Meddig fogjuk még pátyolgatni a határon túl rekedt magyarokat?

# 40 Ha te ukránnak nevezed a kárpátaljai magyarokat (is), akkor nem tudom, milyen határon túli magyar vagy...

Akinek egy minimális IQ-ja és tájékozottsága van, az tudja, hogy Kárpátalján vagy 5% orosz és max 10% ukrán mellett RUSZINOK és MAGYAROK élnek őshonos nemzetiségekként. De mindegy...

Attól, mert te elhagytad a szülőföldedet, másoknak nem kell ezt tenniük. Én és nagyon sokan mások, köszönjük, megvagyunk itthon. Egyelőre az erdélyi magyarok többsége még mindig a szülőföldön való maradás mellett döntött - és nem azért, mert hülyék vagyunk.

Az egy BAROMSÁG, hogy nem beszélhetsz magyarul Romániában. Gondolom, anyád kifogott valami vadnacionalista őrültet. Lehetne annyi tartása, hogy nem dolgozik ilyennek, hanem felmond!

Én román többségű területen élek, az eladó a boltban mégis azt mondja: "Poftiți! Tessék!" - és azon a nyelven válaszol, amelyiken megszólítod.

Elég rég elmehettél innen, gondolom ezért nem tudod, hogy a 20% fölötti arányú településeken törvény garantálja a nyelvi jogainkat, még a rendőr is kell tudjon magyarul válaszolni (ha nem tud, hívnia kell egy kollégát, aki tud), még a bíróságon is kérhetsz tolmácsot, és épp most hoztak törvényt róla, hogy két nyelvűek lesznek a formanyomtatványok is a hivatalokban.

Nem mintha ettől függetlenül nem volna hasznos jól beszélnünk az állam hivatalos nyelvét. Nyilván, ahogy angolul is megtanulsz, mert az a nemzetközi kommunikáció nyelve, nyugodtan meg lehet tanulni románul is. Hét éves koromig én is csak egy mondatot tudtam románul (azt, hogy "Nem tudok románul"), aztán megtanultam.

Egyáltalán nem egy nehéz nyelv, aki akarja könnyen megtanulja, ahogy bármelyik újlatin nyelvet.

Én itt maradtam, s ahogy a szüleim és nagyszüleim is tették, magyarul tanultam, magyarul végeztem egyetemet és ma is magyarul beszélek otthon, munkahelyen, utcán, mindenhol, ahol csak tehetem (és szinte bárhol megtehetem). Ha kifogok egy jövevény román taxist, vagy - ami ritka - egy elárusítót, aki tényleg nem is gagyog magyarul, akkor átváltok románra, persze.

Nekem itt, Erdélyben éltek a felmenőim akkor is, amikor a Magyar Királysághoz tartozott, akkor is amikor önálló államisággal rendelkezett, akkor is, amikor a Habsbourg Birodalom része volt, akkor is, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, meg akkor is, amikor a Román Királyság vagy a Román Szocialista Népköztársaság része lett.

Az, hogy Budapesten, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Isztambulban, Bécsben, Moszkvában vagy Bukarestben hozták-e a döntéseket róluk a fejük fölött, RÉSZLETKÉRDÉS.

Ők erdélyiek maradtak, függetlenül, hogy épp milyen hatalom és adminisztráció települt a fejükre ezer év alatt. És honfitársaiknak a többi erdélyi magyart, székelyt, románt, szászt, cipszert, zsidót, örményt, cigányt, svábot tekintették, akikkel közösen lakjuk ezt a gyönyörű édenkertet.

Felőlem elmehet bárki, csak nekem ne próbálja ezt kvázi "kötelező" modellként beállítani, mert pontosan tudom, hogy nem az, és jó életet lehet élni itthon is.

Egy egyetemi tanárom mondogatta, hogy akiben van kalandvágy, felkerekedik és világot lát. Akiben még nagyobb a kalandvágy, az itthon marad. Ezer lehetőségem volt elmenni, de sosem bántam meg, hogy vállaltam azt a gyönyörű kalandot, hogy itthon, a szülőföldemen boldoguljak, akkor is, amikor könnyű, akkor is, amikor nehéz.

A témához visszatérve, hogy ki szavazhat és ki nem, az nem rajta múlik. Ahogy az anyaországi magyarok sem kérték és nem is tettek semmit azért, hogy szavazhassanak (úgyszólván beleszülettek ebbe a jogukba), úgy az erdélyiek is csak úgy KAPTÁK ezt a lehetőséget.

Még akik nagyon vágytak a magyar állampolgárságra, azok sem a szavazati jogra vágytak, és nem is kérték azt soha senkitől.

