A kereszténység valójában a hellenisztikus hatás zsidó vallásra gyakorolt hatásának önálló vallássá válása?

Szia!

Nem. Először is, bár voltak a zsidók közt olyanok, akikre hatással volt a hellenisztikus kultúra, óriási tévedés lenne azt mondani, hogy ez egyetemes lett volna. A fogságból való hazatérés után a zsidóság szépen éldegélt a perzsa majd a görög fennhatóság alatt, megőrizve a vallási hagyományait, egészen addig, amíg IV. Antiochos Epiphanesz meg nem próbálta őket erőszakosan hellenizálni. Voltak, akik szimpatizáltak a hellénekkel, de ez nem volt egyetemes, épp az, hogy szabadságharc is kirobbanát, ez volt a Makkabeus háború (i.e. 167-164).

A kereszténység később született, a római korszakban, de akkor sem volt jellemző az egyetemes zsidóságra, hogy a hellenizmus hatással lett volna rájuk (persze kivételek voltak). Sőt! A diaszpórában élő zsidókat a palesztinaiak már nem is igazán tekintték magukkal egyenértékűeknek. A zsidóságot nem érdekelte abban a korszakban a hellenista kultúra, ők a próféták írásai alapján a Messiás-királyt várták, aki letöri róluk a római igát. A kereszténység ebben a korszakban született, és tudjuk, hogy a korai Egyház - azon kívül, hogy az ószövetségi kánont átvette - elszakadt a zsidóságtól. Arról nem is beszélve, hogy a keresztényeknek már tényleg nem volt semmi közük a görög istenekhez. Épp az, hogy a rómaiak ateizmussal vádolták őket, mert a görög-római isteneket elvetették. Ez aligha történhetett volna meg, ha az evangéliumokban a görög isteneket jelenítették volna meg valamilyen formában...

Jézus csodái nem későbbi mítoszok, hanem kortárs/szemtanú beszámolók. Az ókorban mindenki tudta, hogy János apostol - aki írta a János evangéliumot - Jézus Krisztus tanítványa volt. Egy fecni sincs arról, ami ennek az ellenkezőjét állítaná, nincs okunk kételkedni abban, hogy János - illetve a többi kortárs szemtanú valótlanságot állított volna. Az evangéliumok szerint Krisztus maga volt a testté lett Isten, így nem kell csodálkoznunk azon, hogy az Atya ereje által ilyen nagy dolgokat tudott tenni.

Igen van benne mind a két "vallásban"

A zsidóságra is hatással volt némely

Platoni tanitás, és kereszténységben is van nem kevés befolyásoltság

A hellén kultúra a mai napig hat és végig nyomon követhető az eltelt évszázadok alatt a jelenléte.

Azt nem kell bizonyítani, hogy a rómaiakra milyen befolyást gyakorolt, szinte egy az egyben átvették az isteneiket is, más néven természetesen és némileg egyszerűbbé téve a szövevényes vallást. Mind a művészetek, mind az építészet, de még az öltözködés is sokáig mutatja a hellén hatásokat és ha egy nagy népre ekkora befolyással volt, akkor nehéz megkérdőjelezni, a kisebb népekre gyakorolt hatást.

Az erkölcs fejlődése azonban nem állítható meg.

A rómaiaknak is voltak bölcs gondolataik, a változó kor más problémákat vetett fel, például Seneca már hangsúlyozza, hogy a rabszolga is ember és gyakorlati lépéseket is tesz államférfiként az alsóbb néprétegek sorsának enyhítésére és nincs egyedül, a korszak levegőjében benne vannak az ilyen gondolatok már, amit az is bizonyít, hogy később a kereszténység meglepő sebességgel terjed, különféle változatai gombaként jönnek létre a Mediterrán világban, bizonyítva azt, hogy megérett az idő az ilyenfajta eszméknek.

Előzményeiről is tudunk, sőt párhuzamos gondolatok is terjedtek.

Annyi közismert, hogy a római többistenhit ekkorra jórészt elvesztette tartalmát, napi rutinná vált, szokások gyűjteményévé, de már nem igazán hitt benne senki.

Több próbálkozás is volt a vallási élet megújítására, új Isteneket vezettek be, engedélyeztek sok más érdekes vallást, amik a Birodalom külső régióiban honosodtak meg, de igazi átütő erővel egyik sem rendelkezett.

A hellén hatás egyértelmű, sőt az egyiptomi is, de természetesen a kis zsidó nép kultúrája az alapja, ami meg megint más, sokkal ősibb kultúrák hatásait tartalmazza.

Az egymással kapcsolatba került népek hatottak egymásra, a megjelenő szokásokat átalakítva tovább is adták, ami aztán a kereszténységnél különösen látszik, hogy a zsidó, illetve a közel-keleti eszmék, amik nyilvánvalóan tartalmaznak korábbi meghonosodó gondolatokat, hogyan latinosodnak el már a korai időkben és mint fokozódik ez egyre jobban, mint integrálódik be a római szokások, gondolatok közé, maga is folyamatosan alakulva, amíg a végső arculatát el nem nyerte az államvallássá tételkor.

