Melegszik a fűkaszám, kerestem, mitől lehet, elvileg minden oké, mégis melegszik. Mi lehet a valódi oka?

Egy Einhell BG-BC 43 AS az áldozat. Élete első szezonjában lehetett nyomatni neki, szép őzbarna gyertya, értelmes bejáratás tíz tank visszafogottabb fordulattal és terheléssel, aztán picit visszább az üzemanyag (1/8 a gyárihoz képest bevált), és nyélgáz, késsel pedig ugyanazt a fordulatot tartani, amit damillal megszokott a fül (zenész vagyok, evidens, hogy nem térek el tőle, de a biztonság kedvéért telefonos fordulatszámmérő appal is megnéztük, és tényleg füllel is ugyanúgy 7000-7500 közt vagyunk).

Nem pisztolyozok a gázadással, nem sokat járatom lassabb fordulaton (max míg egy ottmaradt csíkot korrigálok járó motorral átsétálva valahova, meg ha damilzabáló mellett kell szegélyezni). A gyertyát megnézem időnként. Kicsit a szikraköz felől kezdett olajos vagy kormos lenni a test elektróda, kicsit állítottam a karbin (kevesebb benzin, kábé 1/12 fordulattal), most azért a legnagyobb jóindulattal is nagyon-nagyon világos őzbarna, de azért egyértelműen nem fehér, talán tényleg jó is. Marhára melegszik még mindig, de gondolom nem annyira, mint eddig, mert eddig egy tank után rakhattam rá új berántót, mert kiolvadt a csavar a közepéből a főtengely sugárzott hője miatt...

Pontosan 1:40 keveréket használok, legdrágább benzin (sajnos csak Mol kút van itthon, de ez a 100+ már csak nem annyira hitvány, meg talán a többi se olyan rossz, amilyennek a nép szereti korholni), az olaj Elf Moto Tech 2T fullszintetikus. A henger bordáit nagyon letisztítottam, és természetesen ellenőriztem a lendkereket is, tiszta volt eléggé a ventilátor rész rajta. Csapágyhang nincs, könnyen indul (már amennyire kezdettől könnyű az a 8-10 rántásos, előírt 10-nél jóval többet pumpálós, szivatóra ügyesen rátartós könnyű indítás), melegen egy rántásra. Gyertya a gyári, kipróbáltam zsír új ugyanolyannal, ugyanez. Jól hajtom be, nem fúj mellé, nem melegszik túl a gyertya. A légszűrőt a kelleténél is gyakrabban tisztítom, Brigéciol fürdő, hosszas öblítés, teljes szárítás, semmi trutymó. Jól rakom vissza a helyére, körbe szoktam ellenőrizni becsülettel.

Kábé húsz perc munka után harminc perc pihenő olyan, hogy nem olvad le a berántó. Legutóbb (kicsit visszavett magasfordulati üzemanyaggal) kegyetlen módon kinyomtam egy tankot késsel, most még működött a berántó utána is, holnap damillal lesz vallatva, és kánikulában, szerintem késsel esti órákban túl forró volt, nem történt csoda a kis karburátorállítással.

Önmagában az is gyanús, hogy a gyertya testelektródája belül feketés, kívül fehéres, amikor nézem, meg van hozzá fura kopogós (ilyen fele fordulatszámnak hallatszós) hang teljes gázon, ami "szétpörgetésre" néha szűnni kezd, amikor már nagyon forró a motor, máskor meg marad, fogalmam sincs, mi okozza. A dugattyú teteje egészségesen kormoska, a kipufogótorok meglepően tiszta, erő majdnem mint új korában (vagy csak én várnék többet azóta), viszonylag kíméletesen csapatom neki, általában magas fűre használom, főleg késsel, és csak a széleken és az ismeretlen területeken, vagy a tudom, hogy rossz helyeken damil. A kuplung szép, néha-néha tisztára törlöm. Ha valamit kihagytam, de könnyű belebotlani fűkaszás fórumokon neten, akkor esélyes, hogy jól csinálom azt is.

Szóval... Bocs az esszéért, megelőző céllal készült... Tehát... Mi lehet az oka a melegedésünknek, és miért "színátmenetes" a gyertya testelektródája?