Családi ház a külvárosban vagy panel bent a városban?

Nyíregyházát nem ismerem. De laktam panelben majd 20 évig. Most viszont családi házban lakunk, igaz, nem a városközpontban és vidéken.

A panelban a lakók nem ismerik egymást, sokszor még a szomszédokat sem, és nem is köszönnek egymásnak. Viszont szinte minden áthallatszik a szomszédos lakásokból. Ha éppen pihenni akarsz, akkor valaki üvölteti a zenét, vagy éppen a gyerekkel ordítozik, akár éjszaka is. Mindig akad olyan lakó, aki mindig veszekszik valakivel. sb.

Ha van lehetőség, akkor ne oda költözz.

Évtizedekig laktam panelban, oda is születtem. Soha, soha, soha nem szoktam meg, utáltam végig. Van, akinek a családi ház való, akkor is, ha sokkal drágább (mivel szigeteltettük, annyiért, amennyiért lakást kaptunk volna megyeszékhelyen, miközben ez egy kis nyaraló volt 2 kis falu között - ja, eladni nem tudnánk jó áron, de magunknak csináltuk), több meló van vele meg minden.

Hogy mennyit kell utazni s az gond-e, ezt nektek kell mérlegelni. Van, akinek 20-30 km utazás apróság, sok ember sokszorosát tölti utazással s egy részüknek nem gond, mert mondjuk szeretnek autózni, motorozni s nem sajnálják rá az időt (ami azért komoly hátrány lehet, de ha úgyis elmászkálna, mert hobbi..).

Én tapasztalatból beszélek Oroson éltem kb 12-13 éves koromig. Utàltam a panelt mikor beköltöztünk.

Azóta 30 vagyok sajàt lakàssal, ami panel lett mert megszoktam.

Nyíregynek is van nyugis panel része, ahol alig jàrnak kocsik, friss a levegő, és nàlunk még a lakóközösséggel sincs gond. Persze a lakóközösség lutri. De kertesben is kifogható bajos szomszéd.

Vàrosban melyik részen gondolkodsz? Vannak amit kifejezetten nem ajànlanék. Pl Örökösföld, Vasútàllomàs környéke stb.

Családi házból, pláne faluról ne menjetek panelba. Akkor már inkább külterület.

Városban, családi házban nőttem fel, most kétszintes, tégla társasházban élek, ahol van kis belső udvar, fákkal, virágokkal, gyakorlatilag egyetlen közvetlen szomszédom van. Pontosan az iskola, a gyerekek miatt költöztem ide, minden fontos intézményhez eljutunk gyalog 20 percen belül, a srácok elsős koruktól egyedül jártak mindenhová (megyeszékhely, de nagyon jó a közbiztonság.) Ahogy a legkisebb is leérettségizik és elmegy egyetemre, eladom, és családi házat veszek, ha kell, kicsit kijjebb, 25 év alatt sem bírtam megszokni, hogy nincs saját kert, legfeljebb az erkélyre ülhetek ki.