A válasz egyértelmű igen, de tekintetbe véve azt, hogy ez egy hosszú folyamat, mert még a görögök sem mindent maguk találtak ki, az ő kultúrájuknak is vannak gyökerei, maguk sem mentesek más népek hatásaitól.

Talán azt kimondhatjuk, hogy ők voltak azok, akik a legtöbbet adták hozzá ehhez a fejlődéshez, bár természetesen ezt lehet vitatni, mert lényegében az úttörők azok az egészen korai nagy kultúrák lehettek, amikről keveset, vagy szinte semmit sem tudunk.

Még a zsidó hagyományokat őrző Ószövetség is nagy fontosságot tulajdonít a legkorábbi időszakoknak is, de amint abban bizonyára a legtöbben egyetértünk, nem a csekély súlyú héber nép formálta a világot akkoriban, hanem más, részben ismeretlen nagy kultúrák és Izrael soha nem volt a világ közepe, de ezzel együtt el kell ismerni, hogy két évezrede a zsidó nép komolyan letett az asztalra, mert az érlelődő gondolatok ott kezdtek kibontakozni, az akkori világnak megfelelően.

Nem.

Az európai kultúra alapjai:

1) A görög tudomány, mûvészet és irodalom. Átvette, továbbvitte a Római Birodalom.

2) A római jog.

3) A kereszténység, vagyis a zsidó - keresztény hitvilág és erkölcs.

Jézus zsidó volt és zsidó vallást tanított. A zsidó vallas a hellénizmussal élesen szembenállt, zsidó szemmel a hell´nizmus pogányság, bálványimádás, többistenhit, szemben a zsidó ( és késõbbb a keresztény ) vallás szigorú egyistenhitével, meöynek I-ten - fogalma egy teljesen sprituális, fizikai forma nélküli I-ten. Igazából I-tent még elképzelni sem szabad semmi féle fizikai formában.

Nagyon sarkosan veted fel a kérdést és nem veszed figyelembe a kultúra fejlődését. A rómaiak is teljesen másképpen éltek a történelem egy egy szakaszában, ha nézzük a királyság, a köztársaság, vagy a császárság korát.

Lényegében a vallás is egy filozófiai irányzat, a teológia a filozófia része és a filozófia változását, fejlődését nyomon lehet követni.

Írod a római jogot, de ennek is voltak előzményei, ismerjük Hamurabbi törvényeit, vagyis a római törvénykezésnek is vannak elődei, volt mire építeniük.

A zsidó vallás sem csak önmagától alakult, erre tanúság maga a Tóra, vagy a Biblia, mert a korai szokások alaposan megváltoztak a benne olvasható történetekben. A fogságból hazatért népcsoport lényegesen más erkölcs szerint él már, a pátriárkák vérbő szexuális élete, az, hogy teljesen természetesen gyerekeket nemzenek a szolgálólányoknak, vagy akár Salamon ezer ágyasa később már elképzelhetetlen, illetve egy csomó egészen más dolog is bizonyítja, hogy változtak a hitükben, a szokásaikban és az alapvető felfogásukban, de a legtöbb változást utólag korrigálták a szent irományokban, ám azért maradtak benne részek, amik arra utalnak, hogy még a szertartások, vagy az istenkép is változott és én ezeket egyértelműen más népek hatásaival magyarázom, amihez a fentiek szerint minden nép maga is tett hozzá valamit.

A babiloni fogságból hazatért zsidóság hozta magával az ott tanultakat, amit még a teremtéstörténetbe is visszavetítenek. A teremtés egyes napjain történt tevékenység szorosan tükrözi a babiloni hét vonatkozásait, így lehetséges az, hogy Isten előbb teremti az állatokat, azon a napon, amely a babiloni Nergál pásztoristennek volt szentelve és a csillagokat nyilván a csillagok istenének, Nabúnak a napján, később. Maga a hét és a hónap fogalma is Babilonból származik.

A más népek hatásait a történetek tartalma is igazolja, a zsidó nép állandóan elfordul Istentől, szinte unalomig ezt olvashatjuk, hogy más népek isteneinek áldoznak, még a főpapok is időnként, példaként Áron, de törzsek is, ami Juda és Izrael konfliktusában is megjelenik. Többször megemlítődik Aséra, a zsidó nép ősi istenasszonya is.

Egyértelmű egyiptomi hatások is vannak a zsidó hitben, de még az egyistenségnek is vannak előzményei, akár Aton, vagy a hellén kultúra istenalakja, mert Zeusz kezdetben egy isten volt, csak a meghódított népek Hármas Istennőjét veszi el később feleségül Héra néven kompromisszumként a két nép vallását is összeegyeztetve és a későbbi mitológiai tabló fokozatosan kibővülve jött létre.

