Magyarországon az évenkénti fizetésemelés (pl. minimálbér) az infláción felül történik, tehát ténylegesen többet keresünk, mint tavaly?

A minimálbér annyival emelkedik, amennyit ki tud fizetni a munkaadó és amit elfogad a munkavállalók képviselete. Ez a legkisebb bér. Ha ezt emelik 8%-kal, az csak pár ezer forint. Ellenben ha egy normális bért emelnek 8%-kal az már tízezreket jelenthet. Nem biztos hogy minden cég meg tud adni ugyanekkora emelést százalékosan, de lehet hogy sokkal többet kell emelnie ennél hogy ne menjenek el a dolgozói.

A reálbérek jelentik az inflációs hatás nélküli béreket - vagyis hogy mennyit tudsz belőle vásárolni. Ezt simán kiszámolod, a béremelésből kivonod az inflációt. Az utóbbi 7 évben mindig pozitív volt ez a szám, vagyis 2013 óta infláció felett emelkedtek a bérek.

Ehhez nem kell külön kormány döntés, első osztályos matek 8%-4%=4% a reálbér emelkedése.

Természetesen nem. Próbáld átszámítani valamelyik valutára, mert nagyon sokat számít a forintárfolyam alakulása. Az inflációs adatokkal simán lehet csalni. Akkori nettó béreden cafatériával együtt pénzben átszámolva mennyi kenyeret tudtál venni pl. akkor, és mennyit most?

Fontos tehát az adó ill. hogy az áfa is miként alakult, meg olyan apróságok, hogy megvonták a lakáskassza állami támogatást, így a társasházak kénytelenek megemelni a felújítási alap hozzájárulását, magyarán növekszik a "rezsi". Másért is, de ezért is. Szóval egy elég összetett folyamat, a megélhetés drágult, a kézhez kapott pénz meg inkább csökkent, főleg, ha figyelembe vesszük az új és régi törvénymódosításokat, pl. csökkentették a műszakpótlékot stb.

#6 Ebben sok a zagyvaság.

A jövedelmedet nem kell valutára átszámítani, mert itthon nem valutában vásárolsz, nem számít az árfolyama. A reálértéket az mutatja meg, hogy itthon, forintban mit tudsz megvenni belőle. Az inflációban benne van már az árfolyamváltozás, hiszen ha egy kintről behozott termék ára forintba átszámítva magasabb lesz, akkor nő az ára, azaz emeli az infláció nagyságát. Te kétszer akarod ezt figyelembe venni.

Az adók és járulékok éppen ellentétesen alakultak, csökkentek, vagyis emelték a nettó bér nagyságát és reálértékét. Nem hasonlíthatod össze a 2010-es ÁFA emelést az évekkel utána megjelenő inflációval meg árfolyam változással. A nettó bérre akkor van hatása amikor éppen változik, hiszen a nettó bér alakulását az előző évekhez képest tudod megítélni, hogy csökkent vagy nőtt. Egy 2010-es ÁFA emelés a 2010-es nettó bér szintjét megváltoztatta. Benne van természetes az utána következő éviben is, de már nem mint új, reálbért csökkentő hatás.

Az ÁFA jól alakult, hiszen a jövedelmek adóztatása helyett a forgalom adóztatására váltott a kormány. A legális jövedelmek adója csökkent, nem is kicsit, az ÁFA pedig éppen azoknál a termékeknél csökkent jelentősen, amiket az alacsonyabb jövedelműek vásárolnak nagyobb arányban a pénzükből. A nyugdíjas anyámnak a jövedelme nagyobb részét teszi ki az élelmiszer vásárlása, azért 5% ÁFA-t fizet, szemben velem, aki a többlet jövedelméből olyasmiket is vásárol bőven, amiknek az ÁFA tartalma 27% maradt. Így végül is adózok sokkal többet, az akinek nagyobb a jövedelme, de akkor is így van, ha ezt nem legálisan szerezném, ha nem fizetnék utána SZJA-t vagy más adót.

A műszakpótlékot nem csökkentették, átalakították. A három idősáv helyett most kettő van, mert a mai kor munkavégzésének jobban megfelel, hogy nem a régi 3 műszakos rendben számol a rendszer. Korábban a délutáni műszakpótlék 15% volt, az éjszakai 30%. Az új rendszerben csak egy műszakpótlék van és csak 18-06 óra között jár, ellenben erre az időszakra ott is 30% ahol előtte csak 15% volt.

/A három idősáv helyett most kettő van, mert a mai kor munkavégzésének jobban megfelel, hogy nem a régi 3 műszakos rendben számol a rendszer./

7-es válaszoló.Ne haragudj.de baromság,amit állítasz.Rengetegen dolgoznak még manapság is 3 műszakban.Sok olyan szakma van.Pl.Tűzoltó,mentős,pék,ápoló stb.Nem mindenki nappali irodista.Arról nem is beszélve,hogy MSZP kormányok alatt járt adójóváírás is azoknak,akiknek alacsony fizetése volt,amit fidesz szépen elvett,emellett az adórendszer is igazságosabb volt.(Többkulcsos.) A munkavállalók jogait,pedig pont a jelenlegi kormány csorbította nem gyengén.

#8 Fontos az értő olvasás, azt írtam, hogy "a mai kor munkavégzésének jobban megfelel, hogy nem a régi 3 műszakos rendben számol a rendszer" és nem azt hogy ma már nincsen 3 műszakos munkarend. Van, ahogy van 4 műszakos, 12 órás, munkaidőkeretben foglalkoztatott, idénymunkás és egy csomó más IS. De ma már sokkal több féle munkarend van, és ENNEK a sokféleségnek jobban megfelel ez a fajta rendszer. 18 óra előtt dolgozni ma már nem számít délutános kiemelt munkának, hiszen nagyon sokan az egyműszakos munkarendjükben is legalább eddig dolgoznak.

#9 A németeknél most lesz ugyanúgy 5%-os az alapvető élelmiszerek sok csoportja, mint ahogy nálunk már évek óta. Valóban, a magasabb ÁFA kulcs maradt extrém magas, de azt te is megtapasztalhattad, hogy az árakban nem volt jelentős hatása annak sem, amikor erről a 27%-ról levitték 5%-ra ezen csoportoknál. A németeknél most volt ÁFA csökkentés, nálunk meg pár évvel ezelőtt, a németek 2%-t vettek le mindenből, nálunk meg akkor lett 25% levéve a németeknél kedvezményes körbe tartozó termékekről.

Nem lehet mindent egyszerre csinálni, mert a hiányzó bevételt valahonnan pótolni kell.