Kit tartasz a legjobb magyar királynak és miért?

Vencelt a kalocsai érsek koronázta, Ottót sem az esztergomi érsek, Károly Róbertet 3-szor koronázták, és csak az utolsó 1310. augusztusi felelt meg a feltételeknek.

Tehát itt van rögtön 3 király, amelyikből kettő biztosan nem felel meg, a harmadik is csak "megszorításokkal", utólag.

Nem I. Károly az egyetlen magyar király aki jó ideig "koronázatlan" maradt, azonban ettől még ő volt a király. Mátyás és Ferenc Józsefre is igaz ez, bár Ferenc Józsefnél más a helyzet.

A Habsburgok pl. már nem is Székesfehérváron koronáztak, hanem Pozsonyban, illetve Budán, és őket sem mindig az esztergomi érsek.

Valaki pedig már említette, hogy a Habsburgok mint örökös királyok, nem azáltal lettek legitim uralkodók, hogy a korona a fejükre került, hanem "származásuk" útján. Innentől kezdve pedig mindegy hol koronázták őket, és kik.

A Német-Római Császárság támadása mögött egészen egyszerű okok vannak. 1024-ben meghalt I. István királyunk sógora, II. Henrik, vele kihalt a szász dinasztia, és az új száli dinasztiát pedig már semmi nem kötötte Istvánhoz. De ők amúgy se voltak szívbajosak, nekimentek ők a pápának is.

Tehát nem kell itt mítoszokat gyártani...

Hogy mikre gondolok, két ramdom példa:

"A sok fejedelemség laza tömörülése volt.Az egyetlen mait tartósan megszerzett Csehország volt a középkorban..."

Egyértelműen akkor sem volt egy súlycsoportban a II. Konrád által uralt területek és a Magyar királyság.

"Akkor IV.Béla miért nehézlovasokkal rontott neki a tatároknak az első körben?"

Mert azokból állt a király serege és a főurak b.sztak neki segíteni, mert elvette az apja által adományozott földeket? Károly Róbert által bevezetett banderiális hadszervezetnél is megfigyelhető a könnyűlovasság túlsúlya.

"Amivel az Anjouk után nem mentünk valami sokra".

Ennek is több oka volt. Európa leggazdagabb országa Magyarország volt annak idején, annyira, hogy Európát egy "kisebb" gazdasági válságból Magyarország húzta ki.

Hogy utána miért nem így volt?

1. Az nemesfém kitermelés döntően nem változott

2. Emellett új bányák nyíltak meg Európában, pl. Csehországban, valamint Európa legnagyobb és leggazdagabb ezüstbányája itt a szomszédban, Ausztriában, a scatzi ezüstbánya.

3. Magyarország továbbra is gazdag volt, csak a háborúk, határvédelem sok pénzt elvitt, valamint mint írtam a többiek felzárkóztak.

4. A Hunyadiak után pedig már elkezdett csorogni, majd ömleni az Újvilágból az ezüst és az arany, amely Spanyolországot szuperhatalommá tette.

De Magyarországon a bányák tovább üzemeltek és nem volt nincstelen!

"Egyértelműen akkor sem volt egy súlycsoportban a II. Konrád által uralt területek és a Magyar királyság. "

De nem is erőlködött túlzottan,volt nagyobb gondjuk is nálunk.

Az első komolyabb vereség után vége lett a nagy német hadjáratnak amit Konrád vezetett.

1051-1052-ben volt a egy komolyabb összetűzés amit megnyertünk utána kb. 400 évig nyíltan nem támadt ránk az NRCS.

"- Azt is fel szokták hozni a védelmében, hogy "ha nem teszi ezt, akkor a Nyugat elpusztít minket". Megint hazugság.

Felvettük a kereszténységet, és ezután a Német-római Császárság már az ő(!) életében támadást indított Magyarország bekebelezésére! (1030-ban II. Konrád)

Az utódja, III. Henrik tíz év alatt öt(!) hadjáratot vezetett Magyarország ellen! (Vérteshegy, Pozsonyi vereség, stb)"

Példának emelem csak ezt ki, hogy miért nem szeretek itt történelmi vitákba belemenni.

