Mik az asszimiláció "lépcsőfokai"?

Tudom, hogy el leszek küldve az anyámba, hazaáruló, zsidó, libsi vagyok és a szüleim ávh-sok voltak. Most, hogy ezt letudtuk, nektek már nem kell idefröcsögni ezeket.

Én nem határon túli vagyok, kényszerűségből költöztem másik országba.

Lassan két év, így élek.

Az adott ország zászlója kint van az ablakomon, a helyi ételek szörnyűek, de nem szoktam magyar ételeket enni. Helyi szokásokból viszonylag keveset vettünk még át, de pl. a helyi népviseletet szereti apám. Itt hordják még rendszeresen, vasárnap így mennek az emberek étterembe, templomba pl. de hétköznap is bárhol láthatsz népviseletben embereket.

Helyi jellegzetes ételek közül van egy-kettő ami gyakran van itthon, de összességében nemzetközi konyha.

Magyar zenét elvétve hallgatok, filmet nem nézek magyarul. Nem alkalmas a magyar a nagyon összetett dolgok kifejezésére. Nagyon nehézkes, körülményes.

Élőszóban inkább használok angol vagy más nyelvű kifejezést, ha úgy érzem jobban illik oda, kifejezőbb.

Káromkodni 3 nyelven szoktam a magyaron kívül. A magyar szórenddel néha vannak gondjaim, magyartalanul fogalmazok.

Párom most nincs, de elég kicsi a valószínűsége, hogy magyar párt találok itt. Ez nem is érdekel, ha eszkimó lesz a következő barátnőm, akkor sincs semmi.

Néptől függetlenül egy gyors asszimilóció kb. így zajlik:

1. Valaki kényszerből megtanulja a többség nyelvét.

2. Gyereke anyanyelvi szinten beszéli, mert közéjük jár iskolába.

3. Unokája félvér, mert gyereke többségivel házasodott, de még tudja mindkét nyelvet.

4. Dédunokája negyedvér, már nem tudja a nyelvet, de még tudtja felmenői származását.

5. Ükunokája életében kétszer hall az ükapáról, akiről előnyösebb hallgatni.

6. Szépunokája a többségi nép szélsőjobboldali szervezetének tagja...

A "nyelvet" be lehet helyettesíteni vallásra, népszokásokra stb.