Jézus ugyan tényleg nagy valószínűséggel zsidó volt, ezért is taníthatott zsidókat, de már korrigált zsidó vallást tanított és ez a korrekció nyilvánvalóan a már megváltozott világ erkölcsi nívóját tükrözte, azért is volt rá fogékonyság.

Természetesen nem azt állítom, hogy az ortodox zsidó hit megmaradt az ókori keretek között, nyilván az is halad a korral, amit már csak az is bizonyít, hogy nincs tudomásom manapság megkövezésekről, vagy a havi ciklusában lévő nőkkel való kapcsolat sem olyan erőteljes már, mint a legkorábbi időkben és egy csomó minden másképpen van már, mint amit az ősi történetekben olvashatunk, de a zsidó vallás más utat járt be napjainkig.

Nem pontosan azt, amit a kereszténység, vagy a két vallás hatására később létrejött Iszlám, mert nyilván abban is megtalálhatók a korai filozófiák nyomai, mert lényegében mindennek az az alapja, a filozófia, a gondolkodás és a szemlélet, amely mindenre rányomja a bélyegét. Így a zsidó vallás perzsa elemeket is tartalmaz, sőt bizonyára asszirt is és ezek előde a sumér, vagy az akkád kultúrák lehettek.

Csak egy megjegyzés ( nem olvastam végig, de megütötte a szememet ):

"a hét és a hónap fogalma is Babilonból származik. "

I-ten a sinaji kinyilatkoztatásban parancsolta meg SZOMBATOT, vagyis a hetedik napot, de tulajdonképp már elõbb is tartották ( mannát pénteken két napra valót kellett szedni ).

Hónapról is beszél a Tóra, még a kivonulas elõtt.

Márpedig a legszkeptikusabbakk sem vitatják, hogy a Tóra mindenképp a Babiloni ostrom elõtt kész volt. Ezt teljesen régészeti leletekre alapozzák.

( Nem jó tul komolyan venni a fotel sugalmait. :) )

Csak muszály még:

"nem azt állítom, hogy az ortodox zsidó hit megmaradt az ókori keretek között, nyilván az is halad a korral, amit már csak az is bizonyít, hogy nincs tudomásom manapság megkövezésekről"

Pedig lényegeben megmaradt, a zsidóság lényegéhez tartozik a hagyomány. Megkövezés azért nincs, mert a Szentély pusztulása óta nincs halálos ítélet. Mármint vallási.

( Állami: Izrael történelme során egyszer volt csak: eichmann )

"a havi ciklusában lévő nőkkel való kapcsolat sem olyan"

De. A szigorú ortodox családokban külön szobában alszanak és nem ülnek olyan székre, amire a nõ ült, stb. Az érintés ( pl kézfogás ) meg eleve tilos, ciklustól függetlenül, kivéve a közvetlen családtagokat, de még ott sem viszik túlzása és bizonyos kortól kifejezetten ellenjavalt.

Ettõl persze az ortodox it mérnök legalább olyan jó rendszert csinál, mint vallástaln kollegája. :D

Nem egészen értem, hogy cáfolod, vagy alátámasztod az írásomat, mert azt bizonygatod, hogy nincs, vagy alig akad változás, de magad hozol fel egészen jelentőseket, mint mondjuk a halálos ítélet hiányát.

Pedig ez már azért nagy dolog.

Nem ismerem a Tórát, de az Ószövetség aprólékos és szőrszálhasogató előírásaiból aligha tartanak meg már a legortodoxabb zsidók sem egy csomót, bár természetesen azt én is elismerem, hogy őrzik a hagyományaikat, még azok is valamennyire, akik nem vallásosak.

Két zsidó barátom van, egy férfi és egy nő gyerekkorom óta és bár nem vallásosak, de még ők is követnek bizonyos szokásokat, olyasmiket is, amiket pl. ősi étkezési szabályok írnak nekik elő és a kérdésemre, hogy mégis, miért teszik, azt mondták, hogy így szeretik, így szokták meg. Azért nem olyan merevek, mint aki vallásos, szó sincs róla.

Attól függetlenül, hogy sosem érdeklődtem a zsidó szokások, előírások iránt, sőt, kifejezetten untam és minden törekvésem arra irányult, hogy elsősorban embernek (abból is lehetőleg magyarnak) tekintsék magukat és ne zsidónak, azért néhány felszínes ismeret birtokába jutottam, bár azt készséggel elismerem, hogy ezekhez a dolgokhoz te bizonyára jobban értesz.

Azt viszont már említettem, hogy a korai tanulságokat, amiket egy nép megszerzett, azt visszavetítették a szent írásaikba is, jelentősen átírva azokat, de ezt te soha nem fogod nekem elhinni, bármennyi egyéb kulturális, régészeti és hasonló kézzelfogható bizonyítékot prezentálnék és ezt nem is várom el tőled, de a többieknek azért, akiket ilyen megkötöttség nem befolyásol, azért beszélhetek róla.

shalom

:)

Bocsi, de muszáj, jével. Biztosan elírtad...