Az események amiket leírsz valóban megtörténtek. Csak amilyen következtetést levonsz belőlük és amit sugallni akarsz vele az tökéletesen bizonyítja, hogy az igazi összefüggésekről fogalmad sincs. Tudniillik úgy teszel mintha a korabeli Németo. valamiféle egységes entitás lett volna, amely a nacionalizmus és az állam érdekeinek mozgatórúgója szerint az első adandó alkalommal nekünk rontott volna. Csakhogy ebben a korban és konkrétan ebben az esetben, nem a fenti kettő volt a politikai események mozgatórugója, hanem a dinasztikus érdek.

Ugyanis a történet ott kezdődik, hogy István feleségül veszi Gizellát. Ami azért bizonyul zseniális diplomáciai húzásnak, mert 1003-ban III. Ottó halálát követően II. Henrik örökli a német trónt. Ez a II. Henrik pedig történetesen első királynénk testvére volt. Így aztán a következő 20 évben a császár személyében István legfőbb szövetségesét tisztelhette. Csakhogy 1024-ben II. Henrik meghalt. Halálával pedig férfiágon kihalt a Liudolf-dinasztia, akik laza 100 évig a német királyokat és császárokat adták. Namármost ekkor a NRCS még távolról sem volt az a választó-monarchia amivé később vált. Vagyis az uralkodó dinasztia kihaltát követően a különböző nőági rokonok léptek fel a saját trónigényükkel. Ezek között volt az általad is említett, a Száli-dinasztiából származó II. Konrád, akinek végül sikerült magához ragadnia a hatalmat. Aztán ahogy te is mondtad ő már megtámadta Magyarországot. Csakhogy a történetnek itt az az érdekessége, hogy nem Konrádnak volt a legerősebb joga a német trónra. Ugyanis az a személy történetesen a magyar trónörökös, Imre herceg volt, aki édesanyja révén az elhunyt császár és a Liudolf-ház legközelebbi leszármazottja volt. Namármost egy ilyen helyzetben nagy csoda kell ahhoz, hogy ne törjön ki háború. Aztán Imre 1031-es halálát követően láss csodát, a magyar-német viszony, ha nem is áll vissza a korábbi szintre, de egyértelműen harmonizálódik.

III. Henrik támadásait pedig megelőzi az az esemény, amikor Péter király német hűbérbe adja az országot. Ezt pedig a császár a saját szempontjából érthetően igyekezett is érvényre juttatni - aztán alig pár évvel később, miután a trónörökös Salamon feleségül veszi Juditot (III. Henrik lánya), ismét szövetséges lesz a két ország (ami aztán újra felbomlik majd, mikor Salamon nem kerülhet a trónra).

Tehát ezekhez a támadásokhoz az égvilágon semmi köze nem volt István nyugati politikájának (ami egyébként kifejezetten hasznos volt az ország számára), hiszen egy dinasztiaváltást senki nem tud előre megjósolni.

Ezt csak most vettem észre, ezért most válaszolok (ma 17:23)

"Eleve nem is volt legitim dinasztia, hiszen nem tisztelték a magyar törvényeket, és 1222-től kezdve ilyenkor a nemességnek jogában állt ellenállni a királynak."

Teljesen legitim dinasztia (már Mátyás előtt azok voltak) , mivel legitim magyar uralkodókkal kötött szerződéseik (pl. az 1463-as bécsújhelyi és az 1491-es pozsonyi, 1515-ös házassági szerződés) garantálták öröklésüket, az Egyház mellettük állt, I. Ferdinánd megválasztása teljesen megfelelt az akkori magyar szokásoknak és törvényeknek (amiket Mátyás idején hoztak) , ellentétben Szapolyai János megválasztásával, akinek a királyválasztása de jure érvénytelen, hiszen a királyválasztó országgyűlést csak a nádor hívhatott össze, a nádor nem csak, hogy nem tett ilyet, de ott sem volt Szapolyai megválasztásakor, ellenben mikor I. Ferdinándot megválasztották. A nádort egyébként akkor Báthori Istvánnak hívták.

"de, mint mondtam fentebb, ellenállási joga is volt"

Figyu, egyszer vegyétek már a fáradtságot, hogy megnézzétek ez az ellenállási záradék meddig "élt" , hányszor helyezték hatályon kívül, és mikor utoljára?

Mert ti Habsburg ellenesek mindig ezzel jöttök, csak akkor van gond mikor meg kell magyarázni, hogy a Habsburgoknál korábban miért voltak királyok akik hatályon kívül helyezték. 1687-ben is eltörölték.

"Egy olyan dinasztia, amit Magyarországon nem kevesebb, mint négyszer(!) mondattak le a tróntól, semmiképp nem nevezhető legitimnek..."

