Hitler, Lenin és Sztálin hittek is benne, hogy a nácizmus, illetve a kommunizmus jó eszme, vagy csak azért voltak ilyenek, mert tudták, hogy ezzel juthatnak hatalomra?

Lenin biztosan hitt benne.

Sztálin meg biztosan nem.

Hitlert nem tudom.

"[mindeközben ne feledjük, hogy Lenint lepecsételt vagonban KÜLDTÉK a forradalmat kirobbantai- (nem úgy volt az Auróra cirk.sem)]"

Kit érdekel? A németek ki akarták használni Lenint, Lenin meg ki akarta használni a németeket. Szerintem egyértelmű, kinek a számítása jött be.

Dolfi aligha gondolta a nácizmusról, hogy az jó eszme, viszont olyan eszme, amivel a legjobban szolgálhatja a kapitalistákat, akik nem is maradtak hálátlanok vele szemben. Volt annyira intelligens, hogy ezt felmérje.

A komcsik a munkásosztály felszabadításáért harcoltak és az már inkább vallható meggyőződéssel, mint a pénzeszsákok szolgálata. Lenin műve a szovjet-(tanács)rendszer uralma. Neki magának hatalma nemigen volt - talán a tekintélye okán - de közel sem annyi, mint ami manapság egy pályázatnyerő-munkahelyteremtő polgárnak, vagy jegyző asszonynak dukál. Sztálin már zűrösebb figura, de azért annyi hatalma, mint Putyinnak van, egészen biztosan nem volt.

Sztálin igazából a cári imperializmus romjain egy annak a hagyományain alapulú, újabb nacionalista birodalmat hozott létre.

Igazából a többi kommunista (pl. Trockij) pont ezért támadta annyira, mert Trockij hithű kommunistaként tényleg le akarta bontani az államot, és kis közösségeken alapuló, demokratikus szellemben működő, szovjet rendszert akart (tehát a voltaképpeni kommunizmust), és az eszmét el akarta terjeszteni az egész világon, tehát az volt a célja, hogy az egész világon szűnjenek meg a birodalmak, államok, és csak kis, önmagukat irányító és ellátó munkás-paraszt közösségek legyenek.

Ehelyett Sztálin kemény bürokrata rendszert hozott létre, vagyis megerősítette az államot, amit totálissá is tett, vagyis totális, állami erőszakra épülő diktatúrát hozott létre, és egy olyan birodalmat, amely nagyhatalmi ambíciókkal jelent meg a világpolitika színpadán. A társadalmat pedig nem alakította át, csak a régi cári réteget űzte el (és a politikai ellenfeleit), de létrejött egy új, szocialista elit, vagyis fennmaradt a kiváltságosok-szegények társadalmi tagolódás.

És akik ezért kritizálták, pl. Trockijt (vagyis a hithű komcsikat), ezeket elűzte, vagy elmenekültek, de a nagy részét kivégeztette ezeknek... Ezek után el lehet gondolkodni, mennyire gondolta Sztálin komolyan a kommunizmust. Egyébként fiatal forradalmárként még komolyan gondolta, csak az idők során egyre inkább praktikusan gondolkodó politikus lett, és számára a hatalom lett a fontos, nem az eszme.

Egyébként ha Hitlert Sztálinnal akarom összehasonlítani, akkor közös bennük, hogy mindketten totális, az élet minden területére kiterjedő diktatúrát hoztak létre, zéró toleranciát mutattak a másként gondolkodók felé, és minden hatalmat a kezükben (és pártjukban) összepontosítottak, az élet minden területén (politika, művészetek, kultúra, emberek magánélete stb.) beleszóltak, irányítottak.

Viszont nagy különbség, hogy Hitler komolyan gondolta a nácizmust, és a totális diktatúrát a nácizmus szolgálatába állította, ezzel ellentétben viszont Sztálin az eszmét cserélte fel a puszta hatalomra, egyeduralomra, és az orosz birodalmi ambíciókra.