Miért hisznek az emberek mind a mai napig olyan kitalált, fiktív fogalmakba, mint haza, meg nemzet?

"Ilyen alapon csak az asztalban, a virágban meg téglában lehetne "hinni", hiszen csak ezek "léteznek"

Sőt, ezek se leteznek.

A tégla vagy az asztal se egy konkrét kézel foghato dolog. Egy absztrakcio ami inkabb a tárgy funkciojara utal

Ja...akkor folytatom...a nemzet azt jelenti sokaknak, hogy a hasonló a hasonlót szereti. Szeretem-e a pápuákat? Igen de messziről. De nem hiszek benne.

Szeretném ha olyan házban laknék ahol az összes nép egy-egy lakásba lennének és szimszédaim lennének? Érdekesnek tartanám, de feleséget csak hasonlót választanék, mert nem akarom a mássággal eltölteni az életem minden percét.

És csodák csodájára így történt. Amikor született gyerekünk genetikai vizsgálatot tettek összehasonlitottak minket, nemcsak a vércsoportunk de genetikai is annyira hasonloak vagyunk hogy megkérdezték nem vagyunk e rokonok. Nem.

Vegyük azt hogy más vércsoport, más embertipus lett volna a feleségem, holott pszichológusok bebizonyitották, hogy a másik nemben is magunkat preferálják ösztönösen.

Akkor soha nem éreznék kiteljesedést. Hianyérzetem volna, ami előbb utóbb kilökte volna a feleségemet így vagy úgy.

Én viszont szeretnék egy frleséggrel végigvinni az életet.

Fiam iskolatársainak szülei 90 százalékban elváltak. Mert mások voltak egymásnak.

Ilyen a nemzet is. Ebben a nyelvben érzem jól magamat. Semmi vágyam egy másik országban lelni életem, idegen nyelvűen.