Hogy lehetne magasabb a fabrikett fűtőértéke, mint a száraz fáé, ha egyszer a tűzifa is tömör fa?

Köszönöm a válaszokat.

Mondjuk, csak mérsékelten értek egyet a leírtakkal.

A sűrűség pl. nem befolyásol semmit, mert ez olyan dolog, mint hogy 1 kg vas a nehezebb, vagy 1 kg toll.

Ha egy adott térfogatú fa alapú termék sűrűbb, akkor pont ennyivel nehezebb, tehát visszaosztva már nem nagyobb a kg-ra számított fűtőértéke. Csakis akkora lehet, mint a fának, amiből készült.

A fák fűtőértékét sem vizes állapotban mérik, hanem művi szárítás után. Nem tudom egész pontosan, hogy ez mit takar, de mondjuk 10 % lehet, vagy ehhez közeli.

A fabrikettekre a forgalmazók, ahogy utánanéztem, általában 7-8 %-ot írnak.

Tehát itt van egy lehetséges rés, ha súlyra veszi az ember a vizes fát, akkor az veszteség.

De ha térfogatra veszi tavasszal, aztán egy nyáron át hasogatott állapotban kiszárítja, utána zárt helyen tárolja, nehogy télen a levegőből visszanedvesedjen a higroszkópossága miatt, akkor alig lesz rosszabb a végeredmény, max. 10 %-kal. És nem ennyivel drágább a fabrikett.

Na, persze, ilyenkor télen már nyilván sokkal jobb a brikett, mert árulni már csak nagyon vizes fát szoktak, és 30 % víztartalmú fa viszonylagos ára (fűtőértékre számítva) már közelíti a fabrikettét. A friss vágású fa pedig meg is haladhatja.