Hol, mikor és kivel kezdődött tulajdonképpen a kommunizmus bukása?

Kollektiv vezetés de nem a nép választotta a vezetőket.

Ma viszont a nép szabadon megválaszhatja, hogy ki raboljon.:)))

Azt tudni kell a kommunistákról, hogy a propagandájuk nem volt mindig olyan antidemokratikus mint ma. Az 50- eses évek végéig az ellenzékben lévő kommunisták pont, hogy azzal reklámozták magukat, hogy ők a demokraták, ők képviselik a sajtószabadságot és az általános választójogot, a monarchiával szemben a köztársaságot. Valamelyest ez igaz is volt, hiszen sok országban a köztársaság megjelenése is hozzájuk köthető. Az emberek az 50- es évek előtt azért szavaztak a kommunistákra, mert ők voltak a szemükben azok a szabadságharcosok, akik ha kell, fegyverrel is hajlandók harcolnak a demokráciáért.

A kommunizmus bukása szerintem 56- ban kezdődött. Ekkor volt az első olyan forradalom, ahol a demokráciáért nem a komcsik küzdöttek, hanem a komcsik ellen kellet küzdeni. Ettől fogva az embereknek a kommunizmus, mint a demokratikus eszme, már nem volt eladható. Ekkor kezdett el megjelenni a mai komcsi propaganda a "rossz, de azért van kenyér" típusú szólamokkal, ami hamar kiábrándultsághoz és rothadáshoz vezetett.

Proletárdiktatúrát hirdettek, ami igencsak messze van a demokráciától. A húszas-harmincas-negyvenes években terrorista módszereket alkalmaztak a kampányukban, a rendszert bomlasztó tevékenységet folytattak. Demagóg, agresszív propagandájuk volt. Komplett társadalmi osztályokat akartak likvidálni, amit később meg is tettek. Nem véletlenül voltak népszerűtlenek.

Mindig is kisebbségben voltak, választást soha nem nyertek. Megvezetett proletárok szavaztak rájuk.

Hol van itt a demokrácia?

Disraeli mondta: ha megszűnünk gentlemeneket küldeni a parlamentbe, a brit birodalom bukásra van ítélve.

És milyen igaza volt. Az általános választójog és a köztársaság tönkre vágta Európát...

A proletárdiktatúra erőszakos formáját csak zárt ajtók mögött, vagy ahol hatalmon voltak, ott hirdették. Ellenzékben egészen máshogy viselkedtek.

Részlet Rákosi "Mi a magyar demokrácia" című 1943(!) -as cikkéből:

A minden cenzúrától és ügyészi, rendőri beavatkozástól mentes, teljesen szabad sajtó nélkül nincs demokrácia. De a szólásszabadság magában véve nem elég: mindenkinek meg kell adni az a jogot, hogy szabadon gyűlésezzen, szabadon szervezkedjék, s szabadon válassza meg azokat a vezetőit, akikre rá akarja bízni érdekeinek és nézeteinek képviseletét. Aki bármilyen ürüggyel ellenzi a szólás- és sajtószabadságot, korlátozni akarja a gyülekezés, a szervezkedés, vagy választás szabadságát, az hiába erősíti, hogy ő demokrata: lényegében fenn akarja tartani a mostani rendszert...

Rákosi 1946: Amikor Spanyolországban a nemzetközi fasizmus fegyveres felkelést szított a spanyol nép demokratikus köztársasága ellen, a Magyar Kommunista Párt legjobbjai a Rákosi-zászlóaljba tömörülve, életük feláldozásával és vérük hullásával... Több mint 300 magyar kommunista halt hősi halált spanyol földön a fasizmus elleni demokratikus összefogás nevében.

Itt egy idézet Rákositól arra, hogy ezt a szép demokráciát mért is kellet korlátozni:

A Dunamedence népeinek demokratikus összefogására annál nagyobb szükség van, mert a békét, a népek önállóságát és függetlenségét új veszély fenyegeti: az Amerikai Egyesült Államok világuralmi törekvése.

Ez a "demokratikus szabadságharc" propaganda dőlt meg 56- ban. Az idézetek egyébként egy 1950 -es könyvből vannak, ami akkor ajánlott olvasmány volt a pártkádereknek.