Napelem hátuljának milyen olcsó és merev anyagot építenétek be?

Előre is szeretnék bocsánatot kérni, mivel nem a tényleges kérdésre válaszolok, de nem szeretném, ha esetleg feleslegesen dobnál ki pénzt, amit másra tudnál felhasználni!

Napelemnek nem szoktunk dobozt építeni, a cellák elé pedig semmilyen zavaró tárgyat (pl. plexilap) nem érdemes beépíteni, mert rontja az amúgy is viszonylag gyenge hatásfokot. Nem is újkorában van vele a probléma, hanem mikor már kezdi tompítani a beeső fényt. Napelemes tanfolyamokon külön méréseket végeztetnek a diákokkal, hogy lássák, hogy már egy tenyérnyi vagy egy A4-es lapnak megfelelő takarás is mekkora teljesítménybeli különbséget eredményez. Ha ezt éves szintre vetítjük, elég nagy eltérés jön ki, így a befektetett összeg egy része simán elveszett. A másik dolog, hogy a napelemcellák alapanyaguktól függően direkt, vagy szórt fényben hatékonyabbak. Gyárilag a cellák egy viszonylag merev, de vékony műanyaglapra vannak felragasztva, aminek van vékony alumínium profilból keret készítve, ez ad neki egy kis plusz merevséget, illetve ennek segítségével lehet a sínrendszerre rögzíteni. Arra is érdemes figyelmet szentelni, hogy a napelemek alacsony hőmérsékleten jobban teljesítenek, tehát jó, ha hűvösen maradnak. Ez szerelésnél azt jelenti, hogy szabad, átszellőző légteret kell hagyni a napelem mögött (el kell emelni a tetőtől), a nap felőli oldal pedig amúgy is "szellősebb".

Napkollektoroknál szokás inkább előtét üveglapot alkalmazni, pont azért, hogy a felvett hő bent maradjon. A napelemnél ez káros mellékhatás. Az invertereket is a téli leghidegebb hőmérsékletre méretezik, mert akkor adja le a napelem a maximumot, azt még el kell viselnie az inverternek. A hőmérséklet emelkedésével romlik a termelés, és ha nyáron már amúgy is elég meleg van, és a napelem olyan helyre kerül (hova máshova kerülne?), ahol süti a nap, akkor elég rossz dolog betenni egy "üvegkalitkába", ahol a fénytörés miatt romlik a hatásfok, és még meleg is van. A hatásfokhoz még megemlíteném, hogy azért küzdünk pár wattért is, mert a jelenleg a jobb (és megfizethető, tehát nem a NASA-tól vásárolt) gyári napelemek hatásfoka 19% körüli. Ebből elég gyorsan ki lehet számolni, ha 1000 W energia érkezik a naptól négyzetméterenként, akkor abból 190 W energiát tud megtermelni a napelem (az 1000 W/négyzetméter sugárzás az már nagyon jó itt nálunk).Ezenkívül még nem számoltunk a vezetékeken elvesző energiával, ezért ténylegesen minden tized watt is számít. Remélem gondolatébresztőnek írt "válaszom" nem volt felesleges pötyögtetés.

Bár írtad, hogy a fát elveted, azért érdemes lenne elgondolkodni a rétegelt lemezen. Elég erős, ha átkened kültéri védőfestékkel, akkor az időjárás sem kezdi ki, ráadásul ha nem akarod/tudod megmunkálni, bármelyik lapszabászatban méretre vágva tudsz venni.

Viszont a plexi fedlap nem biztos hogy jó megoldás. Egy jégeső után tiszta karc lesz az egész, ami napelemnél már zavaró. Tudom, mert a műhely tetején van pár plexi "tetőablak". Nagyon összekarmolja a jég, meg ha ráhord valamit egy vihar.