Semmi logika nincs ebben. Ez kb. olyan, mint hogy az Egymillióan a sajtószabadságért liberálisai Dopeman nevezetű valakit választottak meg köztársasági elnöknek.

Ettől még semmilyen joguk nincs ehhez, és nem is lett leváltva a jelenlegi.

"Aztán itt egy nagy törés van, mivel nem csak magyar király, de erdélyi fejedelem sem volt többé (II. Rákóczi Ferenc volt az utolsó), így innentől teljesen a Habsburgok uralkodtak, nem volt magyar uralkodó."

Nagy Lajos sem volt "magyar" uralkodó. Sőt, van olyan akit az Árpád házba sorolunk, de bennük kevesebb magyar vér volt, mint mondjuk Nagy Lajosban. Őt mégis jó uralkodók közé sorolod, pedig nem is magyar. Hogy van ez?

"Aztán jött Kossuth, aki ugyan nem király, hanem kormányzó-elnök volt, de gyakorlatilag a magyarság legfőbb vezetői tisztségét töltötte be. "

Az a Kossuth, aki a magyar történelem legnagyobb demagógja (a szocializmus előtti történelem) és lázítója és aki a "reformok" tekintetében is csak addig ment el, amíg az ő érdekei nagyon nem sérültek. Neki könnyű volt beszélnie, hiszen egy fia jobbágya nem volt, ellentétben mondjuk Széchenyivel, aki a valódi fokozatos reformok híve volt - még ha hibát is követett el - és az uralkodóval való együttműködés híve. Az a Kossuth aki a neoabszolutizmust okozta és a 20 év hendikeppet, mert az 1867-es reformok már korábban megvalósultak volna, ha nincs Kossuth. Aki természetesen mikor meleg lett a helyzet - diktátorként - rögtön lelépett, és azoknak a nyakába varrta a kudarcot, akik a legtöbbet tettek a sikerért, és persze külföldről lázított tovább az európai monarchiák ellen, a szabadkőműves páholyokból. Ugye?

" az Horthy Miklós kormányzó, aki egy szétszabdalt, megcsonkított, megvert országból volt képes egy, a közép-európai politikát meghatározó államalakulatot létrehozni, "

Blablabla... És az a Horthy Miklós akinek a példaképe I. Ferenc József volt, akinél jobb uralkodót elképzelni sem tudott.

"Eleve nem is volt legitim dinasztia, hiszen nem tisztelték a magyar törvényeket, és 1222-től kezdve ilyenkor a nemességnek jogában állt ellenállni a királynak.

-> Jogában állt meg bármikor amikor az érdekei sérültek.,vagy csak úgy volt kedve hozzá.."

- 1687-től nem. A Habsburgok mind az ellenállás jogáról, mind a királyválasztás jogáról lemondatták a magyar nemességet.

"Az általad megemlíted I.Károlynak is "ösztönöznie" kellett őket hogy elismerjék."

- Ha csak neki, és ha csak ezt... Mária Terézia konkrétan olyan vámrendeleteket hozott, ami kifejezetten a magyar kereskedelem ellen volt, hogy ezzel erőszakolja ki a kéréseit a magyar rendi gyűlésben.

"A magyar királyt emellett CSAK a rendi gyűlés választhatta meg, és csak Székesfehérváron, a Szent Koronával, az esztergomi érsek által megkoronázva vált törvényes magyar királlyá. Ám a Habsburgok kijelentették, hogy ők mostantól "örökös királyok".

-> De azért megkoronáztatták magukat a rend kedvvért."

- Minekután a törvényeket nem tisztelték, így a trónt csak bitorolták, nem birtokolták.

"Mellesleg a rendek csak örökös híján választanak királyt ,függetlenül attól hogy a Habsburgok mit mondanak."

- Ez így igaz, de csak közvetlen leszármazott. Így Mária Terézia, vagy Ferenc József máris kiesik a legitimitás köréből.

"Emellett a nemességnek nem csak királyválasztó joga, de, mint mondtam fentebb, ellenállási joga is volt (mindkettőről a Habsburgok mondtatták le a nemességet), ami annyit tett, hogy "ha az uralkodó hűtlenné válna a törvényekhez, ellenállhatnak neki". Mint tudjuk, a Habsburgok semmit nem tiszteltek a Monarchia érdekein kívül, legfőképp a magyar törvényeket nem...

