Ha demokrácia van, miért nem kérdezték még meg a népet hogy akarnak e kapitalizmust? Miért olyan magától értetődő hogy ebben kell élnünk?

Igazán kár volt ennyi valótlan baromságot összeirkálnod.

Na de nem baj, majd legközelebb.

A kapitalizmus nyomorba dönt minket.

Magam is F/27 vagyok, én is szívesebben éltem volna a Kádár-rendszerben, a 80-as években, sokkal normálisabb világ volt minden szempontból. Ami most van, az egy rakás szar! Köszönjük EU, Amerika, és úgy általánosságban "Nyugat"!

"az állami drogok, amik segítenek kordában tartani a tömegeket. Leginkább a nikotin és az alkohol."

A nem ezek az állami drogok"

Az állami drog az óriásplakátokon, a rádióban és TV-ben kerül terjesztésre.

A dohányzás és alkoholizálás egyéni elhatározás kérdése, az óriásplakátokat, a műsort megszakító néphülyítések viszont kikerülhetetlenek.

.

"Kellene valami új alku a munkások és a tőkésosztály között"

Alku csak alkuképesek közt lehetséges.

Tanultál történelmet?

Mikor történt ilyen alku? Az én ismereteim szerint KI KELLETT HARCOLNI a változást.

.

27 éves korodban nem tehetsz felelősséggel olyan kijelentést, hogy inkább élnél 30 évvel ezelőtt.

Kérdezd meg a venezuelaiakat, hogy mennyire bejött nekik a szocializmus.

Ott ülnek a jelenleg ismert legnagyobb olajkészleten és nyomorognak közben a becsődölt államukban.

#3

De, arról is a kapitalizmus tehet, hogy neki innia és dohányoznia kell. A kapitalizmus fegyvert tart a fejéhez és elsüti, ha nem teszi.

"De, arról is a kapitalizmus tehet, hogy neki innia és dohányoznia kell."

Téged a bíróság, vagy csak a rendőrhatóság kötelezett dohányzásra és szeszelésre?

Èn inkább csak a második hozzászólohoz akarok reagálni.

27 éves fiuként azért érezhetsz ilyet, mert semmit nem értél el. Két oka lehet, az egyik a nem megfelelö oktatási rendszer, és a családtól hozott semmire nem vagyunk jó érzés.

Ez mindegyik a kommunizmus hagyatéka. A kommunizmusban megmondták mit kell csinálni és ha rossz voltál benne is volt mindig munkád, nem kellett félni, hogy kirugnak.

A rendszerváltás után a legtöbb megülö ember iszonyat megdöbbent, hogy egy állásínterjú vagy egy elbeszélgetésre sem képesek, mert soha nem kellett nekik ilyet tenniük. Ezt a negatív érzést tovább adták a gyerekeknek(neked), így ezért érzed magadat egy senkinek, semmire nem vagyok jó embernek... Az oktatási rendszer meg még hozzá adja, hogy a legtöbb ember ha még szakmát is tanul nem tud értékes gyakorlatot szerezni, és ha bekerül a munkahelyére fél, hogy nem ért ahhoz amit tanult...

Ó igen, milyen jó is volt a szocializmus alatt.

