Ha közjegyző előtt írjuk meg a szerződést, akkor ott a helyszínen kell kifizetni a kaukciót illetve az első havi bérleti díjat?

Mint írtam, szerződésbe kell foglalni és egyértelmű lesz.

Millió kérdés volt, hogy elromlott a hűtő, letört a korlát, ki fizeti ...

Vagy az előző bérlő gázszámláját ki fizeti.

Le kell írni az órák állását.

Fényképeket kell csinálni a lakásról.

Ha valaki ki nézi belőlem, hogy lopok ne engedjen be. Ha mégis lopok, vagy kibontom a falat pereljen be. hotelbe, airbnb be hallottál már kaucióról??????

Nincsen.

Határozott idejű szerződésnek semmi értelme.

Senki se tudja 9 hónap 5 nap múlva mi lesz.

A tulajnak mindkét esetben ugyanolyan nehéz/könnyű új bérlőt találni, de ezt úgyse értik meg ...

A bérlés úgy történik, mint sok más. Megnézik az üres lakást, mondanak összeget, alszanak rá egyet és másnap szerződés. Max annyi, hogy 1 hónap múlva költözünk, de senki sem tervez szerződéssel 3-4 hónapra előre.

Én előre pénzt soha nem adok, max jegyvásárláskor.

Főleg, ha benne a szerződésbe, hogy ha a tulaj szerint nem fizettem ki a csőtörés javítását, másnap kiteszi a szűröm legálisan

Ha van az albérletben 1milliós elektronikai berendezés akkor ok.

De egy putriba ahol törik amihez érsz, ott nem ok.

Az óvadék (népies nevén kaució) fedezet a szerződéses hátralék meg nem fizetése esetére. Ezt sok tulajdonos úgy értelmezi, hogy elrakja a zsebébe, aztán a végén majd kitalál valami indokot, hogy miért nem adja vissza. Mint mindig: tisztelet a kivételnek.

Az óvadék NEM a tulajdonos pénze, és a saját vagyonától elkülönítve kellene tartani (a tulajdonosnak is lehet ám fizetési nehézsége). Legjobb a bérlő nevén lévő külön bankszámlán, amire a tulajdonosnak zálogjogot jegyeznek be, így egyikük sem fér hozzá, ha úgy szottyan kedve. Vagy ügyvédi letétben.

Ha hátraléka van a bérlőnek, akkor azt elsősorban meg kell fizetnie; az óvadékból csak ennek megtagadásakor elégítheti ki a követelését a bérbeadó (a jogvita jogerős lezártát követően), és csak a meg nem fizetett hátralék erejéig. A teljes óvadékot visszatartani a hátralék elszámolása nélkül nem lehet.

Jaj, hát elég sok itt a téves hozzászólás úgy veszem észre.

Tisztázzuk: A kaució, egy vagyon biztosítási óvadék. Általános esetben a kaució kizárólag az esetleges károkozás, vagy meg nem fizetett közüzemi számlák fedezetére szolgál és csak akkor tartható vissza, ha a bérlő ezeket a feltételeket nem teljesíti, függetlenül attól, hogy ez részéről szándékos-e, vagy sem. Szerződéstől függően azonban alkalmazható egyéb esetekre is, mint pl. a bérleti díj elmaradása.

Bírósági, jogi eljárás, pereskedés, azokban az esetekben szokott lenni, ha pl. a bérlő nem akarja elhagyni a bérleményt, vagy ha vissza akarja perelni a kaucióját valamilyen okból bérbeadótól. Amennyiben a szerződést közjegyzői ellenjegyzéssel készítették, pereskedésnek sincs helye. Illetve lehet perelni, de felesleges időpocsékolás, mivel abban az esetben, szinte kivétel nélkül mindig a szerződés szerinti bírósági döntés születik és a folyamatban lévő jogi eljárásnak sincsen halasztó hatálya semmire sem. Vagyis ilyen esetekben a bérlő azonnal köteles a lakást elhagyni, ha a bérbeadó, vagy annak felhatalmazottja erre felszólítja és a szerződés erre lehetőséget ad, illetve a kauciót is azonnali hatállyal jogosult visszatartani a bérbeadó.

A kaució összege az, ami változhat. Általában 1-3 hónapnyi bérleti díj összege szokott lenni, de lehet ettől több is. Kevesebb nem nagyon szokott lenni. Egy drága, menő helyen lévő és igényesen berendezett ház, vagy lakás kauciója akár 5-6 hónapos bérleti díj is lehet, bár ez azért nem gyakori eset. A kaució minden esetben a beköltözés előtt fizetendő. Így van értelme. Hogy az első havi díj mikor esedékes és hogyan, hogy előre, vagy nem előre és, hogy hanyadikán, ez mind megállapodás kérdése.

A bérlőt biztos nem védi, mert közjegyző nélkül eleve ki se teheti :D

Pláne nem kitalált dolgokkal, hogy szekrény mögött piszkos lett a festés :D

"egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a tulaj. Ez mindkettőtöket véd"

Aha, persze. Azért hívják "egyoldalúnak".

A bérlőt a tulajdonos önhatalmú fellépésétől (birtokháborítás, magánlaksértés stb.) nem a szerződés védi, hanem a jogszabály. Persze csak akkor, ha a bérlő ezzel tisztában van.

A bérlő számára az egyetlen értelmezhető "védelem" az lenne, ha a tulajdonos nem mondhatná fel a határozatlan időre kötött szerződést indok nélkül. Indok lehet például (a törvényben foglalt kötelezettségszegéseken túl), ha a tulajdonosnak saját célból múlhatatlan szüksége van a lakásra. Nyilván ez utóbbit hihetően igazolnia kellene vitás esetben.

Sajnos a mai helyzet, amikor a tulajdonos bármikor indoklás nélkül felmondhatja a bérleti szerződést, azt eredményezi, hogy a bérlők kényszerűen lemondanak a jogaik érvényesítéséről. Hiszen ha nekiállnának "jogászkodni" a tulajdonossal szemben, annak az első dolga lenne felmondani a szerződést, így a jogok érvényesítése okafogyottá válna.