Ateisták, ha halálotok után tovább léteznétek, meglepne?

Rendkívül.

A jelenlegi nézetem szerint nincs semmim, ami túlélné a testem halálát, és a dimenziókban sem hiszek. Ha ott lennék, sok mindent újra kellene értékelnem, bár képes lennék agy nélkül meglepődni, racionálisan értékelni, érzékszervek nélkül érzékelni, meg ilyen nyalánkságok? Azt mondom, az, hogy hogyan reagálnék, nagyban függ attól, hogy milyen formában léteznék egyáltalán.

Szegényeket összeszednék egy kamionnal, mint a gombákat és vinnék Biblia tanulmányozásra.

ja: NEEEEM :D

Nem.

Nem a lelkemet tagadom, hanem Isten létezését...

Meg vagyok győződve arról, hogy a világmindenségben nem az ember a legtökéletesebb lény ami létezhet. Valaki azt mondta, "nem hisz a dimenziókban"! Ennek ellenére három tér-dimenziót ez a tökéletlen ember is érzékelni tud! Egyéb olyan - ma még ismeretlen - jelenségek, törvényszerűségek is létezhetnek, melyeket elképzelni sem tudunk.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a zsidó-keresztény egyház egyettlen istene, a világmindenség ura és teremtője, ahol minden ember egyforma, de a zsidók a kiválasztott nép és a "magasabb rendű faj"!!!

A biológiáról sok-sok dolgot felfedeztünk az utóbbi egy-kétszáz évben, de nem mindent!!! Talán a tökéletlenségünknél fogva, soha nem ismerhetjuk meg a valóságot! Nem minden spirituális, ami kézzel megfoghatatlan, és az érzékszerveink nem érzékelik! Ha így lenne, a rádióhullámok is "spirituális úton" terjednének!

Jelenlegi ismereteink szerint a halál beáltával megszűnik az emberi élet. Ha mégis lesz utána valami, az akkor is "anyagelvűségen" alapszik, csak még nem ismerjük, de attól még ateista vagyok, mert a ti istenetekben egyáltalán nem hiszek, még akkor sem, ha folytatni szeretnétek a sok-száz éves hagyományt, elvet, miszerint mindenkit el kell tüzelni, ki kell írtani, aki nem hisz a ti zsidó-keresztény istenetekben!

Kicsit igen, de aztán tuti megszoknám.

Bár lehetséges, hogy egy kicsit tényleg elkeserítene, hogy már meghalni sem lehet. :D

Én egy teljesen átlagos, kétdimenziós síkháromszög voltam. Belső szögeim összege pontosan 180 fok volt, se több, se kevesebb.

Akkor még elképzelni sem tudtam, hogy megsemmisülésem után emberi embrió formájában folytatódik a létezésem, három dimenzióban, ráadásul mindenféle életjelenségekkel fölturbózva.

De hogy az anyaméhet elhagyva internetezhetek is, és még kérdésekre is válaszolhatok ezen a weboldalon - ez még a legidealistább háromszögek elképzelését is messze felülmúlja.

Az hiszem ennél több dimenzióra nem is vagyok kíváncsi. Ha egyszer majd visszamegyek a két dimenzióba (feltéve, ha van háromszög-reinkarnáció) akkor úgyis lesz bőven miről mesélnem.