Miért tilos a római katolikus papnak házasodni, az evangélikusnak, reformátusnak viszont szabad? Erre hol van szabály előírva a Bibliában?

A Biblia szerint mindkettő helyes.

A cölibátus nem dogma a katolikus egyházban, bármikor meg lehetne változtatni, ha erre komoly igény mutatkozna.

A pedofíliának ehhez semmi köze. Ha valaki kisgyerekek iránt érez szexuális vonzódást, az nem papként is olyan lenne.

Egyébként van házas katolikus pap is, bármennyire is furcsa. Ugyanis a már házas egyéb felekezethez tartozó katolizált pap kérhet és többen kaptak is pápai engedélyt a házasság megtartása melletti pappá szentelésre.

Pál apostol első levele Timóteushoz 3. rész:

2. Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;

3. Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó;

4. Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;

5. (Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)

6. Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.

7. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívülvalóktól; hogy gyalázatba és az ördög tőribe ne essék.

8. Hasonlóképpen a diakónusok tisztességesek legyenek, nem kétnyelvűek, nem sok borivásba merültek, nem rút nyereségre vágyók;

9. Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.

10. És ezek is először megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.

11. Feleségeik hasonlóképen tisztességesek, nem patvarkodók, józanok, mindenben hívek legyenek.

12. A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják.

Van még kérdés?

"Mert ezzel akarták megakadályozni az egyházi birtok elaprózódását, aztán így maradt. Ezzel kapcsolatban még az "apostoli szent hagyományra" is nehéz hivatkozniuk, hiszen az apostolok többsége is nős volt."

Ez a tévedés valahonnan nagyon mélyről ívódott bele a köztudatba. A jog mindig is másképp viszonyult az egyházi és világi birtokokhoz. Az egyházi birtokok sosem a magánszemély tulajdonát képezték, hanem az egyházét, mint intézményét. Tehát, ha lett volna gyerekük, akkor sem szállt volna rájuk. Lásd keleten: az ortodoxoknál is nősülhet az alsó papság, mégsem volt birtokelaprózódás.

A kérdésre válaszolva: a cölibátus tisztán egyházjogi szabály, nem dogma. Tehát egyébként bármikor megváltoztatható. Viszont a latin egyház ezt tartja megfelelőnek már az alsópapság számára is. A Szentírás nem szerint a cölibátus és a nősülés is lehet ugyanolyan szent életforma.

A házasságot szülői beleegyezés nélkül 18 éves kortól lehet. Szülői beleegyezéssel pedig 16 éves kor.

A katolikus papok pedig a 6 és 12 éves kisfiúkat és kislányokat szeretik általában.

Viccet félretéve, a cölibátus az őskereszténységbe nem volt kötelező. A protestáns egyházak egy része pedig ehhez tér vissza.

9.hsz-hez:

„Már nagyon régi, az első századra visszamenő hagyománya van annak, hogy akit pappá szenteltek, az nem házasodhat…Továbbá az egyház vezetése már ekkor megtiltotta a házaséletet a papok számára. Ez igen régi hagyomány”

->A házasélet tekintetében,- amennyiben a felszentelés előtti házasultakról beszélsz (másra nehezen lenne érthető),- milyen tiltó 1.sz-i rendelkezésre gondolsz?

Szókrátész (~430) Niceai zsinatról(325) való beszámolójából nem látszik tiltás, vagy rendelet, hanem „önkéntes” döntés:

„Úgy tetszett a püspököknek, hogy ÚJ TÖRVÉNYT VEZESSENEK BE az egyházba, melynek értelmében a szent rendekben levők, vagyis a püspökök, a presbiterek és a diakonusok nem hálhatnak együtt feleségükkel, akit még világi korukban vettek el. És mikor erről megelőzőleg tanácskoztak, felállt…Paphnutiosz, és hangos szóval kiáltotta, hogy ne rójanak nehéz terhet a szent rendet viselő férfiakra. Azt mondta, mivel tisztes a házastársi együttlét és tiszta a házasság…Elég, ha az, aki korábban került a klérusba, nem házasodik meg, az egyház ősi hagyománya szerint…Ezért aztán abba is hagyták az ezzel kapcsolatos vitát, és RÁBÍZTÁK MINDENKIRE, HOGY MAGA DÖNTSE EL, érintkezik-e feleségével.” (Szókratész: ET I.11. ók9.75)

Szókratész tapasztalata:

„Az összes keletiek, még a püspökök is szabad döntés alapján tartózkodnak a feleségüktől, ha akarnak, de nem kényszerítő törvény nyomására teszik ezt Hiszen sokuk püspöki tisztségük ideje alatt törvényes házasságból származó gyermekeket is nemzett.” (uo. V.22. ók9.360)

14-eshez:

Lehet ezt érthették félre.?

„A celibátus másodrendű okai között szerepel végül még egy harmadik is…az egyházi javak rendeltelésüktől eltérő hovafordításának s az egyházi javadalmak átörökölhetővé tételének, átörökítésének megakadályozása.” (Sipos I: A cölibátus védelme..)

[link]

A Biblia pont gonosz dolognak tartja a házasság akadályozását akár egyházon belül akár azon kivül.

Az I.Timoteus levél 4. fejezete szerint gonosz és hitető szellemek befolyása alá került aki házasodást tilt akár szabályokkal akár dogmákkal, és elszakadt a hittől. Teljesen rá is illik a Katolikus klérusra a hittől való elszakadás nem csak ebben, hanem már onnantól, hogy a hierharchiájában létrejött a pápaság.

Jó nagy hülyeséget írtál imakommandós. Gratulálok. Senki nem tiltja a házasságot senkinek. Nem kötelező papnak lenni senkinek, még a papnak sem. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy akarja a papi szolgálatot és az ezzel járó cölibátust vagy nem akarja.

A Biblia azt írja: "a püspök egyszer nősült legyen", tehát az özvegy püspökök nem házasodhat újból (vagy nem lehet tovább püspök). Akkor most a Biblia is tiltja a házasságot?

19.Hsz!

A nőtlen püspök,az nem "egyfeleségű",hanem nulla feleségű.

Így senki sem lehetne-a bibliai parancs értelmében -püspök,aki cölibátusban él.

Ezt a tilalmat feloldja az,hogy a RK vallás dogmatikájában mellékes a Biblia tanítása.Az "Isten földi helytartója",az emberi hagyományok,elgondolások a mérvadók.