Régen miért építettek hatalmas belmagasságú lakásokat?

Egészségügyi okai is voltak, mivel általában 8-10-15 fő lakott egy lakásban, nem 2-4 mint manapság. A nagyobb légtér nem kedvez a betegségeknek.

Továbbá az aranymetszés szabályai szerint építkeztek, hogy az épületek emberléptékűek legyenek és természetes érzetet adjanak egy nagyobb lakóháznál is és egy kisebbnél is. Pl. a külső homlokzat lábazata nem lehetett csak 30 centi, hanem kb 1-2m, ebből adódóan a földszintnek arányítva nagyobbnak kellett lennie. Azt meg nem lehetett megtenni, hogy a földszint belmagassága 4.2m, a félemeleté (tkp. I.em) meg 2.7m...

manapság az ilyesmi nem mérvadó, csak a műveltebb építészek foglalkoznak aranymetszéssel.

Most valaki vagy nem tanult építészetet

Építészet az oké,de az elektromosság az kérdőjel. Tudod a pertólámpának hosszú drótját, lehetett rövidebbre szabni. Még hogy csillár?egy vidéki kúriában!1800-as években.

Itt egy kérdező leírja a választ:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__10..

Amúgy a magasság a homlokzati kialakításból, és arányokból ered. Na meg egy lakás sem szobakonyhás volt hanem 4-5 szobából is állt, jómódú embereknek meg nem kellett a fűtés miatt aggódni.

Én úgy tudom,hogy régen "gázlámpával"világítottak és az égéstermék miatt volt nagy a belmagassága a szobáknak,nehogy megfulladjanak tőle a lakók.

Később amikor villanyt használtak már nem volt erre szükség.