Mit jelent, hogy ültetésnél védett, meleg fekvést biztosítsunk?

Annyira nem fagyérzékeny az. Legfeljebb fiatal korában egy kicsit. Szóval elég, ha különösen veszélyes helyre nem teszed.

Veszélyes hely pl. doboldalak alja. A hideg úgy viselkedik, mint a víz: nyugodt, szélcsendes időben a hideg levegőrészecskék leülepednek a talajfelszínre, és ha nem vízszintes a felület, akkor elkezdenek lefelé folyni a domboldalon. Aztán ha valami megakasztja a lefolyást (ház, sövény, vagy éppen mert ott van a völgy alja), ott a hideg felgyülemlik, mint a víz egy tómederben. Több fokkal is hidegebb lehet az ilyen fagyzugban, mint a domboldal felső részén, ill. a talajtól nagyobb magasságban is elfagynak dolgok.

Tehát ha lejtős a telked, akkor a teteje jobb, mint az alja. A ház fölötti rész rosszabb, mint a ház alatti.

A déli fekvésben felgyülemlik a nappali meleg, aztán kisugárzódik éjszaka, így nem lesz akkora fagy hajnalra. A téli nagy fagyok ellen ez a jobb, másrészt viszont ilyen helyen tavasszal hamarabb véget ér a nyugalmi állapot, és mivel ilyenkor lecsökken a fa fagytűrése, egy késői komolyabb fagy jobb eséllyel elviszi a fagyérzékeny növényt déli fekvésben, mint északiban.

A szél esetében nem a hideg széltől kell félni, az csak 25 évente egyszer hoz olyan nagy hideget, ami veszélyes. (Az utolsó úgy 8-10 éve volt.) A probléma az a nyitott fekvéssel, hogy amikor leesik a hó, tehát a talaj se tud hőt kisugározni, akkor a csikorgó hidegben, a szinte teljes szélcsendben a gyakorlatilag észrevehetetlen, de mégis meglévő légmozgás nem engedi felgyülemleni a házak által kibocsátott hőt. Míg épületek közt megmarad a házak kisugárzása (hőszennyezésnek nevezik), nyílt területről elsunnyog, és sokszor ez a kicsi különbség szokta megválasztani, hogy valami elfagy, vagy nem. Tehát épületek által körülzárt területek (vagy legalábbis, az uralkodó szél irányából védett udvarok) nagyon hasznosak tudnak lenni.

Védett helyre általában a széltől védett helyre gondolnak.

Meleg fekvés pedig a DK, D, DNy-i és a fagyzugmentes fekvés