus (a teremtésben hívő személyek) fogadja ott, akik már évszázadok óta ott ültek.” (Vö. Zsoltárok 19:1, [19:2, Károli].)

Láthatjuk, milyen gondosan magyaráz Pál a Cselekedetek 17:24-ben, és ez vezet a következő gondolatához a 25. versben. A hatalmas Isten, aki létre tudta hozni „a világot és mindent, ami abban van”, bizonyára nagyobb, mint az anyagi világ (Zsidók 3:4). Nem volna tehát értelmes dolog azt gondolni: őt arra lehet korlátozni, hogy templomokban lakjon, különösen, ha azt olyan emberek építették, akik nyíltan elismerik: ő „ismeretlen” előttük. Milyen határozott csattanó a filozófusok számára, akik talán éppen abban a pillanatban pillantottak fel a fölöttük magasló sok templomra! (1Királyok 8:27; Ésaiás 66:1).

Pál hallgatói bizonyára tisztelettel adóztak védő istennőjük, Athéné valamelyik akropoliszi szobrának. A Parthenonban a tisztelt Athéné elefántcsontból vagy aranyból volt. Egy másik Athéné szobor 70 láb magasan állt és a tenger felől a hajókról is látni lehetett. Az Athéné Polias szoborról pedig azt mondták, hogy az égből esett le; az emberek rendszeresen új kézimunka palástot hoztak rá. De ha az az Isten, akit nem ismertek azok az emberek, a Legfelségesebb, és ő teremtette a világegyetemet, miért szorult volna rá olyan dolgokra, amelyeket emberek hozhatnak neki? Ő ad mindent, amire szükségünk van: az „élet”-ünket, a „leheletet”, amelyet az élet fenntartására be kell szívnunk, és „mindent”, beleértve a napot, az esőt, és a termékeny földet, amelyben az élelmünk nő (Cselekedetek 14:15–17; Máté 5:45). Ő az Adományozó, mi vagyunk az elfogadók. Az Adományozó bizonyára nem alárendeltje az elfogadónak.