Azok a magyarországiak, akiknek ez nem tetszik, nem a határon túli magyarokat kellene zaklassák, hanem menjenek be a választott képviselőjükhöz fogadóórára és kérdezzék meg, miért szavazta meg a határon túli választójogot. Azt ugyanis A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS SZAVAZTA MEG, amelynek tagjait értelemszerűen nem mi választottuk, hanem az anyaországiak.

A határon túli magyarok szavazati jogát a belföldiek által választott Országgyűlés döntötte el. Innentől kezdve nem szőröstalpúzni kell, hanem a saját képviselőitekkel megbeszélni a dolgot.

Én nem kértem állampolgárságot, ahogy egyébként az erdélyiek mintegy fele nem kért (részben pont azért nem kértem, mert sért ez az egész, ahogy Magyarországon tematizálják a kérdést, románozva, ukránozva, szőröstalpúzva). Mintha BÁRMI előnyt jelentene a szimbolikus értékén túl a magyar állampolgárság! Mintha ÉRDEK fűződne hozzá, mintha EU-polgárként nem mehetnék amúgy is AKÁRHOVA, Magyarországot beleértve, tanulni, dolgozni, utazni, letelepedni, magyar állampolgárság nélkül is.

Akik felvették, azért vették fel, hogy kifejezzék a magyarsághoz való kötődésüket, sokan azt mondják, így akarják helyrehozni a nagyapáikat ért megaláztatást, hogy egyik napról a másikra megfosztották őket született magyar állampolgárságuktól.

Én fordítva gondolkoztam, és ugyanezen ok miatt NEM igényeltem: ha az apám, a nagyapám magyar tudott lenni egy darab papír nélkül is, ami ezt igazolja, akkor én is tudok magyar lenni nélküle.

DE azt meg kell érteni, hogy egy jogállamban (vagy ahhoz hasonlító valamiben) a jogaiddal élni NEM BŰN. Tehát, ha a választott magyar Országgyűlés bizonyos jogokkal ruházta fel a határon túli magyarokat, akkor baromság azért ócsárolni őket, hogy élnek vele.

Megjegyzem, a legtöbben nem élnek vele amúgy sem. Még az állampolgárságot igényeltek elsöprő többsége SEM regisztrál a választásokra, és azok közül sem szavaz le mindenki végül, aki regisztrált.

Összességében a határon túli magyaroknak vagy 10-15 szézaléka szavaz, azok is maximum egy mandátum sorsát döntik el. Úgyhogy ez egy gyűlölködő reflexekből táplálkozó, mesterségesen felfújt téma!

És bár nekem sem az állampolgárság, sem a szavazati jog nem kell, ha pedig szavazhatnék, tuti nem a jelenlegi kormánypártjaitokra szavaznék, ENNEK ELLENÉRE azt kell mondanom, hogy azok, akik mégis szavaztak, semmilyen bűnt nem követtek el. Éltek a JOGAIKKAL, amiket a választott magyar Országgyűlés adott nekik. És pont.

Addig, amíg többségbe nem kerülnek, és nem egyesülnek velünk.

Hogy ilyen nem lesz? Nagy kár.

Egy széttagolt, összefogni az egyéni ambíciók miatt képtelen társaság sosem lesz képes uralomra jutni, hogy ezt leállítsa.

"Ha meg magyarok akarnak lenni, akkor szépen ide lehet költözni, szépen lehet itt dolgozni és adózni. Egyszerű a történet."

Ezt az álszentséget... Aki meg Magyarországra költözik. azokat a hozzád hasonlók továbbra is románnak, szerbnek, szlováknak, ukránnak nevezitek, és küldenétek haza.

Ruzsa Magdiról volt minap egy cikk, ahol a hozzászólók azon fröccsögtek , hogy miért nem otthon villog, mi keresni valója Magyarországon a "szerb pi...tsának?

3 gyermekes barátaim, apu építészmérnök, anyu orvos, mondtak le a kiköltözésről, mert teljesen kiakadtak azon a gyűlöleten, ami fogadta őket, amikor házat akartak venni maguknak. "Miért is költözzünk ki? Itt sem utálnak jobban bennünket, mint ott..." - indokolták.

Azóta is itthon vannak, anyunak magán klinikája van, apu faházakat épít, amiket baromi drágán exportál Magyarországra. Szerintem Magyarország veszített velük, de te ezt úgysem érted.

"De az, hogy "én magyar vagyok szavazni akarok de nem akarok magyarországon élni", normális dolog? És mi ezt támogatjuk."

Magyarországon... Nagy betűvel. Minket itt megtanítottak erre itt, téged nem? Igen, magyar vagyok, de nem akarok Magyarországon élni. Mert tele vagytok gyűlölettel irányunkban. Itt legalább csak a politika akar felhasználni minket saját hatalmi céljaikra, de az utca embere nem gyűlölködik.

"gyakorlatilag már magyarul megszólalni sem tudsz, a full magyar lakta területeken sem..."

Ez nem igaz.