Mi vethet véget a vallásoknak? (többi lent)

# 1

"Ahogy Marx mondta, a vallás a nép ópiuma - és ez pontosan le is írja, hogy miért vallásos sok ember még ma is: a saját szenvedéséből, reménytelenségéből való kiútként."

Marx valóban ezt mondta, de ő sem ismerte a vallásokat, még az általános műveltség szintjén sem. A tanai meg tudjuk hova vezettek.

@: Gyűlölöm azért a sok szenvedésért

Ez érdekes. Nekem például eszembe sem jut gyűlölni a farkast, mert megette Piroskát vagy a Hétfejű sárkányt, mert elrabolta a királykisasszonyt, sőt Zeuszt és társait sem. Ugyanis amiről pontosan tudjuk, hogy nincs azt nem lehet gyűlölni.

Valószínűleg a gyűlöleted a vallásosakra is kiterjed. Jöhet még idő, mint ahogy a kommunizmusban is volt, hogy erőszakkal próbálják majd kiirtani a vallást és a vallásosokat. Mert te sem vagy jobb a gyűlölködőknél csak te más milyen alapon gyűlölködsz.

Rosszul tudod, bizony nem a vallás nevében irtottak ki a legtöbb embert, hanem a tudomány, a világbéke, a babonaság elleni küzdelem jegyében.

A vallásokhoz pedig azért fordulnak az emberek, mert nincs jobb, mert az ad reményt. Tedd boldoggá az embereket vallás nélkül és megszűnik a vallás. A baj csak az, hogy túlságosan is sok probléma van, s mintha nem kevesebb lenne hanem több. Az ateista kommunizmus is megpróbálta. Megölt 100 millió embert egy emberöltő alatt, de jobb nem lett.

Én nem mernék mérget venni arra, hogy te boldogabb ember lennél, mint a vallásosak. De ha így van, akkor bizonyára a hatalmas boldogságod megfogja az embereket, s könnyen belátják, hogy nincs szükség vallásra.

Részben igazad van kedves kérdező

Ám azt ne felejtsd el, hogy az élet forrása, ha nem is hiszed, hogy van, nem vallásosságot, vagy vallásokat hozott, vagy akart létre hozni, hanem egy harmonikusan egységes emberi társadalmat

Sajnos a vallások kialakulásáért egy valaki a felelős, akiben jól lehet szintén nem hiszel, de az igazság ezen mit sem változtat.

A Teremtő pedig nincs ellene a tudománynak, vagy a technikának addig a pontig, amíg egészséges következményekkel jár az ember és egyéb élőlények javára

Ádámnak sem volt "vallása"

kapott egy irány elvet, úgynevezett erkölcsi útmutatót, amiről letért

Persze a vallások megfognak szűnni, s ezt maga a Teremtő fogja nem is akárhogyan megszüntetni, és ezt le is íratta a szavában, mert ezek szégyent hoztak Ő rá, és bánatot, bajt okoznak az embereknek, azok közül is azoknak, akik Isten erkölcsi értékei szerint szeretnének élni

Nem Te vagy az egyetlen, aki hasonló érzésekkel bír.

Ám a "vádlottat" is meghallgatni, mert a perben addig a vádlónak van igaza, míg a vádlott is el mondja a tetteit, és annak miértjét.

Érdekes az ember, ha róla van szó, talál mentséget, Istennek is találhatnánk.

Ezt hosszú lenne elmagyarázni, de teljesen érthető, hogy miért vannak még rengetegen, akik ebbe az álomvilágba menekülnek. Az ember amióta csak létezik, több ezer éve, azóta hisz, vallása van. Hogy miért? Mert nem tudta mire fogni a dolgokat. Tehát egy villámot, egy mennydörgést, a szarást, a betegséget nem tudta mire fogni, így kitalált valamit. Tudom, neked, mint értelmes elmének ezt nehéz felfogni, de képzeld magad vissza az időben, mondjuk csak 100 évvel, amikor nem volt okos a tudomány. Te is hihetnél, mert egyszerűen az ad egy választ. Most már persze, hogy nem válasz egy értelmes embernek az, hogy "Isten tette". De mivel új kutatások bebizonyították, hogy amit tapasztalunk, azt beleépítjük a DNS-ünkbe, így a tapasztalataink tovább öröklődnek. Így egy több ezer éves tapasztalat van minden ember DNS láncában, hogy van Isten. Na, érted már, hogy ezt miért nehéz megtörni és miért kevés az olyan ember, aki ki tudott lépni ebből az álomvilágból? :)

