Hogyan kell méretezni a lakásban az N vezetéket villanyszereléskor?

Húzzál a dobozba egy nagyobb keresztmetszetü nullát 4- vagy 6 és onnan osztogasd szét a készülékekhez 1,5 vagy 2,5 keresztmetszetüvel.

De az lenne a tuti hogy minden készüléknek külön nullája lenne így csak egy kötés lenne benne ahonnan indulsz.

Meg áramvédő kapcsoló sem árt.

1,5 vezetékhez a 16A kismegszakító tökéletes!

a nullát is méretezni kell a fázishoz hasonlóan.

vagyis, minden áramkörnek elviszed a hozzá tartozó nulláját, ami olyan mint a fázisvezető. amennyiben vastag gerinc nullát húzol ki, az meg az össz áramra méretezed. -vagyis 3x16A elvitt fázis(körök) esetén (48A) már elég vastag volna a 10-es vezeték. persze egyidejűleg nem hinném, hogy folyamatosan létrejönne, de külön nullák húzása kisebb hibalehetőséget (kevesebb kötés), könnyebb hibakeresést is ad.

nagyobb teljesítményű készülékeknek(klíma, mosógép, tűzhely...) elosztó táblától indítva külön köröket szoktak kihúzni e miatt.

Hát lehet, hogy tökéletes a 16A-es kismegszakító, de akkor is csak 13-14,5 A van a mai irányelvekben benne terhelhetőségre.

Háztartásban nem szokás a nullavezetőt vastagabbnak méretezni, mint a fázisvezetőket. Átlagos terheléseknél a nullavezető terhelése nem tud nagyobb lenni, mint a legnagyobb terhelésű fázis árama. Ettől persze még lehet vastagabb - aszimmetrikus terhelésnél az jót tesz a feszültségesésnek, ha az szempont, például.

Sztrogoffnál az igazság.

1./ 1,5-es vezeték a mai szabványok szerint, falban, védőcsőben maximum 13A-re biztosítható.

2./ Szintén a szabványok miatt minden áramkörhöz kell egy a legalább fázis vezetővel megegyező, vagy annál nagyobb keresztmetszetű null vezető. Ha egyfázisú fogyasztók vannak akkor minden fázisvezetőhőz egy vele azonos keresztmetszetű null vezető kell.

3./ A 2. válaszolónak: a mai szabványok szerint (már elég régen) kötelező az áramvédő kapcsoló beépítése.

Hát link, az érdekes, mert ugye a szabványok szerzői jogait féltékenyen őrzik, angol nyelvű kiadvány van, amiben a lényeg le van írva: [link]

De amúgy az MSZ HD 60364-5-52:2011 (az is angol nyelvű)

Vagy ebben is van egy jó összefoglaló:

[link]

Ez szintén angol.

Csak egy kis széljegyzet:

1.5 ös vezeték ( sodrott nem a tömör) hiába bír el bizonyos dokumentációk szerint pontosan 16 ampert. A kis megszakítok bizony körülmények között megengednek a több ill. sokkal több áramot is ezért egy dolog a biztosíték és egy másik dolog a fogyasztás. Tehát 16 amperes biztosíték mellé a 20 amperes kábel mindenképp javasolt. A másik kérdés a null vezető méretezése. Itt mindéképp megemlítenem ( bár már más is utalt rá, de nem fejette ki), hogy miért nem mehet a fázisokmaximumán ( nem összegük hanem a legnagy on felül az áram) Ez pedig azért van mert a fázisok 120 foggal el vannak tolva egymástól. Tehát amikor egyszerre terhelünk 2 fázist akkor az egyik fázis árama nem csak a nullavezető irányába megy el hanem a másik fázis irányába. ( Extrém esetben amikor egyszerű matemetika azt mondaná hogy 48 amper folyik keresztül akkor valójában semmi ) Az igazság az hogy a legnagyobb áram abban 2 két esetben folyik a nulla vezetőn amikor :

- csak egyik fázis 100% ban van kihasználva. ekkor ugye mind a 0 án folyik

- vagy 2 van 100% ban ekkor ugye itt a maximális áram az első fázishoz képest 30 fokkal eltolva tetőzik amikor sin(30) =szin (150) = 0,5 így a maximális áram pont1

Tehát mindent összevetve nem kell több 0 vezeték elég egy, de azt húzzuk értelmesen szépen hogy ne legyenek benne anomáliák. Ja és persze ha ezt nem konyhába szánjuk hanem irodába sok számitógép közé akkor az megint egy másik történet. Mert akkor a fázisok eltolod hatának egymástól és ezt a szép összhangot megbontva fura dolgokat művelhetnek, tehát mindenképp szakemberrel konzultáljunk. Az áram nem játék.

Nos, helyreigazítanám a széljegyzetet:

A szabványok úgy rendelkeznek, hogy a vezetékre megengedett áramnál ne legyen nagyobb a kismegszakító névleges árama. És ez jól van így, akkor is, ha tudjuk, hogy a kismegszakító nem a névleges áramnál pakkan le. Mert ezt ők is tudják.

A nullán maximális áram - még a fázisok áramához képest is - több esetben folyhat:

1. Ha az egyes fázisokban más jellegű impedanciák vannak (de mindegyik fázisban azonos nagyságú áram folyik), annak a határesete 2,7-szerese egy fázis áramának.

2. Ha felharmonikus áramok vannak, hát akkor is két-háromszoros

"- vagy 2 van 100% ban ekkor ugye itt a maximális áram az első fázishoz képest 30 fokkal eltolva tetőzik amikor sin(30) =szin (150) = 0,5 így a maximális áram pont1"

Ezt a bajuszt nem értem, de ha egyforma nagyságú és jellegű terhelések vannak két fázison, akkor a nullán pont ugyanannyi áram folyik, mint valamelyik fázison.