Mi számit a villanyszámlán éjszakai időszaknak? Hány órától hány óráig?

Vezérelt időszak van max. Ahol napi 8 óra vételezést biztosítanak.

Éjszakainak csak a köznyelvben hívják még; ez volt 22-06 között. Ma márnincs így.

#3

Nem a "mikor", hanem a "mit" a kérdés.

"Éjszakai"/vezérelt áram (ami az olcsóbb) nem állandóan elérhető általában a "nagy"vízmelegítőt szokták arra kötni.

Azaz nem tudsz áramot "olcsóbbá tenni", ha pl máskor nézed a tévét, mert a TV,(sőt általában a vízmelegítőn kívül semmi) nem azon az áramkörön van.

Az áramszámládon az éjszakai áram általában vízmelegítő(a villanybojler) fogyasztása.

"nem azon az áramkörön van"

Nem is lehet.

┌─ Kétlem, hogy magyarországi villanyszámlán van olyan tétel, hogy éjszakai, vagy éjjeli fogyasztás.

Létezik „A2” árszabás, ahol van a drágább díjazású csúcsidőszak (munkanapokon, téli időszámítás idején 6-22 óra között, nyári időszámítás idején 7-23 óra között), és van olcsóbb díjazású völgyidőszak (munkanapokon, téli időszámítás idején 22-6 óra között, nyári időszámítás idején 23-7 óra között; egyéb napokon egész nap).

Ez az egy árszabás, ahol kétféle időszaki fogyasztás van a számlán, de völgyidőszak és csúcsidőszak megnevezésekkel, nem nappali, éjszakai megnevezésekkel. Nem is felel meg nappali, éjszakai fogyasztásnak, mert nem munkanapokon egész nap völgyidőszaki díjazás van.

A válaszokban említett vezérelt áramnál (bár a szakaszosan biztosított áramvételezés adott része csúcsidőszakra, adott része völgyidőszakra esik) nincs külön időszaki mérés; bármelyik napszakban vételezett villamos energia egybeszámolódik. Számlán sem szerepel időszaki megkülönböztetés.

A folyamatosan biztosított, és időszaktól függetlenül, egybeszámolt fogyasztású díjszabásoknál a számlán szerepelhet két sor (általános árszabás, illetve, kedvezményes árszabás), de ez nem nappali, éjszakai megkülönböztetést jelent. A folyamatosan, egybemért fogyasztásból egy bizonyos mennyiségig kedvezményes árszabás van, az afölötti fogyasztás normál díjazású. Ez akkor is így osztódna fel, ha kizárólag nappali időszakban – például 10 óra és 16 óra között – történne fogyasztás. ─┘

┌─ A # 3-as, 2020. febr. 22. 21:50-kor megjelent kérdezői kommenthez.

Az olcsóbb díjazású mérő bizonyára „B” árszabású vezérelt fogyasztást mér; a mérő mellett van egy hangfrekvenciás vevő, aminek a vezérlésével szakaszosan biztosítanak áramot.

Ehhez csak „szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés” használható. [*¹] (Például, villanybojler.)

A szolgáltató többféle „B” árszabást is alkalmazhat. [*²] (Például az NKM-nél van „B Alap” és „B komfort” árszabás.)

A szolgáltató „naponta összesen minimum 8 óra, nyári időszámítás idején összesen minimum 7 óra időtartamra köteles a villamosenergia-ellátást biztosítani, amelyből munkanapokon legalább 5 és legfeljebb 6 óra, nyári időszámítás idején legalább 4 és legfeljebb 5 óra eshet völgyidőszakba. A csúcsidőszakba eső villamosenergia-ellátás alkalmankénti időtartama nem lehet rövidebb 30 percnél.” [*³] (A csúcsidőszak és völgyidőszak időtartamát megírtam az „A2” árszabásnál.)

A vezérelt mérő egybemér minden időszakban történt villamos energiavételezést; mindegy, hogy az csúcs-, vagy völgyidőszakban történik. Mivel ide nem csatlakoztatható dugaszolós készülék, még fogyasztásmérővel sem tudod megmérni, mennyi fogyott az egyes napszakokban; hiába van adattárolós fogyasztásmérő is, amiből ki lehet gyűjteni, mikor mennyi volt a fogyasztás.

De mindegy is, bármikor történt a fogyasztás, ugyanannyi az egységára, és a mérő egybeméri.

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről

[*¹] 5. § (1)

[*²] 5. § (2)

[*³] 5. § (3) ─┘