Most akkor mi van?

A Bibliában számos más súlyos ellentmondás is van. A teremtés könyvében az óriások nemzésénél Istenekről (elohim) beszél, többesszámban. Az újszövetség azzal indít, hogy szépen levezeti Dávid házából Jézus származását, Józsefen keresztül , akinek, ugyebár, nincs vérségi köze Jézushoz. Bújjad még, fogsz benne találni.

Alapkérdésedhez visszatérve: egyrészt ugyebár, logikailag könnyű belátni, hogyha a földön egy emberpár volt gyerekekkel, akkor a következő nemzedék nem akaszthatott le a szögről idegen csajokat, kénytelenek voltak saját leánytestvérkéikkel, ugyebár. Hogy a vérfertőzés tiltott? Persze, hiszen nagy kockázatú, genetikailag hátrányos. Ha alaposan végigtanulmányozod a Bibliát, nem lehet nem észrevenni a lineáris fejlődést, az egyre több és magasabb erkölcsi, szellemi és etikai követelmény támasztását. Ahogy az Istenkép is finomodik, a törvények erősödnek, majd magasabb és magasabb szellemi síkra törnek.

Másodsorban pedig természetesen a Biblia nyelvezete keleti, szövegeit nem kell szó szerint venni, az ősszülők története, mint minden más, példabeszéd (Jézus is folyton-folyvást példabeszédekben tanít. Ugye, nem gondolod, hogy Jézus a maga volt az út, az igazság és az élet, azaz aszfaltból volt, vagy ő volt az égből alászállt élő kenyér, azaz egy darab penészes vekni? Ugye?). A teremtés könyve az ember primitív történetét, emberré válását, (megteremté saját képére) értelme megnyílását, (elfogadja a tudás fájának gyümölcsét) a neolitikus forradalmat (Ádám felszántja a földet), a szakralitás első lépcsőit (ím, az ember olyanná vált, mint egy közülünk), a tudat kialakulását (észrevették, hogy meztelenek) , a bűn és az ösztönök elválasztását (testvérgyilkosság) a felelősség megjelenését (Káin, hol a testvéred?) beszéli el. Bár tény, hogy a mitokondriális DNS vizsgálata alapján a jelen emberiség igencsak csekély létszámú csoport, legfeljebb 20-30 egyed leszármazottja....

Nincs semmiféle ellentmondás, ugyanis a teremtéstörténet műfajilag nem historikus történetírás, hanem világmagyarázat, bölcsességirodalmi formában. Ezt megerősítik a benne szereplő szójátékok is, illetve a szöveg gazdag képanyaga, amelyek általánosan ismertek voltak az ókori Keleten.

A kortársak egészen másképp olvasták, az ókori zsidó gondolkodás szerint ugyanis nem az események a fontosak, - ahogyan az a 21. századi európai embernél megfigyelhető - hanem az, ami a háttérben zajlik, illetve a kiváltó ok. A Genezis ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Ajánlom figyelmedbe Rózsa Huba professzor úr Genezis kommentárját, ott sok mindenre választ kapsz, többek közt arra is, hogy miért írták meg Káin és Ábel történetét.

Az említett kommentár egyébként ez:

[link]

Ádám és Éva még tiszta genetikáju volt, rájuk nem vonatkozott és még nem is létezett a zsidóknak adott, már az özönvíz utáni törvény.

Aki azt hiszi, hogy nem kell szó szerint venni a Bibliát, az egyrészt szelektál Isten szavából, ami neki tetszik csak azt tartja meg, a többiek rámondja, hogy nem kell szó szerint értelmezni, másrészt nem hiszi el Isten szavát, tulajdonképpen mesehőssé amortizálja le.

Mindenre van válasz, nyugodtan lehet szó szerint venni a Bibliát.

@00:22

A Biblia egy irodalmi alkotás - és ha elfogadod, ha nem - a benne szereplő könyvek többféle műfajban íródtak.

Az irodalomtörténet akkor is ugyanaz volt, mint most. Mindig is a műfaj határozta meg, hogy valamit szó szerint értelmezünk-e vagy sem. A Biblia ilyen szempontból azért volt nehéz falat, mert olyan műfajok is vannak benne, amik mára kihaltak.

Most azonban hogy bőséges mennyiségű anyaggal rendelkezünk az ókori Keletről, már tisztában vagyunk az ókori írásoknak a történelmi hátterével, így jobban meg tudjuk érteni. Ennek tagadása a fundamentalizmus, ami azért is önellentmondás, mert a szövegeknek modern értelmezést nyújt, nem pedig azt keresi hogy akkor, amikor leírták őket - a teremtés esetében Kr.e.445-ben - mit jelentett.

Clark teljesen jól leírta. Én is Rózsa Huba professzorra tudok utalni, csak más könyvére (Őstörténet).

Itt két különböző műfajról van szó, azért nem lehet ellentmondásról beszélni: az egyik (a teremtéstörténet) egy magyarázatot ad arra, hogy hogyan jött létre a világ és hogyan lett az ember, a másik meg egy törvénygyűjtemény.

Ez kb. olyan kis túlzással, mintha a magyar őstörténetet bírálnánk, hogy Emese ősanyánk egy turullal csinálta, holott a magyar törvények tiltják az állatokkal való közösülést... Tök más műfajról beszélünk, és nyilván a turulos mondát sem akarja senki szó szerint értelmezni, hanem a mögöttes tartalom a lényeg.

"Ádám és Éva még tiszta genetikáju volt..."

Ha igaz a teremtéstörténet, akkor ez az állítás is igaz kell, hogy legyen. Tehát elvileg nincs ellentmondás. Mindenesetre a kedvezőtlen genetikai hatás gyakorlatilag és elméletileg is nulla volt. Persze már amennyiben Isten eleve tökéletes genetikájú embert teremtett.

Az emberiség genetikája folyamatosan mutálódik. Ádám és Éva ilyen szempontból a nulladik mutációt jelentette.

Az már más kérdés, hogy a zsidóság ma is előszeretettel alkalmazza a rokonok közti nemzést, házasságot. Gondolom a "tiszta vérvonalat" őrzik, vagy esetleg a vagyont? De nem volt ez másképp a középkori királyi családok esetében sem Európában. Bár vannak állítások amelyek szerint ezek az uralkodó klánok szintén a bizonyos közel keleti (zsidó) -azon belül is egy bizonyos, szűkebb merítésű - genetikát hordoznak. Mondjuk voltak is köztük degeneráltak, illetve olyan külsővel rendelkezők. Lásd pl Mediciek.