Hamisitvány a torinói lepel?

És ha én meg belinkelek 3 oldalt, ahol meg azt állítják, hogy valódi..?

Egyébként azt sosem lehet 100%-ig bizonyítani, hogy Krisztus leple-e. Ezt én hívőként is így gondolom, mert mi alapján azonosítjuk a személyt? DNS? Krisztus biológiai felmenőinek nincs meg a DNS-e, így nem tudjuk viszonyítani. Le tudjuk írni anatómiailag az ábrázolt férfit, viszont elég sok keresztre feszítés volt akkoriban, Jézus nem volt egyedi eset ilyen szempontból. Én hajlok inkább a valódiság felé, meg már az egy kisebb csoda, hogy egy ilyen régi szövet fennmarad ilyen állapotban.

"elég sok keresztre feszítés volt akkoriban, Jézus nem volt egyedi eset ilyen szempontból."

A rómaiak csak rabszolgákat feszítettek keresztre, így hát ez kifejezetten ritka büntetés volt.

Pont azért volt ilyen szörnyű büntetés a számukra fenntartva, hogy rettegjenek, ne lázadozzanak és viseljék el a sorsukat. Egy egyszerűbb halálnem nem tartotta volna őket vissza a lázongástól, de a demonstratív kín látványa már hatásos volt.

Maga a keresztre feszítési mese azt jelzi, hogy Jézus személye nem valóságos, hanem kitalált figura.

A római jog szigorúan és következetesen volt alkalmazva, kereszthalállal csakis rabszolgákat büntettek.

Az egyház számos trükköt próbált bevetni a dogmák megtámogatására, a könnyező Madonna festmény, vagy Krisztus szobor, a télvíz idején kizöldellő galagonyabokor mind ezeknek a példája, a torinói lepel sem más.

Mivel valóságos bizonyítékokat nem tudtak prezentálni, hát megy a trükközés és sokan be is veszik, egy babonás anyóka meggyőzésére untig elég az ilyen praktika, saját szemével is láthatja a csodás jelenségeket, de aki elhiszi, sőt, még ki is áll az igaza mellett, az látványos képet fest a saját szellemi állapotáról, de amint a fentebbi írásokból kiderül, még az értelmesebb keresztények is mosolyognak ezen, így hát nem is érdemes ezt különösképpen magyarázni, aki nem fogja fel, az már annyira elvakult, hogy nincs sok értelme neki magyarázni, hogy pont az ilyen machinációk teszik kétségessé Isten létét, mert ha valóban létezne, akkor nem lenne szükség átlátszó ügyeskedésekre a bizonyításához.

"A római jog szigorúan és következetesen volt alkalmazva, kereszthalállal csakis rabszolgákat büntettek."

Nos ez nem igaz, de lehet a történészek a hülyék és te vagy a helikopter.

Idéznék egy történelem cikkből:

"E kivégzési módot rabszolgák, kalózok, valamint az állam ellenségeivel szemben alkalmazták Rómában, ahol úgy vélték, ennél szégyenteljesebb és gyalázatosabb halál nem létezhet. A római polgársággal rendelkező civileket nem végezhettek így ki, kivéve, ha hazaárulást követtek el."

Mivel Jézust elsősorban azzal vádolták, hogy a császár ellen szít lázadást, rá pont a kereszthalál várt. Egy római helytartót (bár szerintetek Pilátus is csak a mese része, évtizedeken át hangoztattátok) aligha érdekelt volna néhány hitvita a zsidók között.

"A rómaiak csak rabszolgákat feszítettek keresztre, így hát ez kifejezetten ritka büntetés volt."

Ritka... A Spartacus-féle felkelésben Kr. e. 71-ben kb. 6000 embert végeztek ki így (jó, ez a szám lehet későbbi túlzás, de ha csak fele ennyit, már az is sok.

Valószínűleg Hérodotos is kimaradhatott neked, ugyanis már ő is említi a görög-perzsa háborúk kapcsán ezt a módszert, ami a perzsáknál ismert volt (érdekesség, hogy az első ismert forrásunk Hellász területén történt keresztre feszítésről szól). Nagy Sándor is alkalmazta, Türosz elfoglalásakor mintegy 200 embert feszítettek keresztre.

