Hogy lehetséges a bibliai özönvizet szó szerint értelmezni?

"De még mindig az a kérdés hogy a felszínt teljesen és több km vastagon elfedő vízmennyiség hová lett."

Tegyél egy egycentis vízbe egy papírlapot. El fogja fedni. Utána gyűrd meg kissé. Némely részei kiemelkednek.

"Számos bizonyíték támasztja alá ugyanezt, melyek világszerte kimutathatók az üledékes lerakódásokból"

Már általános iskolában is tanultuk, hogy magashegységekben találtak tengerből származó üledékeket, de nyilván ezeket a tényeket gyorsan elfelejtik, csak okoskodni szeretnek

AZ ÖZÖNVÍZ VIZE.

17 Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földről.

18 A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.

19 Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.

20 Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutána a hegyek elboríttattak vala.”(1Móz 7:17-20)

Az elbeszélés szerinti vízmennyiség azt jelenti, hogy a Csomolungma 8848 m-es magassága fölött állta a vízszint.

1Móz 8:1 Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely ő vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.

1Móz 8:2 És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből.

1Móz 8:3 És elmenének a vizek a földről folyton fogyván, és száz ötven nap múlva megfogyatkozának a vizek.

1Móz 8:4 A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.

1Móz 8:5 A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó első napján meglátszának a hegyek csúcsai.

10 Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

11 Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. (Zsolt 29:10-11)

Ez a hatalmas mennyiségű víz a Föld alá húzódott vissza:

Többóceánnyi vizet találtak a föld alatt

Amerikai geológusok a Föld legnagyobb víztartalékát találták meg Észak-Amerika alatt, 643 kilométeres mélységben. A víz azonban nem a megszokott folyékony állapotában van jelen, hanem sziklába ágyazódva. Steve Jacobsen és Brandon Schmandt magmazárványokat mutatott ki ebben a mélységben, amelyek a víz jelenlétére utalnak.

A felfedezésből az következik, hogy a Föld felszínén lévő víz a lemeztektonikai mozgás eredményeként ilyen mélységekbe is eljut, és az ott található sziklák részleges olvadását okozza.

Tudósok régóta sejtették, hogy a földköpeny sziklás rétegeiben, valahol a 400–660 kilométeres mélységben víz kerülhetett csapdába. Ez a tanulmány szolgáltatja az első közvetlen bizonyítékokat az elmélettel kapcsolatban. A kutatók kombinálták Jacobsen laboratóriumi kísérleteit, amelyben a 643 kilométeres mélység nagy nyomását szimulálva tanulmányozta az olvadt sziklákat, valamint Schmandt kiterjedt szeizmológiai méréseit, amihez az USArray kétezer szenzorból álló hálózatát használta.

Ha a vizsgált rétegben lévő szikla tömegének csak egy százaléka H2O, akkor háromszor annyi víz van odalent, mint az óceánjainkban. Ezt a vizet azonban aligha fogja bárki is bepalackozva árulni (hiába kínálkoznak nagyszerű márkanevek), mert az, az ásványok molekuláris struktúrájában van csapdába ejtve.”/index.hu/tudomany/2014/06/

Lehetséges, hogy mégsem a kőzetek tárolják az eltűnt vízmennyiséget, hanem az ún. „üreges Föld” elmélet szerint a Föld belsejébe húzódott vissza. De az viszont tudományos tény, hogy a sziklák három óceánnyi vizet tárolnak. Minimum.

Annak az Istennek, akinek hatalma volt vízözönt bocsátani a Földre, annak hatalma volt arra is, hogy a visszahúzódó vizet akár kőzetágyba zárja, akár pedig a bolygó belsejében tárolja. Valahova el kellett raktároznia, hiszen ez már legalább a második vízözön volt a Földön, amint az Noé történetéből kiderül. Ádám teremtésétől Kr. e. l-ig 4028 esztendő telt el. Ádám teremtésétől az özönvízig eltelt 1656 év.

Lehet állítani, hogy nem létezett a Vízözön. Azonban bármely történelemkönyv arról számol be, hogy jelen civilizációnk az első városa Úr városa volt.

8 Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.

9 Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.

10 Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén.

11 E földről ment aztán Asszíriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht.

12 És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.

Hammurápi uralkodása alatt (Kr.e 1792 – 1750) Babilon a világ egyik legnagyobb városa volt, kimagasló tudományos eredményekkel és jogrendszerrel dicsekedhetett. Hammurápi törvénykönyvén – egy ékírásos fekete sztélén-, nagy részletességgel megfogalmazott törvények, büntetések és a mindennapi élet egyéb aspektusait szabályozó rendelkezések olvashatók. A Hammurápi korabeli Babilon híres volt kifinomult költészetéről, illetve az orvoslás, a matematika, a csillagászat és más természettudományok terén elért rendkívüli eredményeiről.

