Akvapónia. Van akinek bevált?

Hát én csak a hidropónikát próbáltam ki. Dísznövényt és paradicsomot is sikerült nevelnem - mondjuk a paradicsom elég igényetelen növény.

De mindenképpen tudni kell, hogy a növények fő tömege, meg a cukrok stb. a levegő széndioxid tartalmából keletkeznek fotoszintézissel a növényben.

Tehát ebből a szempontból tök mindegy, hogy termőföldbe, vagy kavicságyas hidropónikába ültetted, a széndioxidot itt is ott is a levegőből veszi fel.

A termőfölddel kevesebb a macera, mert nem savasodik le a tápoldat, a talaj baktériumai ezt megoldják. Termőföld nélkül macerásabb, nagyobb odafigyelést igényel...

Gönczi Péterre gondolsz?

Egymillió Ft-ból van neki pár kiló zöldsége meg hala, nem nagy üzlet. Hobbinak jó.

A technológiát a szegény egyenlítői országokra dolgozták ki, ahol nincs tápanyag, nincs víz, viszont van meleg. Ausztráliában is működik, azt hiszem.

A mi éghajlatunkon, a gazdaságosság kérdéses.

Ennek az előző hsz-nak kb. minden mondata tocsog a hozzánemértéstől.

Kiszámíthatatlan és nem hatékony. Folyamatos felügyeletet követel, és egy-két napi nemfigyelés felborítja a rendszert, akár végzetes módon is.

Ez egy apró terület, ha valakinek ekkora kertje van, annak sem kell az eső miatt aggódni, napi egy vödör vízzel meg lehet öntözni mindent.

A kártevőket nem olyan könnyű távol tartani, mivel nem lehet zárt, mert nyáron gyakran 50 fok fölé menne bent a hőmérséklet, amit sem a növények, sem a halak nem viselnének el. Ha az atkák beveszik magukat, akkor igen sok permetezésbe telik kipusztítani őket, és ez legalább annyira veszélyes a halakra nézve, mint az atkákra nézve.

Az egyszeri széndioxiddal való elárasztás többe kerül, mint ami értéket egy évben meg lehet termelni bent.

Ami az atkatojásokat nem nyírná ki, tehát 2-3 elárasztásra lesz szükség, heti egy.

Az erőforrásokat nem tudja olyan szinten hasznosítani, mint a szabadban lévő növény, mivel a napsugárzás egy része eleve ki van zárva.

A hőmérséklet nem állandó, mert nyáron rohadt meleg van bent, télen meg rettentő sokba kerül fűteni, ezért nem is fűti fel senki olyan melegre télen, csak a nagyon szükséges mértékben.

A bent termelt éves növényi hulladékból termelt gáz egyetlen hideg téli napra sem elegendő, esetleg 1-2 órára.

Stb.

Valóban nincs még aquapóniás tapasztalatom, de gondolom, neked sincs. Csak tippjeim vannak, néha tévedek, de azért elég jól el szoktam találni. Előszöris aki megépítette, neki megérte. Én úgy gondolom, ezt elfogadhatnánk, mert neki legalább van valós működő aquapóniája.

Az állandó megfigyelés alatt nem tudom, mit értesz. A szivattyú a lelke, vagy a mozgatója az egésznek, ha meghibásodik, akkor a halaknak annyi. Túl nagy kár persze nincs, mert mennek a hűtőbe, csak addig áll a rendszer, amíg a halak nincsenek pótolva. A víz miatt nem kell aggódni, ellentétben a szabadban termesztett növényekkel. A vödör víz talán 1 nm-re elég, aminek csak kis részét hasznosítják a növények. Szabadban nem éri meg öntözni, legalábbis a városi vízzel biztos nem. Az aquapóniánál a víz zárt rendszerben kering, nincs igazán veszteség. Persze párolgás azért van, de ha minimális a szellőztetés, akkor ez sem vészes.

Ami a hőmérsékletet illeti, nyáron, amikor nagyon meleg van, az üvegfelület árnyékban van, vagy leárnyékolható. Így már csak szórt fény jut be, ami nem vészes. A föld felől állandóan kapja a hideget, így el tudom képzelni, hogy szellőztetés nélkül is elfogadható lesz a hőmérséklet. Biztosan tudod, hogy működik a klíma, az egésznek az a lényege, hogy minden ajtó ablak csukva legyen. Az üvegháznál is ezt kell megvalósítani. Megfelelő árnyékolás, az éjszaka lehűlt víz keringetése és a föld felől érkező 12-15 fokos hideg levegő felhasználásával.

Ami a gázfejlesztést illeti, széndioxid és biogáz is fejlődik. A szükséges alapanyagot az üvegház és a háztartás adja, ez nem költség. Hogy mennyi gáz fejlődik, azt nem tudom. De csak akkor kell a fűtés, ha 10 fok alá megy a belső hőmérséklet. Meleget amúgy kap valamennyit a föld felől, és persze a víztartályokban elraktározott nappali hőből. Ez elvileg fűtés nélkül is elég, csak vészhelyzetre kell a fűtés.

Ami a széndioxidos elárasztást illeti, ez csak egy vad ötlet, de kipróbálnám. A saját gázfejlesztőmből nyert gázt használnám, tehát ez nem költség. És bár nem vagyok biológus, de a tojásokra is hat. Amennyire én tudom, a tojások is lélegeznek. Persze lehet, hogy megmaradnak, de pár nap alatt úgyis kikelnek és akkor meg lehet ismételni a kezelést. Mellesleg nem tudom, mennyi egy CO2 palack, de talán olcsóbb, mint permetezni.