Ha mindenhol arról olvasnál, hogy milyen aljas, szemét az a népcsoport, amiben élsz, hogyan hatna rád?

Bármire, amit sokszor hallasz, elkezdesz hajlani, így működik az emberi elme.

Nem kell róla hallanom, amikor tapasztalom.

Információs mindenevőként rendszeresen olvasok olyan írásokat, amikben a magyarok, mint önző és mindenkit utáló emberekként vannak feltüntetve, legalábbis az erősen limitált német nyelvtudásom ennyire engedett csak következtetni az írásokból, de ennek ellenére valahogy nem érzek égető kényszert arra, hogy hirtelen nekiálljak ok nélkül csak úgy utálni valakit vagy valakiket, pusztán csak azért, mert egyszer azt olvastam, hogy a magyarok ilyenek. Egy másik példa erre a feminista újságírók cikkei, amiben a férfiak nagy része úgy van feltüntetve, mint potenciális erőszakoló, aki csak az alkalomra vár, de ahogy az anti-magyar cikkek esetében, úgy ezek után se gondoltam azt, hogy nekem meg kéne erőszakolnom bárkit is azért, mert ezt olvastam magamról. A gamer közösség tagjaiként is rendszeresen lusta, hájas és élettelen dögöknek vagyunk titulálva, de ennek ellenére a többségünk, beleértve magamat is, egyáltalán nem ilyen és nem is lesz, csakis azért, mert valaki ezt leírta. Ha valaki elér egy bizonyos szellemi és erkölcsi szintet, akkor már nem fog habzani a szája amiatt, mert valakik csúnya dolgokat írnak róluk, hisz tisztában van vele, hogy a szólás- és véleményszabadság paklijában benne van az is, hogy ilyen dolgok fogalmazhatódnak meg.

Engem pl. nem az határoz meg, amit olvasok, csak sajnálni tudom azokat, akiket igen. Az elsődleges meghatározó a személyes tapasztalat. Ha nem azt tapasztalom, amit a sajtó ír, nem a véleményem változik, hanem a sajtót fogom másképpen megítélni. Mint ahogy másképpen is ítélem meg: a sajtó egy része szenzációhajhász, hazug, hiteltelen, olyan, aki bagóért eladja a becsületét - ha egyáltalán volt neki.

Rám nem hat negatívan. Pl. itt vannak a magyarok. A többség Orbán királyra és Lázár királynéra szavaz. Normális ember nem szavaz ezekre, nem támogatja őket ma már. Aztán egy csomóan mégis megteszik, pl. simán ujjonganak a diktatúrát építő törvénytervezetekre. Sajnos ezáltal kiderül, hogy a magyarok nem igazán szeretnék, hogy jó vezetőjük legyen, és ez immár 26 éve, a rendszerváltás óta így van. Pedig én is magyar vagyok, én meg szeretném. Szóval nem veszem magamra, ha ezt rásütik a magyarokra.

Attól még tudatalatt elkezdesz hajlani rá, tetszik, nem tetszik, elismered vagy nem, ezt megváltoztatni nem tudod. Ha biztos a felsőbb tudatod a saját igazadban, akkor nem lesz észlelhető ennek a mértéke, de ez a hatás elég kiküszöbölhetetlen.