Mi a legjobb, legideálisabb műszaki megoldás egy 6 db 200 literes hordóból álló (eső)vízgyűjtő rendszerből történő vízkivételre, locsoláshoz?

A kiürülés ellen nem célszerű azzal védekezni, hogy fojtod a szivattyút.

Jobb lenne nagyobb átmérőjű csővel összekötni őket.

Többet tudsz a szivattyúkról, mind az ide írók többsége.

Nehezen mondunk okosat szerintem.

Az hogy a viz képes e többi hordobol utána áramolni az nagyba füg a kivet vizmennyiségtől és pontos ősszekőtéstől. Az ősszekőtés nyomásveszteségének kikell egyenlitenie a viz szintkülömbségéből adodó nyomást. (Egyáltalán nem biztos hogy megoldás a külső szivattyú. Ha az egyik hordohóz lényegesen kissebb a nyomás veszteség üresre szivhatja előbb mint a maradék 5 hordot. A vizzel kevert levegőt pedig a legtőbb szivattyú nagyon nem szzereti)

[link]

A szivattyúk jelleggőrbéjét meg kell hogy találd a gyártó oldalán. Hogy melyik a legjobb megoldás az pontos helyzettől füg. Nagyonsok kibekapcsolásnál érdemes a hydrofort is számitásba venni.

[link]

Annyira mindegy, hogy milyen szivattyú, mindegyik megfelel a célnak, nem kell annyit számolgatni.

Amúgy nagyapám nemes egyszerűséggel állványra rakta a tartályt, es szabadeséssel megy az öntözés, csepegtető rendszerrel. Egyszerre csak 2-3 sort hagy, nem nyitja meg az összeset, de még úgy is menne.

Szárazságban úgyis hamar kilocsolod azt a 6 tartály vizet is, manapság hetekig sem esik utánpótlás.

Nálunk van ibc is és több helyen elhelyezett 120as hordó a csatornák alatt, mindegyikre szereltem csapot, vödörrel öntjük a fák bokrok alá. Teljesen megfelelő.

Napi 1,5 m3-t hogy öntözöl ki, amikor az egész rendszeredben csak 1,2 m3 gyűlik össze, és még az se megy ki mind, mert alul benne marad?

Ezt az egész öntözési koncepciót el kell vetni. Az esőztető öntözés vízpocsékoló és káros. A levélről meg a föld tetejéről nagyon gyorsan elpárolog a víz, a mélyebb talajrétegbe pedig, ami a lényeg lenne, nem fog lejutni. Ha úgy esőztetsz, hogy mégis lejut a mélyebb talajba, akkor pedig tönkreteszed a talajszerkezetet a nagy mennyiségű vízzel. Időigényes is, minden nap ennyit öntözni. A növények nem igénylik se azt, hogy a levelük naponta nedves legyen, se azt, hogy a talajfelszín egy percig is nedves legyen. Viszont az összes gombabetegség ugrál örömében, amikor párás levegő járul a hőséghez. A gyomokkal se lehet mit kezdeni, ha mindig nedves a talajfelszín.

Én 450 méter csepegtető szalaggal (10 cm lyukkiosztás) kb. 1,5 m3-t nyomok ki alkalmanként. Hetente kétszer még ilyen időben is elég öntözni. Amikor legközelebb csinálom, és a cső alatti földet az ujjammal megkaparom, ott nedves. Mert az összes víz a sorokba jut, nem a sorközökbe (ami általában 60 cm). A sorközökben a felszín száraz, a gyomok száraz időben ott egyáltalán nem kelnek, csak a sorokban, 15 cm szélességben, ahol átnedvesedik a talaj. A leveleket soha nem nedvesítem, száraz időben ezért nem is kell gombák ellen permetezni. Ha beindítottam, onnantól rá se kell nézni, csak amikor elzárom. Hideg vizet nyugodtan lehet kinyomatni, mert lassan szivárog a földben, nem hirtelen.

Oké, értem. Csak a vízmennyiség miatt haszonnövényekre gondoltam.

De cserepes növényekre is van könnyen változtatható, variálható csepegtetés, kertészetekben sok helyen használják, pl. ilyen:

[link]