Ha Isten a Lét, a bűn pedig az Isten hiánya (Léthiány), akkor hogyan lehetnek ezek egyszerre jelen?

Nem vagyok teológus, de ha feltételezem, hogy jól írod, amit írsz, akkor egyszerű: A bűn nem Isten teljes hiánya. Vedd figyelembe:

1. Az emberek a bűnbeesés következményeként születésüktől fogva haldokolnak. Tehát eleve hiányállapottal születnek, de mégis megszületnek, mert Isten fenntartja a világot.

2. A bűn nem feltétlenül azonnal okoz halált. A bűn amolyan dominó effektusként működik. Te rombolod általa a lelked, valaki valahol meg közvetlenül bele hal a következményébe.

Amúgy nekem valahogy sántít ez a Bűn=Léthiány leírásod. A bűn elszakadás Istentől, de az elszakadás egy folyamat. Én így gondolom.

Ilyen formában az abszolút igazság, a lét, az Isten, az abszolút jó egymás szinonimái.

Fény és sötétség is jelen van a világban, a sötétség mégis a fény hiánya, ahogy a bűn Isten hiánya

"Miként lehet az, hogy a Lét és a Léthiány egyszerre van valahol?"

Nem lehet egyszerre. Nem cselekedheted ugyanabban a dologban a bűnt és a jót egyszerre. Vagy az isteni információ alapján cselekszel, és akkor jót teszel, vagy félreteszed azt és akkor bűnt cselekszel. HA látsz egy éhezőt és nem eteted meg a feleslegedből, akkor bűnt cselekszel. Nem tudod egyszerre megetetni és nem etetni

"Nyilván sehogy, hisz kölcsönösen kizárnák egymást. De a 35%-os (vagyis mostmár 34) agymenéseiben kár is logikát keresni, mint az említett példa is mutatja. Nála csak az számít hogy újra és újra jól beszólhasson mindenkinek, hogy a beszólásnak értelme is legyen, az nem kritérium."

Ismét a tipikus materialista "indoklás. Kijelent valamit, nem magyarázza hanem jó adag személyeskedéssel megtoldja. Nem tudja a választ, alkalmazza a személy elleni támadást.

"Egy álláspont vagy egy állítás helyességét a kijelentő személye, vélt vagy valós személyiségjegyei vagy feltételezett érdekei alapján próbáltad meg kétségbe vonni."

[link]

"Kíváncsi vagyok, hogy reagálni fog-e erre, vagy ez a kérdést pont "nem látja", mint múltkor is, mikor ugyanezt a kérdést kiírtam."

Tehát elismered végre, hogy állandóan kiírod a kérdéseket. Eddig a tagadás ment. A kérdés célja a személyeskedés? Akkor duplán GYAK szabályellenes. Mi a cél, hogy majd egyszer mást írok?

Miért zavar az, ha valaki más véleményen van? Elfogadod, nyugtázod, tovább lépsz. Ha szerinted igazad van, akkor mit érdekel, ha másnak más a véleménye?

Amúgy ezt a kérdést is kb. heti 3-4x megbeszéljük. Mindenki elmondja mindig ezeket. Én érvelek, ti személyeskedtek, ahogy most is jól látható