Kifűteni állítólag nehéz (drága) talajszint alá ásatott/kialakított helyiségeket (szobákat, vagy nagyobb belmagasságú termeket). Miért lehet ez? Onnan nem 10-12 fok celsiusról indulna a fűtés 21 fokra? Nem lehet emiatt olcsóbb a fűtés?

Nem.

A hőérzetet nagyban befolyásolja a fal hőmérséklete.

Fel kell melegíteni 10-30-50-80cm falat alapesetben ami ha leáll a fűtés sugározza vissza a hőt.

Mivel a föld alatt a fal vastagsága kvázi végtelen így elég költséges kifűteni, vagy kialakítani úgy szakember által a belső szigetelést hogy fűthető legyen

Itt igen sokan érzik úgy, hogy mindenre válaszolniuk kell.

A lényeg, hogy a cs. házak pincéjében télen-nyáron kellemes idő van.

Amúgy pont ezt az olcsó temperálást használják ki világszerte a földházak.

[link]

"Ugyanakkor - témaváltás - ha vizsgálunk a példának okáért egy hagyományos felszín feletti családi házat, legyen annak 40 cm vázkerámia falazata [feltételezem ez már tudna mit "visszasugározni"], és azt kívülről majdnem újabb 40 cm-rel körben és a födémen hőszigeteljük, ez praktikusabb/olcsóbb kifűtési megoldás lenne, mint egy szuterén helyiségben lakni a fenti dupla falazattal?"

Nézd, ha hipotetikusan megcsináljuk ezt a dupla falazatot a szuterénben, akkor lehet hogy valóban gazdaságosabb lesz. De ha ugyanzet a (mondjuk 40 cm) szigetelést egy sima felszíni tégla házra teszed rá kívülről, az is olyan jól le lesz szigetelve, hogy kerekítési hiba lesz a kettő közötti különbség. Nem érdemes ezzel foglalkozni.

És egyébként nem véletlenül nem látsz 40 cm szigetelést a korszerű házakon sem, egy bizonyos pont után (és a 40 cm bőven a bizonyos pont után van) nem érdemes a falra több szigetelést rakni, mert az ablakokon keresztül, szellőztetéssel stb. leadott hőt ezzel nem csökkented. Alapból egy szigeteletlen ház esetén mondjuk a hőveszteség fele történi a falon keresztül. Ha leszigeteld úgy a házat hogy ez a hőveszteség tizede legyen, akkor az az 50% lesz a tizede, tehát 100 helyett 55 forint lesz a gázszámlád. Ha sokkal vastagabb szigetelést teszel rá ami nem tizedére hanem ötvened részére csökkenti a fal hőveszteségét, akkor meg 51 forint lesz az 55 helyett.Ha még ezt is megduplázod, akkor 50,5 forint. Kérdés, hogy érdemes-e nagyon túltolni a szigetelést, és 15 centi polisztirol helyett felrakni 80 centit, csak azért hogy 55 forint helyett 51 forint legyen a hipotetikus gázszámlád? Nyilván nem érdemes, és ugyanez igaz az általád vázolt duplafalazatú szuterén konstrukcióra is, hiába lenne elméletileg gazdaságosabb.

A nedves föld hőátbocsátási tényezője 3-4 W/m2K

Egy ma megépült ház homlokzati faláé: 0,24

Tehát hiába fűtöd a "csak" 12 fokos talajt, a föld elvezeti a hőt. Hideg marad a földkuckó.

8.

Kérlek, hogy ne a 8. emeleti panel albérletedből magyarázzad el, hogy mit tud egy normálisan megépített, komoly családi ház pincéje.

Itt ugyanis télen-nyáron "jó idő" van.

Tételezzük fel, hogy a talajvíz mélyen az alapozás alatt van (több mint egy méterrel).

Tételezzük fel, hogy a csapadékvíz elvezetés megoldott, és a ház körül 1 méteres járda elvezeti a pince falától az esőt.

Azért írok 1 métert, mert 1 méter vastag földréteg már igen jó hőszigetelő képességű, de ha átmenne rajta a víz, akkor magával vinné a meleget is.

Tételezzük fel, hogy a pince fala masszív beton, vagy masszív tömör tégla, ami hőszigetelés szempontjából szánalmasan kevés lenne, de 1 méter vastag földréteggel együtt, már igencsak jó.

Egy ilyen helyiséget felfűteni igen nehéz, de melegen tartani igen könnyű.

Egy ilyen helyiségben ha leállítanád a fűtést, akkor tized fokokban fejezhető ki a hőmérséklet napi csökkenése. És ugyanígy viselkedik a nyári felmelegedéssel szemben is. Tehát állandó lakásnak ideális. Hétvégi háznak viszont nem szerencsés.

Ha hőszigetelnéd a falakat, akkor barakk jellegűvé válna a helyiség, akárcsak egy tetőtér beépítés, tehát gyorsan felmelegíthető lenne, és fűtés nélkül gyorsan ki is hűlne, de a folyamatos fűtés költsége alig csökkenne.