Az rasszizmus, ha úgy vélem az észak-európaiak nagyobbak, mint a vietnamiak?

Valóságban nem ám az a lényeg, hogy mit mond valaki, hanem hogy ki mondja.

Ha XY, aki köztudottan nem gyűlöli a másik csoportot, sőt, sokat tett értük, elismerik, továbbá barátai, akár még házastársa is van az adott csoportból, az megengedheti magának, hogy indokolt alkalom adtán szemtől-szembe odavessen egy "hé fiúk, ejnye-bejnyét".

Szemben a köztudottan gyűlölködő YZ-vel, aki ugyan életében fél mondatot nem váltott a másik csoporttal, mert embernek se tartja őket, DE MÁR MEGINT VELÜK FOGLALKOZIK, MINT MINDIG, és épp keresgéli a polkorrekt szavakat a gyűlöletlapjában, kicentizve, hogy átmenjen a táborának, amit akar, de nehogy beleköthessenek.

Persze, tárgyilagosan nézve egy bíróságon XY-ba bele lehet majd kötni, mert csúnyát mondott, YZ-be meg nem... A valóságban meg úgyis mindenki tudja, merre hány az óra. Úgyhogy maradjunk a valóságnál: inkább azt kell nézni, ki mondja, amit mond, és milyen kontextusban.

Oké, akkor máshogy kérdezem, hogy értsd:

Szerinted ezer japán takarító átlagosan okosabb mint ezer bengáli tanár?

Ha a válasz továbbra is nem, akkor esetleg tedd fel a kérdést magadnak, hogy itt az okosság szempontjából az számít, hogy japán vagy bengáli illetőről van szó, avagy inkább az, hogy takarító vagy tanár?

Ha ezzel megvagy, oszd meg, mire jutottál, és folytathatjuk a gondolatmenetet.

Másik kérdésnél már leírtam. Másolok egyet ide is.

Rád a "Kulturális rasszizmus" illik a leginkább. Főleg annak a bekezdésnek az utolsó mondata a lényeges.

A leggyakoribb azonban az Averzív rasszizmus.

"Azért tegyük tisztába egy kicsit a dolgokat!

Rasszizmus:

"A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel." - Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88

A Rasszista ELŐÍTÉLET is rasszizmus!

Pár típus:

Averzív rasszizmus - "Az averzív („idegenkedő”) rasszizmusra az jellemző, hogy a rasszista személy nem akar rasszista lenni, de mégis idegenkedik a számára ismeretlen, vagy a köztudatban megbélyegzett csoportoktól." - J. F. Dovidio, S. L. Gaertner (2004) Aversive Racism. Advances is Experimental Social Psychology, Vol. 36.

Kulturális rasszizmus - "A modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is. Példa: „a cigányok sokat lopnak”, „az arabok nőgyűlölők”, „az afrikaiak különösen agresszívek”, „a zsidók mindig hazudnak”. Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen feltevéseknek lehet statisztikai alapjuk, azonban az általánosítás megbélyegzi a közösség negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is."

Rejtett rasszizmus - "Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt. Főleg akkor jelenik meg, ha a rasszizmus nyílt kifejezését már társadalmi vagy törvényi normák korlátozzák.

A rasszista személy azt állítja, hogy ő nem rasszista.

Állítja, hogy a jog előtti egyenlőséggel teljesen megszűnt mindenfajta rasszista megkülönböztetés (tehát nem vesz tudomást a megkülönböztetés egyéb, nem törvényi formáiról).

Ugyanakkor azt is tényként állítja, hogy a korábban elnyomott csoportok „túl rámenősek”, „túl hamar” akarnak ugyanolyan helyet kapni a társadalomban, mint a korábbi vezető réteg, tehát olyan helyet akarnak megszerezni, amit „nem érdemeltek ki”.

A rejtett rasszizmus révén a rasszista személy elkerülheti a rasszizmus látszatát, miközben véleményével és döntéseivel továbbra is fenntarthatja az elnyomott csoportok hátrányos helyzetét." - J. B. McConahay (1986) Modern racism, ambivalence, and the modern racism scale. In: J. Dovidio & S. Gaertner, Prejudice, discrimination, and racism. New York: Academic Press.

-----

Hogy tiszta legyen a dolog:

-Az általánosítás sokszor (bár nem minden esetben) rasszizmust hordoz magában, még ha nem is az a szándék!

-Az előítélet is rasszizmus, nem csak a kinyilvánított diszkrimináció!

-Nem csak az utálat, akadályozás, megküldönböztetést, de a "nem elfogadás" is rasszizmus!"

UI:

Bocsi, a másolásnál nem tudom miért, de plusz Entereket rakott be, így mindenhová került egy plusz üres sor. Alapjában véve nem volt ilyen hosszú.

Balogh Bence egy tipikus retardált liberalista. Meglepődnék, ha a cipőjét be tudná kötni egyedül. Persze gondolom a szokásos öntelt magabiztossággal, halál komolyan ideírja majd, hogy "ő bizony be tudja ;)".

Mivel még két értelmes mondatot sem tud összerakni, különböző faktorokat összepárosítani meg végképp nem, ezért nekem kell kijavítanom az őszintétlen kérdését:

"Vajon átlagosan okosabb egy japán takarító, mint egy bengáli takarító?"

Valószínűleg, átlagosan igen.

Persze az ilyen elmebetegekkel nem lehet vitatkozni (és főleg nem is kell), hiszen olyan mélyen elmerültek a modern világot rothasztó individualizmusban, hogy még azt is tagadnák, hogy létezik olyan, hogy "japán" meg "bengáli", ami által olyanokra hivatkozni, hogy egy nemzet vagy egy genetikailag jól definiálható csoport átlag intelligenciája, alapvetően értelmezhetetlen számukra.

Mielőtt még kitérne valaki arra a roppant elmés rögeszmére, hogy "mindenki keveredett" (ami ráadásul még csak nem is igaz), és ez által nincsen "tiszta japán" meg "tiszta bengáli", és így az átlag összehasonlítása nem adhat értékelhető eredményt:

Vajon az ilyen emberek hisznek a tócsák létezésében? És a tavakéban? És vajon meg tudnak különböztetni egy tavat egy tócsától? Mikortól lesz egy tócsából tó? És ha hisznek a tócsákban, miért hisznek bennük? Micsoda álszentség ez, mégis mi alapján döntik el, hogy mikor tócsa, és mikor tó egy vízfelület?

Amennyiben nem léteznek sem tócsák, sem tavak, úgy nyilván nem léteznek sem japánok, sem bengáliak, sem bármilyen más, minden normális ember számára érthető, értelmezhető, és genetikailag jól definiálható csoport sem (illetve, például a fajtiszta kutya, ló, stb. tenyésztés sarlatánság).

Nem sikerült kijavítanod, csupán annyit írni, hogy velem nem lehet vitatkozni. Remélem ez egy értelmes mondat volt :p

Te is megerősítetted, hogy átlagosan a bengáli tanárok okosabbak, mint a japán takarítók, szóval nem értem, hol tévedek abban, hogy nem a származáson múlik egy szerzett készség. Persze én csak egy retardált vagyok, biztos rosszul gondolkodom.