Milyen teendők vannak albérletbe költözéskor? (20F)

Sok albérletben éltem már, de én sem értem az első mire céloz.

Állandó lakcím nevében is benne van, hogy állandó, tehát nem albérlet mert az nem állandó :p

Ideiglenes lakcím van. Én mondjuk sose jelentettem be, csak egyszer amikor képzés/meló miatt muszáj volt.

Számlákat meg ilyesmit 20 évesen, 2017-ben kérd már emailre, minek a papír? Kirakod a falra, vagy nézegeted? Nem. Jó az emailen is (csak ne freemail vagy ilyen hulladékot használj, hanem mondjuk gmail).

Szüleid élnek? Jó viszonyban vagy velük? Nem szoktak évente költözgetni? Akkor az az állandó lakcímed és azt írd oda minden fontos okmány igénylésénél.

Ha van még kérdésed, szívesen segítek.

A különbség:

te bérelsz a tulajdonostól vagy bérlőtől (=főbérlő) bérelsz. Valójában csak ez az utóbbi albérlet, de a köznyelv az elsőt is úgy hívja.

Persze, lehet a bérelt lakás címe az állandó címed, de ehhez a bejelentő lapon alá kell írni a tulajnak. Bár törvényileg köteles vagy legalább ideiglenesen bejelentkezni 15 napon belül, a gyakorlatban csak akkor van értelme, ha hosszabb távon szándékozol maradni és/vagy szükséged van rá pl. : lakhatási vagy utazási támogatáshoz, gyerek bölcsijéhez, ovijához....

Ez egy visszatérő kérdéskör itt a gyakorin. Az 1-es válaszoló helyesen mondta, hogy van különbség a bérlés és albérlet között. Sok a közkeletű téves megnevezés és sok a félreértés is e téren. A végén majd idézek jogszabályokból linkekkel.

A valódi albérlet az az amikor a bérlő tovább adja albérletbe az ingatlant vagy annak egy részét. Ilyenkor a sorrend: bérbeadó > bérlő (mint főbérlő) > albérlő. Tehát az a bizonyos hétköznapi eset amit albérletnek neveznek a köznyelvben tévesen az ingatlan bérlés és így majd te is bérlő leszel. Nem albérlő.

A tulajdonos is részben pontatlan megnevezés ilyenkor, mert nem csak a tulajdonos adhat bérbe hanem az akinek arra joga van. Tehát: bérbeadó és bérlő. Ez a szokásos eset.

Másik tévesen megragadt kifejezés az "állandó lakcím" és "ideiglenes lakcím". Ilyen nincs a jogban. Van lakóhely és tartózkodási hely.

A kérdés lényegibb részeire térve. A bérelt ingatlanban ha életvitelszerűen él valaki akkor az lakóhelynek minősül a jogban, de még ha csak egy szobát bérel akkor is. Továbbá a lakcímbejelentés állampolgári jog és kötelesség is amit a bérbeadó nem korlátozhat. A bérbeadó ugyanis nem korlátozhatja a bérlőt állampolgári jogai és kötelességei gyakorlásában.

Tehát be kell jelentened az új lakóhelyedet a helyi okmányirodában. A bérbeadó hozzájárulása az kell (de az se mindig) viszont köteles is megadni a hozzájárulását a lakcímbejelentéshez. Ennek szerepe hogy a bérbeadó igazolja a saját bérbeadási jogát és a bérlő bérleti jogát.

Ha a bérleti szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat (két tanú stb - keress rá) akkor a bérbeadónak a hozzájárulására nincs szükség. Akkor csak bemész a bérleti szerződéseddel, irataiddal és bejegyezteted a lakóhelyedet és kapsz új lakcímkártyát.

A bérbeadók megnyugtatására a lakcímkártya illetve lakóhely bejelentése az nem keletkeztet jogilag és nem szüntet meg vagyoni jogot. Tehát a lakcímbejelentéstől nem lesz a bérlőé vagy a lakcímbejelentőé az ingatlan vagy bérlemény. Illetve nem szünteti meg a tulajdonos tulajdon jogát. Szóval engedhetik a lakcímbejelentést és kötelességük is engedni. A lakcímkártya nem tulajdonlásról szól hanem lakcímről.

______________________________

[link]

1993. évi LXXVIII. törvény

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról1

33. § (1)47 A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja.

(Tisztázva az albérlet jelentését.)

42. § (1)59 A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(Javasolt átolvasni:

II. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

Az egészet se árt.)

________________________________

[link]

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról1

A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása212

(3)235 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

(5)223 A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.

(2)28 A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

26. §213 (1)214 A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

Most nézem, kicsit hosszú lett de talán jó így. Remélem semmi sem maradt ki.

[link]

Mégis kimaradt azért pár fontos a kérdésben nem szereplő dolog.

A bérlőnek joga van védeni lakóhelyét és zárat cserélni. Természetesen a bérbeadó tulajdonában lévő zárat meg kell őrizze vagy átadja a bérbeadónak. Ugyanakkor a lakóhely ezen esetben a jogban úgy neveződik mint birtok, ami nem tévesztendő össze a tulajdonlással. Tehát a bérlőnek joga van védeni birtokát. Ez azt is jelenti, hogy az a bérbeadó aki a bérlő hozzájárulása nélkül bemegy a bérleménybe birtokháborítást követ el.