A 21. században mi ad még alapot a kreacionizmusra?

Pedig mondta!

„Isten bonyolult, de sohasem rosszindulatú.”

"Raffiniert ist der Herrgott, aber boshaft ist er nicht."

Akkor tette Einstein ezt a megjegyzést, amikor 1921 áprilisában először járt a Princeton Egyetemen. Ma a hajdani matematikai intézet közösségi termében, a tűzhely felett olvasható.

javítás az előző hozzászólásomhoz:

Amikor azt mondta, hogy reménytelenül elavultnak tartotta a Darwini felődéstant, az nem 1964-ben volt, hanem egy 1964-ben leírt könyvben szerepel:

„Gottbekenntnisse moderner Naturforscher” 4. Auflage 1964, Morus, Berlin, (Mai természetkutatók istenhite és hitvallása)

1921-ben kapott Nobel díjat, 1929-ben adott egy interjút egy amerikai újságnak, a The Saturday Evening Postnak:

„– Mekkora befolyással van Önre a keresztyénség?

– Gyermekkoromban mind a Bibliából, mind a Talmudból kaptam útbaigazítást. Zsidó vagyok, de a Názáreti ragyogó alakja csodálatra késztet.

– Olvasta Emil Ludwig könyvét Jézusról?

– Emil Ludwig Jézusa felszínes. Jézus túl óriási egy frázispufogtató tollához, még ha tollát ügyesen forgatja is. Senki nem intézheti el a keresztyénséget egy ilyen szellemességgel.

– Elfogadja Ön a történeti Jézust?

– Micsoda kérdés! Senki nem olvashatja úgy az evangéliumokat, hogy ne érezné Jézus valóságos jelenlétét. Minden szóban ott lüktet a személyisége.Nincs mítosz, amelyben ennyi élet lenne.”

Tudod, 25%-os:

"Az a gond, az internetes idézetekkel, hogy nem tudni, ki mondta."

Petőfi Sándor

Úgy látom, olyan fickó vagy, aki azt gondolja:

-Semmi nem igaz, csak ami az én fejemben van!

Ezt úgy hívják, hogy rögeszmés.

Valóban sok butaság IS van a neten, de a tudósok nem az internetnek nyilatkoztak, Einstein 1929-ben egy neves korabeli papíralapú újság szerkesztőjének nyilatkozott, ami megjelent nyomtatásban is, és később szembesítették az idézett nyilatkozatával, erről a történet:

" 

A németországi zsidók keserű üldöztetésének hatására

közelebbi kapcsolatba került a keresztyén emberekkel is, például személyes barátságban volt Max és Heidi Bornnal, akik kvékerek* lettek Edinburghban, valamint a Princeton Theological Seminary-ban, a Ross Stevenson és a Blackwood családdal. Amikor Andrew Blackwood tiszteletes megmutatott neki egy újságkivágást arról az interjúról, ami a The Saturday Evening Post-ban jelent meg, és megkérdezte őt, hogy vajon megáll-e az, akkor ő figyelmesen elolvasta, és azt válaszolta:

"Ez az, amit hiszek!"

"

Az idézett cikk magyar nyelven, Kodácsy Tamás fordításában megjelent a Teológiai Szemle (papír alapú folyóirat), 2000/2 számában is nyomtatásban.

*kvékerek: keresztény irányzat, nagy hangsúlyt helyeznek a keresztény elvek szerinti életvitelre.

Jó, ezeket hagyjuk.

Egy bigott keresztény világban nem vállalhatta fel nyíltan senki azt, ha ateista volt.

Einsteint is majdnem kiutasították emiatt Amerikából. És most meg győzköditek a népet, hogy keresztény volt!

Hát nem.

Pontosabban nem volt istentagadó - de megírta azt, hogy NEM HÍVŐ, a szó hagyományos értelmében. Persze ezt a levelét nem idézed!

Igaz, ettől még csodálhatta az istenképet, ahogy írtad. Csak nem hitte.

Az evolúciót meg végképp hagyjuk.

Amikor 1 hónap alatt bebizonyítják neked egy laborban, és egy csomó találmány is ezen alapul, akkor épeszű ember nem tagadhatja.

Pár mondat az említett Max Bornról, aki kvéker keresztény lett:

Max Born Németországban született (Breslau, 1882. december 11.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.

Itt lehet nézelődni, hogy miket mondott Einstein a vallásról. (Kb. tagadta a keresztény Isten létét, összefoglalva)

[link]

"Egy bigott keresztény világban nem vállalhatta fel nyíltan senki azt, ha ateista volt."

Einstein zsidó származású volt. Az 1920-30-as években a zsidókat haláltáborokba vitték. A probléma nem az ateistákkal volt, hanem a zsidókkal! Mi volt Einstein válasza a nácizmusra, a zsidó ellenességre?

Egyre nagyobb közösséget vállalt a zsidó honfitársaival, és közelebb került a keresztényekhez is. Tehát a magatartása nem menekülő volt, hanem opponens, ellene ment a náci propagandának. Sokan voltak, akik a kereszténységet látszatból felvették, Einstein nem tartozott ezek közé, bár csodálta a Názáreti személyiségét, és hitt Istenben, soha nem lett keresztény.

"

A zsidók üldözése, szívszaggató mészárlása Németországban, és az ellene irányuló antiszemita amerikaiak támadása ahhoz vezetett, hogy Einstein egyre

eltökéltebben és nyíltabban ragaszkodott zsidó származásához, szorosabbra fűzve zsidó társaihoz való kötődését"

"győzköditek a népet, hogy keresztény volt!"-véled.

Soha nem írtam, hogy keresztény volt, csak azt, hogy elutasította a szerinte ostoba ateizmust, és megvetette a szerinte idejétmúlt darwinizmust.

Einstein így fogalmazott:

"Minél jobban megértjük a természet törvényeit, annál jobban tiszteljük Istent."

"Nem tudok elképzelni olyan eredeti tudóst, akinek nincs mély hite."

Einstein hitt a tudomány és a hit egymást erősítő erejében.

Ernest Rutherford mondta (a neve ismerős lehet, a Rutherford féle atommodellt ő alkotta meg:

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk közelebb visz bennünket Istenhez.”

Ernest Rutherford, Rutherford of Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója. A radioaktív sugárzáson belüli alfa- és béta-sugárzás felfedezéséért 1908-ban kémiai Nobel-díjban részesült.

Isaac Newton, a klasszikus fizika legnagyobb tudósa, a gravitáció törvényének a megalkotója mondta:

„Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent.”

Kiragadsz néhány félreérthető kijelentést a sok tucat egyértelműből (tagadja Istent) Einsteintől, és neked az az érv. Olvasd el azokat, amiket linkeltem tőle.

Másrészt a tekintély elvű érvelés eleve hiba, semmit nem érsz vele.

A természettudósok többsége arra jön rá a természet törvényeinek tanulmányozásával, hogy létezik valamiféle Isten.

Ahogy Einstein fogalmazott:

"

Amikor Martin Buber, egy másik zsidó, akit Einstein akkor már negyven éve ismert, egy napon Princetonban arra biztatta, hogy vallja meg hitét, Einstein azt mondta: „Amire mi [fizikusok] törekszünk... csak az, hogy felvázoljuk Őt. Minél mélyebben megértjük a természet titkait - jelentette ki -, annál jobban tiszteljük Istent.

"