Miért merül fel még bárkiben is kérdésként, hogy miért kell albérlet helyett inkább lakást vásárolni?

Budapestről írok...

Van x összegem, ami be van fektetve, ennek a havi hozama kb. az albérleti díj fele, kétharmada.

Ezt az összeget felhasználva, ha néznék egy lakást, akkor kellene még 15-20 millió hitelt felvenni 20 évre, amit hülye lennék megtenni. Nem akarok 20 évig azon aggódni, mikor vágnak ki a munkahelyemről. Ennyi pénzből Bp-en egy panelt kapok, vagy 30m2-es lakást, valahol kint.

Társasházba akar menni a halál, nem akarok másokkal osztozkodni, és kínlódni azon, hogy szigetlejünk -e vagy felújítsuk -e a tetőt, na meg a hülye szomszédok sem motiválnak.

Nekem már kertes ház kell, a munkahelyhez közel...

Az albérletből gyakorlatilag akkor húzok el, amikor akarok, és oda, ahová akarok. Van benne kockázat? Van. Előfordulhat probléma? igen, csak úgy mint a saját lakásnál...

Nem is értem a fenti kijelentést, mintha abban lennél érdekelt, hogy minél több ingatlant adj el.

Nagyon egyszerű - nem telik rá.

Egész jól keresek, de 3 gyereket nevelek egyedül, így jelentősebb összeget nem tudok félretenni havonta.

170 az albi, persze, szuper lenne ezt félretenni, de a híd alá csak nem mehetek.

Próbálkoztam azzal, hogy meghúzzuk magunkat egy időre egy pici lyukban, de a pici olcsó lakásokért meg harc van, nem adják ki 3 gyerekesnek, amit valahol meg is értek. Szoba bérlés ugyanez.

Vicces, hogy, keresek annyit, ha nem lennék albiban és nagyon spórolnék, havi 200at tudnék megtakarítani havonta, de mivel laknunk kell valahol, hiába keresek majd fél milliót, sose lesz saját ingatlanom.

Ahány ember, annyi helyzet, ez az enyém.