Ateistának tartom magamat, de mégis, mostanában arra paráztam rá, ha meghalok, mi van, ha a pokolba kerülök, mert nem hiszek istenben és soha nem lesz megnyugvás a számomra, mert ott mindig szenvedni fogok?

Köszi a válaszokat.

Nem tudom, szerintem nem félek istentől...

Az igazat megvallva, arról van szó nálam, hogy sokat gondolok a halálra, ha lenne merszem, saját kezűleg vetnék véget az életemnek.

Valamelyik nap arra gondoltam, hogy talán kicsit "jobb" nekem, mint azoknak, akik nem várják a halált, mert végre olyan lesz, ha meghalok, mintha aludnék, nincs több szenvedés, stb... de aztán megfordult a fejemben, hogy mi van, ha mégis van isten -ettől függetlenül, úgy érzem, hogy én most jelenleg nem hiszek benne- csak én gondoltam rosszul, hiszen valójában minden akkor fog kiderülni, a halál után és, ha jól tudom, isten csak azt nem bocsátja meg, ha nem hiszel benne (meg hát nem vagyok egy erkölcsősz se) szóval ezek nem túl jó pontok, így kevés az esélyem, hogy ne a pokolra, hanem a mennyországba kerüljek.

Köszönöm a válaszokat.

Nem akarok senkit megbántani itt, tiszteletben tartom a hiteteket, de hogy én keresztény lennék, hát, nem tudom... Amit eddig a keresztény vallásról tudok/olvastam attól én rosszul vagyok. A Bibliának már többször neki futottam, de egyszerűen képtelen vagyok olvasni, mert milyen alapon akarja nekem megmondani bárki is, hogy mit gondoljak,kit szolgáljak, egyszerűen ezt az egész magasztalást nevetségesnek tartom, olyasmiben hinni ennyire elvakultan, amiről nem is tudhatod, hogy létezik. Szkeptikus vagyok, igen és azt gondolom, hogy a vallás butít és bekorlátoz. Én egyszerűen csak azt tudom elhinni, amit látok is. Biztosan egyszerű vagyok ezért, de ez van.

Ennek ellenére mégis alapműveltségnek tartom a Biblia ismeretét, ez kicsit ellentmondásosnak tűnhet, nem tudom, talán azért, mert érdekel a történelem és a háborúk jó része vallási okokból robbant ki. Ezért szeretném megérteni.

A magam részéről én sokkal jobban tudok azonosulni pl. Nietzsche gondolataival.