Csak szerintem babonás a katolikus egyház?

"hogyan nem tud megbírkózni, sőt beülteti a magyar népi hiedelmeket, ami nyílvánvaló pogány eredetű"

Neked lehet súlyos értelmezési problémáid vannak. Már legalább ketten is írtuk, hogy nem tesz ilyet. Nincs olyan katolikus tanítás, amit te állítasz, miszerint a szentelt barka megvéd a rontásoktól. Sőt a katolikusok szerint rontások sincsenek (ellentétben néhány keresztény szektával, ahol próbálják a rontásokat gyakorolni).

Vagy azt várod, hogy rakjunk hatalmas máglyákat és kezdjük el égetni azokat az embereket, akik az Egyház hite mellé kitalálnak különféle hiedelmeket?

#22

"De van, ott a bizonyíték az 1-es link alatt. Felszentelt pap."

Megnéztem a cikket, megnéztem és hallgattam a cikkben linkelt videót is. Viszont nagyon sajnálatos, hogy belőled csak a rosszindulatú hazug rágalom szól. Egyik felszentelt pap se beszélt arról, hogy a barka bármitől is megvédene. Helyette Erdő Péter az önvizsgálatról beszélt, amit nem ártana neked is gyakorolnod. Hallgasd meg a beszédét, ha eddig nem tetted, neked is szól, barkákat pedig meg sem említette.

"Boldogasszony (ősi istenség neve)"

Erre pillanatnyilag semmi bizonyíték sincs, bár ha lenne sem tartanám elfogadhatatlannak. Nagyon úgy tűnik a fellelhető emlékekből, hogy a magyarok a pogányság idején is egyistenhívők voltak, vagyis ugyan azt az Istent hitték akkor is, mint most. A Boldogasszony ünnepek pedig Mária ünnepek, nagyon szép és kedves népi megnevezésekkel. Nem tudom, hogy ebben te hol látod a babonát?

"Mi Isten szavával összhangban, a vért szentnek tartjuk, ami minden egyes személy, élete."

Ezek szerint az ostyát (Krisztus testét) és a misebort (Krisztus vérét) nem tartjátok szentnek? Mert ezeket meg simán megeszitek és megisszátok ti is.

Az offtopik Jehovista vitát mellőzve, és a kérdéshez szólva:

[link]

"

A vízköpők kétféleképp voltak megtekinthetők az egyházi történelem folyamán. Elsődlegesen a gonosz fogalmát közvetítették a vízköpő formáján keresztül a hétköznapi írástudatlan emberek számára. Másodlagosan a vízköpők elriasztják a gonosz lelkeket az egyház környékéről, innen ered, hogy a gonosz nem tud belépni a templom falai közé.[8] Viszont néhány középkori pap nézetei átváltottak egyfajta bálványimádássá a vízköpők irányába. A 12. században Clairvaux-i Szent Bernát beszédet mondott a vízköpők ellen: Mit csinálnak ezek a fantázia szülötte szörnyek a kolostorokban, a barátok szemei inkább azokat fürkészi? Mit jelentenek ezeknek a tisztátalanoknak ezek a furcsa vad oroszlánok és szörnyek? Milyen szándékkal vannak elhelyezve ezek a teremtmények, a félig szörnyek, a félig emberek vagy ezek a foltos tigrisek? Látok különféle testeket egyforma fejjel és különféle fejeket egyforma testtel. Itt egy négylábú teste egy kígyófejével, ott egy hal teste egy négylábú fejével, aztán megint egy állat félig ló, félig kecske... Ha nem szégyelljük magunkat érte, akkor legalább bánjuk meg, amit rájuk költöttünk.

"