Legyen mindenkinek beleszólása a döntésekbe vagy ne legyen?

Természetesen az az ideális(az lenne...)amikor mindenki abba szól bele(ahhoz szól hozzá)amihez ért.

Magyarán aki nem ért valamihez az hallgasson és/vagy tanuljon hogy legközelebb beleszólhasson.

Ennél egyszerűbb kérdés talán nincs is...

Persze hogy van különbség.

Hidd el nem akarod, hogy én tervezzem meg a házadat. Azt akarod, hogy egy építész tervezze meg a házadat.

Viszont IQ-hoz kötni bármit b*romság. Hozzáértéshez kell kötni.

Abból lesz főorvos, aki képes betölteni a feladatkört. Azaz jó orvos, jó adminisztrátor, és képes irányítani a hozzá tartozó személyzetet. Mivel az IQ negatív összefüggésben áll a szociális képességekkel, szinte biztos hogy nem akarod a legmagasabb IQ-val rendelkezőt főorvosnak.

Az iskoláztatás kérdése problémás. Természetesen minél szélesebb körben kell lehetővé tenni az összes képzést.

Viszont az iskoláztatás költséges, közvetlen haszna nincs. Tovább a rendelkezésre álló munkahelyek mennyisége is korlátozott, így hiába lenne 1,000,000 személybő jobb orvos mint bármilyen más foglalkozású ha nekünk csak 100 orvosra van szükségünk.

Tehát számolni kell az erőforrások korlátozottságával.

Ám mielőtt szidnánk a "vadkapitalista" országokat, vegyük észre, hogy pontosan azért, hogy ne lehessen örökölhető egy-egy pozició létezik hatékonysági ellenőrzés, és ösztöndíjprogramok.

Az EU mindenesetre nem fog más ország alá rendelni egy tagállamot sem, mivel erre nincs hatásköre.

Amúgy szvsz éljen a globális emberiség és vesszenek a nemzetek.

Viszont egyik kultúra sem magasabb vagy alacsonyabbrendű, egyszerűen csak másmilyenek. Ha sokfélék vagyunkk, sokféleképpen gondolkodunk, ami előnyös.

"Te szeretnéd, ha a műtétedbe beleszóljon a kórházi portás és a vízvezeték szerelő is, vagy rábízod a főorvosra?"

Én természetesen a kórházi portással végeztetném el a műtétet, de én demokratikus vagyok.

A fasiszták választanák csak a főorvost.

Ne legyen. Vagyis attól függ, milyen döntésekbe. Eleve csak azokat a döntéseket kellene közösen meghozni, ahol az egyéni döntéseknek nincs értelmük, vagy az egyéni döntések komoly hatást gyakorolnak másokra is. Így aztán olyan döntésekbe, hogy én termeszthetek-e a saját földemen marihuánát vagy génmódosított kukoricát, vagy, hogy én milyen áron milyen minőségű egészségbiztosítást akarok magamnak kötni, abba ne legyen beleszólása senki másnak, csak nekem (meg akivel önszántamból megvitatom a kérdést). A közösen meghozandó döntésekbe minden potenciális érintettnek legyen beleszólása - ez a demokratikus kereteknek és a szubszidiaritás elvének szigorú megtartásával korántsem tökéletesen ugyan, de viszonylag jól kivitelezhető.

"Vadkapitalista országokban az végezheti el az iskoláit, akinek a szüleinek van rá pénze, tehát elveszhet egy okos ember is a rendszerben, ha nem volt szerencséje a szüleit illetően."

Más téma, de nem tudom megállni. Ez az állítás butaság, ez egy hamis dilemma: feltételezed, hogy az oktatás finanszírozására csak a szülők és az állam alkalmasak. Pedig nem. Léteznek egyházi iskolák, léteznek alapítványi iskolák, léteznek vállalati, iskolai és alapítványi ösztöndíjak, amelyek kiaknázásával egy állami finanszírozástól mentes oktatási rendszerben is elboldogulnának a szegény sorú, ámde tehetséges, szorgalmas diákok. (Végső soron pedig természetesen a szegények oktatásának állami támogatása, valamint a diákmunka és a diákhitel sem ördögtől való, ha a fentebb felsoroltak nem lennének elegendők. Azon túl pedig létezik homeschooling is, aminek egyébként nevével ellentétben nem feltétlenül kell otthon folynia, csinálhatja a szomszédasszony is; bár ezt már zárójelben is alig merem megemlíteni.)

"nem egy általános dolog (IQ végzettség)"

Mi az az IQvégzettség?

"De ki dönti el, hogy kiből lesz főorvos? Például jellemző dolog, hogy szülőről gyerekre száll ez a szakma, tehát nem feltétlen a legalkalmasabb emberből válik főorvos."

Az lehet hogy egyesek szülők mesterségét viszik tovább, na de az se csak úgy van hogy na fiam, holnaptól orvos/fogorvos/mérnök vagy, hanem 5-6 akár több évnyi tanulás, gyakorlat kell hozzá. És rengeteg kitartás, szorgalom, szerencse, stb.

Ez az 1 gazdagnak több pénze van mint 1000 szegénynek szöveget is el kéne már felejteni, mindig is így volt, még a hős kommunizmusban is voltak akiknek jóval több jutott a közösből. Meg kell a gazdag is aki munkát ad a szegényebbnek, és nem csak ez a két véglet van.

Én úgy vagyok, hogy sokszor ledöbbenek az emberek mennyi szubjektivitást, vagy hozzá nem értést visznek olyan kérdésekbe is mint számítástechnika, vagy hadi eszközök, repülőeszközök...amikhez még úgy ahogy értek, és csak fogom a fejem, hogy még így se lehet megmagyarázni nekik a dolgokat, pedig itt kézzel fogható adatokat lehet felhasználni.

A politika meg nem ilyen, adatai senkinek nincsenek, tanulni senki nem tanulja, és még kevesebb hozzáértés párosul még több szubjektivitással. Tipikusan az a dolog, amihez a 90% nem ért igazán, de mégis azt hiszi hogy ő mindent ért.

Mivel csak egy ember vagyok a 10 millióból, ezért nem jogom eldönteni kinek van és kinek nincs joga beleszólni a döntésekbe, de végigolvasva rengeteg kérdést, fórumokat, látva a gyűléseken "szeretünk Feri" szöveggel ünneplő tömeget, és a rengeteg agyhalottat, azért végtelenül elszomorít, hogy a legutolsó primitív állatnak is pont ugyanannyit ér a szavazata, mint egy művelt, intelligens embernek.

Meg valójában édes mindegy, mert a politika lényege sosem az volt, hogy az emberek döntenek, hanem az hogy ki tud több birkát megvezetni.