A génmódosított növények termesztése miért tiltott nálunk?

"Miben másabb a génmódosítás, mint mondjuk a nemesítés?"

A génmódosítás természet ellen való, amíg a nemesítés a természet keretein belül való feljavítás.

Az embernek már így is nagyon sok baja származott abból, hogy azt hitte, hogy legyőzheti a természetet. Nem kell még a génmódosítással is próbálkozni, mert az ilyen dolgok mindig visszafelé sülnek el.

Nem tilos DE! Vannak hátrányai :

kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok;

kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok;

a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie);

hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól;

a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;

a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja;

nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti;[16]

a GM vetőmag drága;

a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes;

a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen;

a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt;

a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet;

a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.);

a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert;

a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne;

jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

Mert a hagyományos terméket drágábban lehet eladni a piacon.

Az előző meg nagy baromságot beszél. Pl a cukorbetegeknek mit ártott a génmódosított bacik által gyártott inzulin, ha?! Egyébként sem természetellenes, ha kicsit értenél hozzá tudnád, hogy jelnleg csak összeollózunk géneket, kvázi keresztezünk.

A GMO növény termeli a mérget, sokszor olyan kártevők ellen is, amelyek nálunk nem is fordulnak elő. Ha pedig a GMO növények kiszabadulnak a termesztésből, a védett rovaroknak annyi, a virágporuk sem ismeri a korlátokat.

A parcellák közötti több száz, vagy ezer méteres távolság ilyen kis országban nem is tartható. És a GMO növényeket ÁLLANDÓAN mérgekkel kell permetezni! Nagy vegyszergyártó multicégek sok milliárdos biznisze a GMO. Monsanto is az!

Amelyik ország nem GMO mentes, annak a pl. a kukoricáját nem veszik meg külföldön! Nem lenne hová eladni a magyar gazdának. Vagy ez is lenne a cél, hogy pusztuljon a magyar mezőgazdaság utolsó maradványa is, együk a rákkeltő GMO szemetet?!

Nemrég született erről egy elég korrekt összefoglaló cikk. Ajánlom olvasásra:

[link]

Egy kis történelem. Mi a MONSTANTO?

Monsanto azonos azzal a céggel, amelyik a vietnami háborúban lombtalanító méreggel permetezte le az őserdőket, ezzel együtt kínos halálra ítélve a lakosságot. Aki nem halt bele, az súlyosan károsodott gyermekeket szült. Emberiség elleni, a környezet- és természetvédelem elleni bűntetteik miatt a GMO cégeket nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Milliárdos pénzeszsákok, akiknek csak a pénz számít, semmi más. Most éppen Indiát célozták meg.