A egyik kedvencem az volt, amikor várólistára kellett iratkozni, hogy sportcipőt vásárolhass, persze ha pártkáder gyereke voltál, akkor diplomataboltban azonnal megkaptad. Amikor az autó, amit megvettél, fél éves késéssel érkezett meg és akkor se abban a színben, amiben rendelted, mert abból nem volt raktáron és ha nem fogadtad el, akkor ugrott a több hónapig, netán évig spórolt pénzed, mert másmilyen nem kaphattál. Az is jó volt, amikor kétféle póló közül választhattál a ruha boltban: piros és kevésbé piros, mert a többit elvitték és 4 hónap alatt nem lett feltöltve a készlet, bár az se volt semmi, amikor nem tudtál úgy semmit se publikálni, ha nem szoptad fel a szocialista rendszert legalább egy alkalommal. Király volt az is, amikor két várost leszámítva sehol se tudtad beszerezni a szükséges alkatrészt az autódhoz, annak ellenére, hogy az országban minden 4. sofőr ugyanazt a típust vezette, szóval muszáj volt barterezni valami sufnitunningos csávóval, ha el akartál menni másnap dolgozni. Apropó munka, azt még a mai napig is visszasírom, amikor a 5 TSZ-re jutott egy darab üzemorvos, annak ellenére, hogy előírás volt a külön orvos mindegyik TSZ-re, szóval ha lenyeste a rota a lábujjad és a doki 2 várossal arrébb volt éppen, akkor vagy visszavarrtad az ujjad ahogy tudtad vagy hozzászoktál a gondolathoz, hogy mostantól nem tudsz húszig elszámolni az ujjaidon, mert hogy autóval senki nem vitt be a kórházba az biztos, tekintve, hogy a TSZ egyetlen autója az igazgatóé volt, ő meg rendre nem volt bent.

Ha a gyerek lázas volt vagy valami baja volt, akkor a legjobb esélyed a helyi vajákosnál volt, tekintve, hogy a patikát 2 havonta töltötték fel és általában a ragtapaszokon meg a géztekercseken kívül mindent elvittek az első héten, szóval vagy fűzfateát itattál a gyerekkel és imádkoztál, hogy egyben maradjon vagy vártad a helyközi járatot, ami elvitt egy városba, ahol talán meglesz az a gyógyszer, ami kell neki. Az orvos általában annyival letudta, hogy "majd kialussza". Aztán volt, fel se kelt reggelre.

Örök kedvencem, amikor érvényes hallgatói jogviszony ellenére megjött a behívó, mert a behívót már kinyomtatták fél évvel az egyetemi felvételi előtt és muszáj volt bevonulni, amivel csak annyit értél el, hogy hónapokig rohadtál egy laktanyában, ahol még készülni se tudtál a jövőbeli tanulmányaidra, mert az ahhoz szükséges könyvek csak az egyetem könyvtárában voltak meg, szóval a rejtvényújságokon kívül nem nagyon tudtad máshogy fényesíteni az elméd, már ha voltak egyáltalán ilyen újságok, mert volt hogy anyádék karácsonyi levele márciusban ért el hozzád, gyakran az is úgy, hogy a benne lévő százast valamelyik "posta felelős" kiszedte és megtartotta. De legalább sok értékes dolgot megtanultál a katonaság alatt, pl. hogyan kell szivacsban páleszt becsempészni a laktanyába, hogyan kell slaggal benzint szopni a géppark járműveiből meg, hogy melyik tisztnek mit kell adni, hogy kiadja a eltávos levelet időben és nem a lejárat után 3 nappal. Aztán ha sikerült úgy leszerelned, hogy nem lettél se alkesz, se depressziós, visszatérhettél kapálni a TSZ-be, mert addigra annyira kiestél a tanulásból, hogy felesleges volt újra jelentkezni az egyetemre.

Mégis, a legjobb dolog, amit leginkább hiányolok a büszke szocialista időkből az, amikor az egyetlen kapcsolatod a nyugattal egy buherált antennás rádióval befogott kalóz adó volt és amikor a házmester meghallotta, hogy nem magyarul vagy oroszul beszélő dolgot hallgat valaki, máris hívta a rendőröket, akik nyomozás céljából lefoglalták a magnódat az összes hozzá tartozó kazettával és még meg is bírságoltak csendháborításért, mert a házmester bepanaszolt, hogy még hangosan is hallgattad az imperialista agyrohasztást. A magnót meg a kazettákat persze soha nem kaptad vissza, mert esélyes volt, hogy a rendőrség valamelyik alkalmazottja odaadta a gyereke születésnapjára, szóval legalább a kisgyerek jól járt.

Az a jó kis szocialista légkör.... az orromban érzem a szagát.