A középkori várakban a tél beálltával 0-24ben fűthettek a a kandallókkal? Milyen hőérzet lehetett ott?

Sokszor olvastam, hogy bizony a várak hidegek voltak. Azt szokták meg az emberek, kibírták. Mi is csak egy emlősállat vagyunk, ami bírja, amit kell, hacsak meg nem fagy. Saját bundánk nincs, de ruháink igen, s a tűz is ott van, sokkal jobb nekünk e szempontból.

Gyerekkoromban (időszakosan, az igaz, de) laktam régi házban, régi módon. Volt dunyha, ami eléggé melegen tartotta az ember éjjel. Néha fűtöttünk, de nem sokat és éjjel nem. Plusz nappal sem, amikor kint dolgoztunk a kertben (anyám egyszer decemberben ásott fel). Fürdőszoba nem volt, a budi pedig nem tart sok meleget, de ez nem okozott problémát. Ha fagyban ül ott az ember, hát abban, nálam sosem tartott sokáig.

Csak mert manapság egyesek majd' megfagynak 20 fokban, még lehet élni alacsonyabb hőmérsékleten. Nem mindenki ugyanannyira fázós, de bizonyos szintig meg lehet szokni a viszonylag hideget, egy fűtött várnál azért vannak hidegebb helyek.

Egyszer régebben valami várban járva mondta az idegenvezető, hogy ott nagyon hidegek voltak a telek, még a várúr szobájában is, de a szolgákéban meg főleg - ugye, a várakban lakók többsége szolga volt.

Volt ilyen olajos vászon meg marhahólyag ablak, később már kis kerek üveglapok ólomkeretben, tehát félhomályban voltak bent. A viszonylag nagy légtér és a kőfalak miatt nehezebb volt felfűteni egy várszobát, mint a jobbágycsaládok 6 m2-es putriját, ahol pár gally meg a bent lévő 6-8 ember testhője is elég jól megemelte a hőmérsékletet. (A 6 m2 nem elírás, még a XX. sz. második felében is 2x3 m volt egy cigányputri "szabványmérete", ahol gyakran 3 generáció, akár 10 ember is élt.)

A várakban ezért voltak a vastag falikárpitok - vadászjelenetekkel, meg ilyesmivel -, hogy a kő hidegsugárzását tompítsák.

Ősszel felöltöztek, tavasszal levetkőztek, fekvéskor meg erősen betakaróztak. A szolgák minden fellelhető rongyot meg állatbőrt magukra terítettek, mert náluk főleg nagyon hideg volt. Fürdéssel nem volt probléma, azt akkor még nem találták fel.

Az ablakok kicsik voltak a maiakhoz képest amiket többnyire üveg nélküli fatáblákkal zártak. Ismerték az ablaküveget már a római korban is de csak a gazdagoknak jutott és feledésbe is merült illetve nem fejlesztették. Egyszerű embereknek hártyával volt bevonva az ablaka ami inkább csak átlátszott, míg keleten papírral oldották meg.

Római kori ablaküveg:

[link]

[link]

Ablak az 1600-as évek olajfestményén: kívül nyitható fatábla, belül nyitható ólom keretes üvegek:

[link]

Középkori ötletes ablak megoldás: két csúsztatható részből (fatábla és üveges ablak):

[link]

Másik a fűtés ami régen is volt csak tűzzel fűtöttek ami elég nagy sugárzó hatással rendelkezik. A várakban mindenhol ahol fontos volt ott kandallók adtak meleget.

Középkori kastélyok rekonstrukciós robbantott-metszeti rajzai ahol jól látható a kandallók kéményezése is:

[link]

[link]

A várak kandallói elég nagyok is voltak, akár állva is be lehetett lépni, óriási tüzet tudtak ott csinálni ami átsugárzott a terem másik oldalára is.

[link]

A Nagyterem közepén is volt tűzrakóhely ahol fűtöttel és sütöttek:

[link]

[link]

[link]

[link]