A babiloni régészeti feltárások során magas színvonalú építészeti, aranyműves, kézműves tárgyakat találtak. Mégiscsak meg kellene magyarázni, hogyan jött létere egy ilyen kulturális robbanása az emberiségnek a semmiből? A Vízözön előtti emberi civilizáció fejlődésének eredményeit mentették át Bábelbe. Azonban képet kaphatunk arról is, milyen társadalmi viszonyok uralkodtak a Vízözön előtt. Az egész udvartartás rutinszerű feláldozása, az emberi élet semmibevevését, az uralkodó életének felmagasztalását jelenti. Mivel ez a kultúra még tudatában volt a Vízözön előtti ismereteknek, ezért viselkedésük az elmúlt korszak emberi élethez való viszonyát is tükrözi.

Az őssumer kor

A sumerek néhány hullámban, fokozatosan érkezhettek Mezopotámia területére az Uruk-kultúra időszakában. Eredetükről semmi biztosat nem tudunk, eredethagyományt nem őriztek meg, az ország lakóinak tartották magukat. Valószínű legfeljebb annyi, hogy tengeri úton érkeztek, a Perzsa-öböl felől: a már jellegzetes sumer kultúra dél-északi irányban terjedt el. A sumerek korábban feltételezett hegyvidéki eredete tévedés. Antropológiailag a sumerek ugyanúgy keverék típust képviselnek, mint a protoakkádok. Nyelvük önmagában áll, rokonok nélkül; az eddigi rokonítási kísérletek a kártékony dilettantizmus határán, vagy éppen azon túl mozognak. (Így a magyar nyelvvel való egybevetés is.) Amit a 3. évezredi dél-mezopotámiai kultúrában jellegzetesen sumernek minősíthetünk, mind itt fejlődött ki Ubaid- és Uruk-kori előzményekből. A sumer nép és kultúra tehát történetileg nézve teljes egészében Dél-Mezopotámiához kötött; az eredetkutatás ebben az esetben is értelmetlen. Az Uruk-kultúra valószínűleg fokozatosan sumerizálódott; a sumerek beépültek a már kialakult termelési viszonyokba, de az ő nyelvük vált Dél-Mezopotámia beszélt nyelvévé. Ugyanakkor átvették a presumer lakosságtól a folyó- és helyneveket - ezek némelyikét átértelmezték sumerre is, pl. a sumer uru, "város" szó változataival Uruk és Eridu nevét is (előbbit "Város", utóbbit "a szép város" jelentéssel) -; átvették a termékenységkultusz jelképeinek nevét, a kialakult istenfogalomnak megfelelően istennek minősítve e jelképeket (Innin = "a nád úrnője", de sumerül "az ég istene").

a sumer nép és kultúra tehát történetileg nézve teljes egészében Dél-Mezopotámiához kötött. Ez igazolja a bibliai történetleírást. Nyelvük önmagában áll, rokonok nélkül, ez meg a bábeli zűrzavart támasztja alá.

#12

"csak okoskodni szeretnek"

Meg anyázni.

"Tegyél egy egycentis vízbe egy papírlapot. El fogja fedni. Utána gyűrd meg kissé. Némely részei kiemelkednek."

Kár hogy a gyűrődések már korábban léteztek, tekintve hogy Noéék egy hegyen kötöttek ki.

#16

Ki az a nekünk?

Jesszusom, nem szeretek ilyet írni, de te tényleg együgyűbb vagy a sokéves átlagnál:( Az özönvíz gyűrte fel a hegyeket. Ez eddig nem esett le?:) :(

Changename, szerintem hagyjuk a kisgyereket, valami vakációs tizenéves lehet. Én innentől ignorálom a 78%-os srácot a GYAK-on, tekintve, hogy nem tud gondolkozni

#18

Pacsi

#18

Na igen, itt bukik ki hogy a kreacionistáknak mennyire fogalmuk sincs a valóságról, amelyben élnek.

Mesélj, kérlek, mikor és hogyan kreált valaha is egy eső vagy egy szökőár hegyet?

Hogy lehet hogy akik értenek is a témához, csak közetlemezek gyűrődéséről, vetődésről illetve vulkanikus hegyképződésről tudnak, olyanról meg soha nem hallott senki, hogy víz általi hegységképződés?

Sőt, a víz pont erodálni szokta a hegyeket...