Fenyő tűlevelet mire lehet hasznosítani?

Én a kék áfonya növényeim földjének savanyítására használom a tőzeggel együtt. A Vaccinium Corymbosum Duke változat szép nagy szemű, és szereti a savanyú talajt. Sz enyém nem olyan, savanyítani kell...

[link]

Egyelőre csak tíz tövem van, mert megfontolatlanul vettem 2-2 tövet minden fajtából, de csak a Duke-vel vagyok elégedett. Egy 15 méteres sor semmirevaló szőlőt fogok kiverni, és helyette csak a Duke változatot telepíteni. Kiderült, a családból mindenki szereti. A Duke pedig szép nagy szemű, és nagyon kellemes ízű.

Az nem igaz, hogy a tűlevél különösebben savanyítaná a talajt. Még ha m2-enként évente bedolgoz az ember 20 litert, az talán jelent 1 tizedet.

Én mértem leszúrós pH-mérővel, a 25-35 éves fenyők alatt pont olyan volt a talaj, mint a kert legtöbb részében. (A fenyőktől távol volt egy kis rész, ahol pár tizeddel savanyúbb volt a föld.)

Azóta azt csinálom, hogy amikor már nagyon sok a tűlevél, szétszórom a gyümölcsfák alatt rotálás előtt, aztán komposztálódik idővel.

Amikor a fenyő alatt már vastagon áll a lehullott tűlevél, évek óta bolygatatlanul, akkor az alja már komposztálódik, és ebből az eső bemos minden tápanyagot és egyéb létező dolgot a földbe. Tehát, ha sav szabadulna fel, akkor azt is bemosná az eső, ez által savasít állítólag. (De mint írtam, ez urban legend valószínűleg.)

A fenyőtű mulcsként viselkedik, átlagos nyári időjárásban laza, száraz a felső rétege, és semmi mag nem tud benne kicsírázni, mivel száraz ez a rész. Az alsó, nedves réteg meg olyan mélyen van, hogy ami esetleg ott kicsírázna, az nem tud kijutni a fényre, és emiatt hal el.

Olyan nincs, hogy a savasság nem jó a növényeknek. Csak a túlzott savasság nem jó a növények többségének, 5,5 alatt. De szinte minden növényre igaz, hogy enyhén savanyú talajban érzi legjobban magát, mondjuk, 6-6,5 közötti pH-nál.

A semleges kémhatást még elég sok elviseli, de a lúgost (7 fölött) már csak kevés.

A fenyő alatt azért nem nagyon él meg a gyom akkor sem, ha eltakarítod alóla a mulcsot, mivel a fenyő gyökérzete teljesen a felszínig sűrűn behálózza a talajt, és ez által minden lágyszárú kiszárad alatta nyáron. A dió alatt is ezért nincs fű legfőképpen átlagos nyarakon, még akkor sem, ha fel van nyesve, és alásüt a nap. (A juglont nem kell belekeverni, mivel erre sok fűféle és kétszikű gyom egyáltalán nem érzékeny, tehát a juglontól nyugodtan befüvesedhetne a diófa alja.)

Ha gondolod, próbáld ki, hogy a fenyő alatt egy kis részen eltakarítod a tűleveleket, és a földből kifordítasz egy ásónyomot. Meg fogod látni, hogy az egészet összefüggő gyökérháló szövi át.

Nálam már többször előfordult, hogy a fenyő közelében lévő, naponta öntözött cserepes növény földjébe alulról, a nagy lyukon át benőtt a fenyő gyökere. (Meg lehet különböztetni a fenyő jellegzetes, vörösesbarna gyökérzetét a cserepes növény fehér v. világos gyökerétől, forma alapján is.)