Hogy áll most a régóta fennálló kutakra vonatkozóan az engedélyeztetési kötelezettség ügye? Az utolsó információm az volt, hogy 2023. december 31-ig kötelező fennmaradási engedélyt kérni. Ez most is érvényes?

[link]

Ketyeg az óra, lejár a kútamnesztia: egymillió forint is lehet a vízgazdálkodási bírság

Sokszínű Vidék 2023. 03. 08.

Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni, írja a Délmagyar.

A lap cikkében emlékeztet, Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.

A becslések szerint az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Ezért is volt nagy a gazdák felzúdulása Bordányban, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezett fórumot. Ezen téma volt a kutak engedélyeztetése is. A település jól ismert gazdája, Bordány legnagyobb őszibarack-termesztője, Bálint László is ott volt. Azt mondta, nagy felháborodás volt, de a szakértők ilyenkor mindig azt mondják, ez van, ez a törvény.

2025-től műholdak segítségével ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e. Ötnaponta végigfényképezik a földeket – mondta a vállalkozó, aki finoman úgy fogalmazott, hogy bután van kitalálva az egész.

Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Az én becslésem szerint Bordányban van 250 gazdának közel 1000 kútja, a Homokhátságon van 15 település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá – mondta.

Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Az engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet.

[link]

Bejelentés: hamarosan lép a kormány a fúrt kutak ügyében

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt 2023. március 27. 22:17

Csökkenteni fogják azoknak a korábban szabálytalanul létesített kutaknak az engedélyezési költségét, amelyeket nem öntözésre, hanem háztartási célra használnak - hangzott el az Országgyűlés plenáris ülésén. A moratórium, tehát az engedély megszerzésének határideje december 31-én jár le.

Sok százezer ember aggódik amiatt, hogy 2023 végén lejár az engedély nélkül fúrt kutak moratóriuma - hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetője.

"A gazdáknak a jelenlegi, kiszivárgott információk alapján nagyjából kutanként egymillió forintba fog kerülni az engedélyeztetési eljárás, miközben évi négyszázezer köbméter vizet használhatnak fel ingyenesen. A legtöbb gazda egyébként nem is használ el ennyi vizet, tehát úgy tűnik, hogy csak a bürokráciára fognak kutanként egymillió forintot fizetni. Akik háztartásukhoz használják a vizet - tanyán, falvakban, külterületeken élő sok százezer magyarról van szó -, azok nem is tudják máshogy megoldani a vízellátásunkat, csak a fúrt kútból. Ez az esetben kötelezően előírják, hogy akkreditált laborban vizsgáltassák be a vizet, és hogyha az nem megfelelő - márpedig szinte biztos, hogy nem lesz megfelelő a víz minősége -, akkor saját költségükön víztisztító rendszert kell építeniük. Utána pedig még vagy talajterhelési díjat kell majd fizetni, vagy zárt süllyesztett beton vagy műanyag tárolóba kell majd vezetniük a vizet.

Ez alsó hangon nagyjából kétmillió forint

a jelenlegi árak alapján. Megint nem kell szakembernek lenni, hogy megmondjuk: magyarok százezrei nem fogják tudni megfizetni ezt a bürokratikus díjat, amiért az állam nem azt semmit. Csak a bürokráciát kell megfizetni" - sorolta Toroczkai László.

Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint tízezer és százezer között lehet az engedély nélkül, és adott esetben szakszerűtlenül épült, ezért a vízbázist veszélyeztető kutak száma. Farkas Sándor megerősítette, hogy a háztartási célra létesített kutakra az év végéig bírság nélkül lehet fennmaradási engedélyt kérni a települési jegyzőktől. Meglátása szerint a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak fenn kell maradniuk, mert azért a vízbázisunk védelmét szolgálja hosszú távon, ugyanakkor a költségek oldalán jönnek változások.

"Egy-egy kút fenntartása, amely egy-egy család, vagy a helyben nevelt állatok fenntartását jelenti, nagy költség lehet, de biztos vagyok benne, hogy ebben a kormányzat rövidesen olyan lépést fog tenni, amivel a terheket csökkenteni tudja és fogja" - közölte Farkas Sándor.

Az öntözés céljára használt, tehát mélyebb rétegekbe lenyúló mezőgazdasági kutak engedélyét a Nemzeti Földügyi Központ adja ki, és ezek esetében nem lesz változás - jelezte Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.