Jól tettem, hogy elköltöztem otthonról?

5-en laktunk,szüleimmel,testvéreimmel egy nagy szép lakásban.27 éves vagyok több mint 5 éve dolgozok,rengeteget túlórázok ahogy mindenki más is ebben az országban(persze a túlóra pénzek csak nagy ritkán vannak kifizetve,de ebbe ne menjünk bele nem ide tartozik).

Most jött össze annyi pénz,hogy hitellel együtt,hogy tudtam venni egy egyszobás mini garzont tényleg nem nagy csak 1 picivel nagyobb mint a volt szobám.A szüleim azt mondták,hogy ráértem volna még néhány évig ha otthon lakok és akkor később önerőből is képes lettem volna megvenni,de egyszerűen úgy éreztem,hogy megfulladok már otthon.

Félre értés ne essen tisztelem szeretem,imádom a szüleimet a legnagyszerűbb emberek akiket ismerek, egész életükben keményen dolgoztak, hajtottak,hogy meg legyen mindenünk,hogy semmibe ne szenvedjünk hiányt.Csak kaptam tőlük és én ezt soha nem tudom viszonozni nekik.Az öcsémet is nagyon kedvelem rendes srác egy nagy adag vagánysággal.

Viszont a bátyám, nos igen vele egyszerűen nem lehet együtt élni a legidegesítőbb,önző, öntelt ember és sajnos a maga módján buta is.Buta mert bár meg lenne rá a tehetsége és képzettsége és könnyedén találhatna is állást magának,de ő meg se próbálja.Amikor a szüleimnek elfogy a pénze állandóan tőlem kuncsorog,hogy elmehessen cigit venni magának,bulizni és sörözni a haverjaival.Rengetegszer összevesztem miatta ezen hogy nem adok neki pénzt.Megint csak ne értsétek félre nem vagyok,annyira zsugori alak ha szükség volt rá a legtermészetesebb dolognak vettem,hogy adtam az öcsémnek pénzt iskolai dolgokra,vagy ne adj isten ha egy lánnyal el akart menni moziba.Viszont most kihangsúlyozom,hogy NEM ÉS NEM fogok egy olyan alaknak pénzt adni aki ba..ik felemelni a seggét,hogy munkát keressen magának és ilyenkor még engem hord el minden szemétnek.Belefáradtam ebbe.Megértem a szüleimet is, ő az első szülött gyerekük szeretik őt magától érthető módon,de én már nem bírtam el kellett mennem.

Szerintetek jól tettem?