Ateista létemre elmehetek egy templomi istentiszteletre?

például ezt néztem:

[link]

Kedves Mirőlszól!

Mi már ismerjük egymást, beszélgettünk már néhányszor, mert az elmúlt évek alatt megjelenek itt időnként.

Lényegében azért fordult meg ez a gondolat a fejemben, mert többször olvastam itt, hogy más az megélni az isteni jelenlétet, mint itt erről vitatkozni és valóban, rádöbbentem, hogy mit kritizálom én a hívőket, amikor még egy misén sem voltam soha.

Amúgy sem árt egyszer mindent kipróbálni, el tudom képzelni, hogy egy templomi hangulat az komoly hatással lehet.

Nem kívánok én mást, mint kulturáltan végigülni egy istentiszteletet és amennyire lehet, részt venni benne.

Ha a bűneink megbánására szólítanak fel, mert amint látom ez része az aktusnak, akkor mindent el fogok követni, hogy megbánjam őket, bár most nem igen van szerintem sok, meg nem is tartom őket olyan nagy bűnnek, de komolyan mondom, megpróbálom keresztény szemmel nézni, na úgy már talán lenne miről beszélni.

A Bibliát azt ismerem elég jól, azzal nem lesz sok gond és úgy gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, meg a Bazilikában biztosan könnyebb elvegyülni, vagy a Nagyboldogasszony templomban, mint egy kisebb helyen.

Az orgona nem feltétlenül kell, de miért ne legyen, ha van rá esetleg módom, az az igazi nem?

Ami a latint illeti, valaha tanultam latinul, már nem nagyon emlékszem rá, legalább kipróbálnám, hiszen a Horatiust ugyan értem, de az nem is csoda, mert valaha kívülről tudtam, lehet, hogy én leszek az egyetlen, aki valamit érteni is fog a szertartás szavaiból, ha az latinul van, de persze nem ragaszkodom hozzá.

Azt nem tudom, hogy áldozni az muszáj e, vagy csak ha akar valaki, elkerülném, ha lehet.

Azt nagyon megköszönném, ha a szárnyaid alá vennél egy ilyen alkalomra, nem ragaszkodom én sem az orgonához, sem a katedrálishoz, csak simán menjen a dolog.

Mellesleg ha személyesen is találkoznánk, esetleg tudnék neked mutatni egy Lidl gitárt, ami ugyan nem a legjobb hangszerem, de azért szerintem az árát megéri, bár tudom, erről sem egyezik a véleményünk, persze ez attól is függ, ki mit vár attól a csekélyke összegtől, amibe nekem speciel került.

Na persze ha érdekel egyáltalán, vagy lehet, hogy már el is felejtetted az esetet, meg aztán az is lehet, hogy tényleg vacak az a gitár, csak nekem tetszik valamiért, de ez jelen esetben nem is fontos, mindenesetre köszönöm a tanácsokat.

üdv.

Elnézésedet kérem, valószínűleg rosszul fogalmaztam, mert nem akartalak megbántani.

A szűrős vitát nem velem folytattad, nem emlékszem ilyenre, amúgy is nagyjából hasonlónak tűnik az én felfogásom is ebben a témában.

Az utóbbi években kezdtem el érdeklődni a vallások iránt és több ember válaszából, amikre legtöbbször nem is reagáltam, jutottam arra a következtetésre, hogy jobban meg kellene ismernem a szertartásokat, miként fejeződik ki, vagy mi az, ami támogatja az Istenhitet.

Talán azért gondoltam elsőre, hogy orgonás, vagy latin nyelvű misére kellene mennem egy katedrálisba, mert ilyen részletet láthattam valamilyen filmben, úgy képzeltem el, ez az átlagos katolikus istentisztelet.

Nem sértődtem meg azon, amit írtál, sőt, nagyon örültem neki, mert voltak benne gyakorlati tanácsok is, csak egyszerűen az a helyzet, hogy tényleg nem könnyű ebbe belefogni, lehetséges, hogy hosszabb tájékozódási időszak kellene hozzá, de amit elhatároztam, azt általában meg is szoktam tenni, ha az lehetséges, vagy mondjuk inkább úgy, hogy szeretem véghezvinni.

A vitákban engem nem zavar különösebben, ha érvekkel letromfolnak, mert még szerencsésnek is tartom, ha egy téves véleményemtől megszabadulhatok, vagy tanulhatok valamit és nem is szoktam vehemensen csatázni, esetenként történelmi hátterű kérdésekhez szólok kissé bővebben hozzá, de csak tájékoztató jelleggel és csak ahhoz, amiről vannak ismereteim.

Abban a gitáros kérdésben talán tovább vittem a kelleténél az ellenkezést a közhangulattal, de véleményem szerint igazam volt, hiszen egy kezdő és valószínűleg nem túl gazdag kérdező azt kérdezte, az alapok megismerésére használható e egy olcsó, filléres áruházi Lidles gitár és mindenki óva intette, mert milyen már az, hogy a répák és a saláták között hangszert árulni?

Na hát én elmondtam, hogy egy időben gyakran jártam Németországba dolgozni és kifelé nem cipel az ember hangszert, de kint meg egy idő múlva hiányozni kezd. Vettem is több alkalommal, de a vendégmunkást időnként kirúgják, mert lefut a széria, nincs rá szükség, repül, ha meg kell megint, akkor felvesznek belőlük, így legutoljára nem akartam százezres költségbe verni magam, bár volt ugyan pénzem, de a Lidlben vettem egy ötvenesért egy hasonlót és semmi gond nem volt vele, teljesen jól elszórakoztam, sőt a haverjaim is gyakran az én szobámban gyűltek össze, mert szerették hallgatni a hangját.

Az világos, hogy drága és márkás hangszerrel nem ér fel, de olcsósága dacára megfelelő, pláne kezdőnek és bár jelentéktelen kérdés volt, valamiért mégis jobban belementem a vitába, de azt nem mondhatod, hogy bármi illetlen dolog elhangzott volna, vagy sértés, indulatos kifejezés.

Amúgy sem veled volt a legfőbb vita, ha jól emlékszem, hanem Mojjoval, aki gitár témában szakértő ugyan, de szerintem ebben az esetben kissé sznobnak mutatkozott.

Azt sajnálom, hogy nincs kedved ahhoz, hogy elkísérjelek egy templomi látogatásra, de semmi baj, igazából kár is volt felvetnem, hiszen talán nem is illik ilyet kérni, mert valamiképpen túlságosan bizalmas jellege lenne, mert tulajdonképpen idegenek vagyunk, csak arra gondoltam, ha amúgy is mész oda, akkor nem kérek semmi komolyabb áldozatot tőled, nekem meg mégis nagyobb biztonságot adna, hogy te legalább tudod, miről van szó és így elkerülhetem azt, hogy saját tudatlanságomból valamilyen cikis helyzetbe keveredjem.

Nekem nincs ebből gondom, de ha téged valamiképpen megbántottalak, azért elnézésedet kérem, vedd úgy, hogy szóba sem került ez a dolog.

Megoldom, ám ha esetleg további tanáccsal segítesz, azt örömmel fogadom.

szia