Egyértelműen nincs Isten, ez tény. De mivel ilyen régóta befolyásol ez minket és csak nagyon-nagyon picinke része az az ember létezésének, amikor már van normális tudomány, ezért sok még a vallásos. Hogy mikor fog eltűnni? Évezredek múlva. :) Ha még leszünk. :)

Az internet. A vallásokat az tartja fenn, hogy tagjaik vallásos közösségekbe tömörülnek, és csak ugyanolyan vallású emberekkel beszélnek mindig. Az internet miatt az emberek már nem ezekben az elszigetelt közösségekben élnek, és képesek maguk is utánanézni a vallásos állításoknak, képesek olyan emberekkel beszélni, akik ateisták vagy más vallásúak. Így nem áll fenn az, ami fenntartotta a vallásokat, az elszigeteltség. És ahogy egyre több az ateista, egyre kevésbé áll fenn ez az elszigeteltség, és egyre többen lesznek ateisták.

Aki tudja mi az, annak beugorhat, hogy ez egy y(x)=dy/dx típusú diffegyenlettel írható le, aminek exponenciális megoldása van. Vagy aki nem szereti a matekot, annak: az ateizmus terjedése egy erősen öngerjesztő folyamat. Most még lassú a növekedés, de hiba azt feltételezni, hogy majd szép egyenletes lesz. Szerintem max 200 éven belül a vallások teljesen el fognak tűnni.

ez a fajta hisztizés, gyűlöletkampány, a másképp gondolkodás lábbal tiprása a szabadság felvilágosultság és egyenlőség nevében, ennek a rég megnyert csatának az újra és újra megvívni akarása, a valóságkép erőszakos megszabása, amit a kérdező itt felvetett bizonyosan egy vallástalan és szebb világba fog minket vezetni...

egy ateista

@8

Ezt már annyiszor hallottam, hogy most már muszáj megkérdeznem.

"másképp gondolkodás lábbal tiprása"

Ez milyen szempontból vonatkozik itt bárkire is? Bárki bármit gondolhat, és egyetlen ateista sem tesz ez ellen semmit. Mi csak beszélünk, szeretnénk meggyőzni a másikat. Ettől még ők gondolkodhatnak máshogy, és ez teljes mértékig tiszteletben van tartva. Mi pedig elmondjuk hogy szerintünk ők hülyék, és ez is teljes mértékben tiszteletben van tartva. Szerintem ez az ideális helyzet, mindenki teljes véleményszabadsággal rendelkezik. Mégis mi ezen a lábbal tiprás?

Amíg nem tudjuk a vallás jelentését, kialakulásának okait, addig a megszűnésre sem tudhatjuk a választ.

Először is: a vallás nem az élet/halál problémaköre miatt van, bár ezzel foglakozik a legtöbbet. Másodszor, a vallás nem érzelmi kérdés, bár sokan teszik azzá. Éppen ezért a gyűlölet/szeretet félreértésen, nem értésen alapul. A vallás egy ideológia, ami nem tesz semmit. Nevében különféle emberek cselekednek jót és rosszat. Ez lehet megalapozott, vagy sem. De érzelmileg közelíteni hozzá gyerekesség (az ok ugyanaz, mint a gyermeknél, szemben az értelmes felnőttel).

Az emberiség állapotát érdemes elkülöníteni az egyes ember állapotától, különben tévútra jutunk. A mai vallásosság terjedése éppen a fejlődés következménye az egyes embernél, de erről később.

Marx helyesen írta le a vallást, de nagyon sokan nem értik, mit akart vele kifejezni. Az más kérdés, hogy minden vonatkozásában helyes következtetéseket vont le ő maga, vagy csak részben.

