Miért baj az urbanizáció?

Nem baj az.

...csak a kaja jellemzően nem a városban a flaszteron terem, hanem a földeken.

Nem nevezném bajnak. A baj az, amikor a város nem tud lépést tartani a növekedés léptékével, illetve nem megfelelően tervezetten és szabályozottan történik a város növekedése. Így komoly problémák tudnak kialakulni. Leggyakoribb pl a közlekedési problémák. Túl szűk utcák, túl kevés parkolóhely, a tömegközlekedés nem tart lépést az új lakóövezetekkel.

De probléma tud lenni az is, ha spontán módon vagy egy nagy befektető által kvázi új városrész jön létre, de iskolát, óvodát, rendelőt, boltokat, szolgáltató szektort, stb nem visznek oda, helyet sem hagynak ki nekik. Ebben az esetben a környező, régebbi lakóövezetek iskolái, óvodái válnak túlterhelté, illetve a lakóknak mindenért ingázniuk kell a saját lakóövezetükön kívülre(bolt, fodrász, orvos, étterem stb).

Én pont hogy falura költöztem.

Egyrészt a városhoz képest sokkal csendesebb.

Tiszta levegő, saját pici telken pár alap növény,

amit előtte csak az erkélyen lehetett, pár virágos ládába.

Na meg free gyümölcs, alma, körte, szőlő...

ha lusta vagy permetezni még bio is,

bár akkor nagy a fehérje tartalma. :-D

Van sok előnye, de hátránya is.

Orvos, vásárláshoz 25km -re lévő egyik nagy városba célszerű menni.

Tömegközlekedésben ne is gondolkodj, hamar elhatároztam hogy jogsi kell,

ugyan is legközelebbi városból hazajutni szombaton, a 18:20 az utolsó.

Utána se busz, se vonat, pedig mind kettőre lenne lehetőség.

Így a télen panelt se hagyom el, mert földszinten a kisbolt - pékség, és csak le liftezek kényelem, azért erősen hiányzik mikor minuszok vannak.

DE! Városba hol vehetnék 10 millióért egy 2 szintes + pince és garázs, 5 szobás házat, akkora terasszal, mint a nagyszobám volt a 1,5 szobás panelbe.

"falunk 6000 fő" az még falu!? 😮

Nálunk a falu alig 700 fő, évente 30 fővel csökken.

1-es: ez szép és jó, de az nem fenntartható, hogy a falun mindenki mezőgazdasággal foglalkozik. Magyarországon jelenleg kb 15 millió főre elegendő élelmiszert termelünk, úgy, hogy a munkavállalók össz-vissz 9%-a dolgozik a mezőgazdaságban, és ennek csupán töredéke termel emberek számára fogyasztható élelmiszert (nagyrészt takarmányt termelünk exportra).

A falu a 21. században már nem egy fenntartható szerveződési forma. Nem véletlen, hogy nyugaton a falvak ma már szinte kizárólag "alvó települések", és az emberek a városokban dolgoznak. Ez viszont igen komoly társadalmi és egyéni terhekkel jár: a tömegközlekedés a falvakban megoldatlan (és sajnos gyakran megoldhatatlan), ezért a legtöbben autóval ingáznak, ami több terhet jelent a közutakra, illetve az általános közinfrastruktúra (pl. betegellátás, rendőrség, tűzoltóság) is jóval kevésbé hatékony vidéken, mint a városokban. Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta ingázó életmód a falusi közösségeket szinte teljesen elpusztítja, a lokális gazdaság gyakorlatilag megszűnik létezni, illetve súlyos negatív mentális következményei vannak nem csak a felnőttek számára, de különösképpen a gyermekek szellemi fejlődését is negatívan érinti (elsősorban a szociális terek hiánya). Erről már számtalan kutatás készült.

Kérdező, hogy neked is válaszoljak, egyáltalán nem baj az urbanizáció, sőt, egyértelműen ez a jövő. A probléma csupán az, hogy miképpen megy végbe ez az urbanizáció. Itt is többen panaszkodnak, hogy azért költöztek el a városból, mert az hangos, büdös, zsúfolt, de ezek NEM a városi lét fundamentális elemei, hanem az autócentrikus várostervezés rákfenéi. Sajnos megint nyugatra kell mutogatnom, de ott rengeteg nagyvárosban vannak olyan kerületek, amelyek annak ellenére, hogy a város kellős közepén vannak, egyáltalán nem zajosak, és a levegő minősége is kiváló (pl. Oslo belvárosa, amióta kitiltották az autókat, de mondhatnám a holland Utrechtet vagy Barcelonát is).