"Maga a keresztre feszítési mese azt jelzi, hogy Jézus személye nem valóságos, hanem kitalált figura."

Ha csak Jézus lett volna az egyetlen személy, akit keresztre feszítettek, az sem feltétlen cáfolná a létezését. De mint beláthatod, nem ő volt az egyedüli. Elevenen nyúzás pl, kevés volt, mégsem tagadjuk azon személyek létezését, akik a történeti hagyomány szerint így haltak meg.

"A római jog szigorúan és következetesen volt alkalmazva, kereszthalállal csakis rabszolgákat büntettek."

Olvastál te római jogot? Ha eddig nem, akkor sem késő, mutatnám az idevonatkozó részt: [link] Ez egy hosszú tanulmány az ókori államok halálbüntetéséből. A római jog a 46.oldalon kezdődik. :))

Kicsit összefoglalva (mert csodálkoznék, ha bárki is elolvasná): ugyebár római polgárra mért legsúlyosabb büntetés a lefejezés volt és gyújtogatás esetén az élve elégetés. Ez már egy igen régi szabály volt. A társadalom azonban nem csak a Civis Romanusokból és a rabszolgákból állt... Római polgárt nem végeztek ki keresztre feszítéssel, de kellően súlyos büntetés terhe mellett mindenki mást akár igen. Jézus esetében a vád a felségsértés volt. Ugye ez már a principátus kora: Augustus hozott olyan törvényt, hogy aki a császáréhoz hasonló hatalmat tulajdonít magának, az felségsértő. "Mindaz, aki magát királlyá teszi, ellenszegül a császárnak" - pont ezzel érveltek a zsidók. A felségsértés pedig crimina maiestatis.

"Az egyház számos trükköt próbált bevetni a dogmák megtámogatására, a könnyező Madonna festmény, vagy Krisztus szobor, a télvíz idején kizöldellő galagonyabokor mind ezeknek a példája, a torinói lepel sem más."

A csodákat sokkal szkeptikusabban kezeli az Egyház, mint ahogy te azt gondolnád. Elég kevés hitelesített eset van, általában nem foglal állást az Egyház, ha ilyen történetik.

"Mivel valóságos bizonyítékokat nem tudtak prezentálni, hát megy a trükközés..."

Gyönyörű körmondat (inkább nem másolom be végig), csak olyan dolgokat adsz a kereszténység szájába, amit te képzelsz bele, hogy "biztosan így van".

A kereszténység az Isten -és emberszeretet megvalósítását tanítja és a keresztény élet erre a két dologra épül. Nem a csodákra, meg hogy igazak-e vagy sem. Úgyis lehetsz keresztény, hogy nem hiszed el a torinói lepel valódiságát (hozzáteszem, az Egyház sem foglalt állást a valódisága mellett). Egyes csodák csak segíthetnek megerősödni a hitben, viszont mivel a kinyilatkoztatás már Krisztusban lezárult, így pluszt nem tehetnek hozzá a kereszténység alapvető lényegéhez.

"Idéznék egy történelem cikkből:"

Megadnád a cikk elérhetőségét, akár utalás formájában is?

Ezt illetik megtenni, ez az első, aztán folytathatjuk a vitát.

Én megadom azokat az írásokat, amiket olvashatsz:

Doleschall Alfréd: Halálbüntetés. In: Márkus Rezső (szerk.): Magyar Jogi Lexikon, III. kötet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1900

Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és instituciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996

Zlinszky János: Római büntetőjog

"Ezt illetik megtenni, ez az első, aztán folytathatjuk a vitát."

Újra megnéztem azon hozzászólásodat, amire reagáltam, most se találok benne forrást. Akkor még is milyen illemről beszélsz? Vagy csak nekem illik, neked nem?

Egyébként netről idéztem, vedd a fáradtságot és guglizd ki.

Bár úgy látom, hogy már kaptál egy egészen pontos választ imént egy történésztől, akit (úgy sejtem) lepontoztál, így teljesen mindegy.

Én írtam be a három könyvcímet a számodra, azt tanulmányozhatod, mielőtt mindenféle légből kapott cikkekből idézgetnél.

Olvasd el a római jogot előbb, aztán beszélgethetünk a keresztre feszítésről, rendben?