A vallás kialakulásához nélkülözhetetlen az ember szellemiségének vizsgálata. Az ember tudatos cselekvő lény, ez különbözteti meg az állattól. Ezért neki van időérzéke, van emléke múltról, képes következtetni, és számos más agytevékenységre is képes. Természetesen az ember is képes sok ösztönös cselekvésre, mint az állatok, pont azért, mert az élet védelme mindkettőjükben közös. Fentebb már más is említette, azáltal, hogy az ember gondolkodik, más tulajdonságai is kialakultak. Kíváncsi (nemcsak ösztönből), a cselekvéséhez érdek, motiváció fűződik. A tudatos agya nem képes elviselni a bizonytalanságot, ez adja számára a cselekvési motivációt. A tudatos agya ugyanakkor fel akarja dolgozni az őt ért hatásokat, valamiféle rendet akar, mert ezzel csökkenti a bizonytalanságot. Ez persze nem egyik pillanatról a másikra történő aktus, hanem egy folyamat.

Az ember kezdetben semmit sem értett a környezetéből, de néhány jelenség már zavarta. Megmagyarázni nem tudta, mivel cselekvését „tervezte”, szüksége volt annak megbecslésére, mire számíthat a közeli jövőben. Ehhez magyaráznia kellett volna a körülötte zajló eseményeket. Mivel erre nem volt képes, jobb híján, mintegy „hipotézisként”, „munkaanyagként” arra gondolt, ha kifejezi tiszteletét az ismeretlen iránt, az „jó lesz hozzá”. Miért is ne gondolt volna ilyent, hiszen ugyanezt tette ő is a társaival. Aztán hosszú idő alatt ez is rendszerbe állt, szerveződött, kialakult a természet tisztelete, a természeti vallások. A megismerés során ez bonyolódott. Voltak, akik rájöttek, ez egy új elem a munkamegosztásban, ha ennek „mesteri” lesznek, az is egy megélhetési forrás. Később kiderült, mennyire hiszékeny az ember (tudjuk, inkább elhisz valamit, mert utálja a bizonytalanságot), a hiszékenységre pedig építeni lehet, sőt ennél jobban profitáló tevékenység nincs is (lásd ma a politikát és mesterkedéseit).

Sok sok idő alatt ez az egész rendszerré szerveződött, kialakultak absztrakt vallások, azoknak intézményrendszerei, sokan ebből élnek, nem is rosszul. Mára az eredeti okokat eltakarja a bonyolult rendszere a vallások sokaságának.

Mivel pedig a fejlődés napjainkban egyre erőteljesebb, az emberiség tudása az egyes emberek között egyre jobban eltér. Egyre kevesebben látják át a fontos és meghatározó dolgokat, egyre többen pedig egyre kevésbé értik. Röviden, szélesedik és nő is a bizonytalanság. Ez pedig vonzza a vallási hitet, hiszen ott csak „jónak” kell lenni, betartani néhány szabályt, a döntést áthárítottuk másra, a fensőbbségre. Meg lehet nyugodni, nem nekünk kell kitalálni, mi legyen. Tehát a vallás terjed a jövőben, amíg új eszközt nem talál az emberiség a bizonytalanság csökkentésére. De mivel a fejlődés nem áll meg, az emberek pedig soha nem lesznek egyformák, ezért mindig lesz vallás, ilyen, vagy más formában. A lényege mindig az lesz, hogy ne nekünk kelljen dönteni ebben a nagy káoszban, amit nem látunk át.

Talán nem meglepő, hogy a szélsőség is ebből táplálkozik, csak más választ ad. Ő a bizonytalanság feloldását, a belőle adódó félelem legyőzését, a probléma kezelését a végérvényes likvidálásban látja. Mert azt hiszi, a probléma okozója az ember. Nem fogadja el, hogy nem az, hanem a mássága. És amíg lesz két ember, azok különböznek, tehát mások, tehát van ok félni tőlük. Ha ezt a gondolatot végigvisszük, eljuthatunk annak megértéséig, miért nem vezet sehová (hacsak a végromláshoz nem) a szélsőségesség.