Ha egy panelházban a radiátorok nagy többsége alu, akkor miért nem javasolt acéllemez fűtőtestet szerelni?

Kedves Kérdező !

Véleményem szerint rosszul fogalmaztál és nem ezt olvastad, hanem hogy az acéllemez radiátort nem szerelünk aluradiátoros rendszerbe.

Ennek oka az, hogy az alumínium kémiailag sokkal nagyobb elektrokémiai potenciállal rendelkezik azaz elektrokémiai szempontból könnyebben reagál más anyagokkal mint a vas-acél. Az ilyen esetekben az történhet (és sokszor történik is), hogy az új acéllemez radiátor felületén letapadnak a rendszerben keringő alumínium szemcsék, ionok és azok átrágják magukat az acélon úgynevezett pont-korróziót okozva. Ez kb olyan mintha fognál egy tűt és kilukasztanád. Annak okát, hogy évtizedes rendszereknél miért "vannak meg békében egymással" az acélcsövek az aluradiátorokkal, egész pontosan nem tudom, de vélhetően kialakul egy belső oxidréteg ami megakadályozza ezt.

Tehát nem az acéllemez radiátor ártalmas a meglévő alu rendszerre, hanem fordítva.

#2

pontosan így van, ahogy leírtad.

a csöveket azért nem bántja, mert lényegesen nagyobb a falvastagságuk, mint egy lemezradiátornak. így volt ideje nem átlyukadni, amíg kialakult bennük az a belső oxidréteg amit említettél.

Ezek a korroziós mizériák sosem voltak erősségem, de leírom amit tudok, tapasztaltam.

Sok olyan rendszert láttam, ahol a nagykönyv szerint már rég ki kellett volna lyukadnia az alumínium vagy acél radiátoroknak, mégsem történt semmi.

Kiszámíthatatlan.

Távhős rendszerekben a meglévő alu Radal radiátorokat rendre acéllal cserélik ki, a szolgáltató csak annyit kér, hogy hőteljesítményben max 10% legyen az eltérés az eredeti radiátorhoz képest. Bár az ilyen jellegű óhajok területenként és szolgáltatónként változhatnak, de én még nem hallottam tiltásról.

Sőt Budapesten a rezet is engedik (engedték), réz felszálló, acél radiátor. Így aztán van minden a rendszerben, mégis működik.

# 4-es válaszadó hoz kiegészítésként :

A lényeg ebben az elektrokémiai potenciálban van. Ez minden anyagnak egy olyan jellemzője mint pl a sűrűsége.

A réz is "erősebb" a vasnál,acélnál, valamint az sem mellékes, hogy zárt keringő rendszerről beszélünk, vagy nyitott-átáramló közegekről.

Az átáramló közeg ( ivóvízvezeték) mindig tartalmaz friss oldott oxigént ami kémiailag reagáló anyag.

Mi úgy tanultuk, hogy ivóvíznél réz UTÁN (folyásirány)nem szerelünk acélt, mert "megeszi". Valójában a réz-oxigén kölcsönhatásból egyfajta galvánelemként KIOLDJA a vasat és lukad.

...hát, ivóvíz rendszerbe korrózióra hajlamos sima acélt nem nagyon illik szerelni. Manapság még horganyzottat sem.

Vörösréz, műanyag, rozsdamentes acél, ezek mehetnek.

"....zárt keringő rendszerről beszélünk, vagy nyitott-átáramló közegekről..."

Tegyük tisztába, fűtési rendszer (igen csekély számú speciális esetek kivételével) mindig "keringő", azonban vagy zárt, vagy nyitott, attól függően, hogy a tágulási tartály zárt, vagy nyitott.

Zárt rendszerekben a fűtővízben lévő oxigént az első időszakban a korróziós folyamatok úgymond elhasználják. Ha nincs oxigénben dús friss víz bevitel, nincs ami korróziót okozzon.

Nyitott rendszereknél azonban a tágulási tartályban a szabad levegővel érintkező víz folyamatosan oxigént tud felvenni, ergo folyamatos lehet a korrózió.

Mivel a fűtővíz önmagába visszatérően kering, ezért aztán a folyásirány szabály betartása fűtési rendszerekben kivitelezhetetlen.

Ivóvizes rendszerekbe pedig tilos sima acélt, vagy alumíniumot rakni.

A használati melegvíz tartályok ugyan többnyire acélból készülnek, de belső oldali zománcozással, vagy valamilyen spec. műgyantás bevonattal védik. Tehát a víz acéllal nem érintkezik. Pluszban még védőanód is szokott benne lenni.

Szerintem a radiátorokat nem fogják levenni, csak szelepcseréhez elvileg nem kell.

+ infó: átmosatást nem javaslom, nehogy utána lyukadjon ki, alu radiátoroknál előfordulhat.

A szelepek cseréje miért szükséges?

Folyik?

Vagy termofejeket szeretnél?