-> Monarchia? Az egy kicsit odébb volt nem?"

- Egyfelől nem, mivel a "monarchia" kifejezés annyit jelent: egy állam, ahol minden hatalmat egyetlen személy gyakorol. Ez lehet császárság, királyság, ecetera. Nézz utána.

Másfelől a mondandóm lényege bőven nem erről szólt.

"Ferdinándot megszavazták a rendek a rokonokat dinasztikus alapon fel lehetett cibálni oda a rend megkérdezése nélkül is."

- Egy részük. Más részük Szapolyai Jánost választotta meg, ami a rákosi végzés alapján a törvényes. És mivel volt fiú utódja, így a hatalma öröklődött lett volna.

"A rendeknek (meg másnak sem) sem tetszett a Habsburgok uralma és kimondták a trónfosztásukat ,hogy takarodjanak innen."

- Eleve nem úgy tekintettek erre a földre, mint királyságukra, hanem mint meghódított tartományra.

1699-ben a Habsburgok – a magyar rendek megkérdezése nélkül – békét kötöttek a Török Birodalommal, megegyeztek a területek birtoklása felől, mely szerint a Magyar Királyság a Temesköz és a Szerémség kivételével, Horvátország és Erdély pedig teljes egészében Lipót fegyverrel nyert (nem felszabadított!) birtoka.

"II. András valóban meg is szervezete a valaha volt legnagyobb keresztes hadat, összesen 20.000 lovagot, és 12.000 várőrt gyűjtöttek egybe az európai uralkodók. A Magyar Királyság volt az egyetlen államalakulat, ami Közép-Kelet Európából keresztes hadjáratot tudott indítani – bár, ahogyan az összes többi, úgy ez sem hozott sikert.

-> Hát inkább hasonlított egy hatalmas turistacsoportra mint hadseregre."

- Honnan tudod, ott voltál...? Több ezzel foglalkozó könyvet is elolvastam, és mind azt írta, hogy az, hogy II. András nem ért el jelentős hadisikereket, nem az ő hibája volt, hanem a helyzeté (bizonyos csapatok késve érkeztek be, nem volt egyetértés, stb). Ráadásul idő előtt haza is kellett térnie az ismert okokból.

Viszont máskor is vettek már részt magyar seregek a kereszteshadjáratban. Barbarossa Frigyes hadához csatlakozott Géza is, néhány ezer katonával.

"Méghozzá a többi hadjárat szervezővel ellentétben a teljes bevétele az országnak elment rá,ezért osztogatta a földit hogy legalább a nemesek segítsék ki egy kicsit."

- Mivel ez volt a legnagyobb. Ellenben sikerrel a többi hadjárat sem járt. Oroszlánszívű Richard sem vette be Jeruzsálemet.

"IV. Béla, aki először visszavétette az apja, II. András által felelőtlenül elajándékozgatott birtokokat, majd az ennek okán elmaradó nemesi segítség miatt elvesztette ugyan Muhinál a csatát, de az országa sikerrel állta ki a világot meghódító, mindent elsöprő Dzsingisz kán hadát.

-> Dzsingisz kán? El vagy tájolva akkor már Dzsingisz 15 éve halott volt Ögödej nagykán küldte el a rettenetes hadsereget hogy elfoglalja Európát .Feltartóztattuk és súlyos veszteségekkel ,de visszavertük őket."

- Jaj, kérlek. Dzsingisz kánt azért tettem hozzá, hogy az emberekben tudatosuljon, az a had támadt ránk, ami a valaha volt legnagyobb birodalmat építette ki, Dzsingisz kánnal. Ez nem az jelenti, hogy ő lovagolt ide. Sőt, még Ögödej sem. Batu kán vezette a csapatokat, és ráadásul ő is kétfelé osztotta a seregét.

"Károly Róbert, aki az Árpád-dinasztia kihalása után anarchiába süllyedt országból erős, központi hatalommal irányított, csordultig feltöltött kincstárral rendelkező királyságot teremtett, ezzel létrehozva a lehetőségét egy jövőbeli birodalomnak.

-> Miután a nagy nemesi öntudattal rendelkező tartományurakat padlóra küldte..."

- Így van. Akik királynak hitték magukat, és úgy is viselkedtek. Tudja meg mindenki a saját helyét.

"Nagy Lajos, aki élt apja ezen ráhagyott lehetőségével, és megteremtette a korának legerősebb birodalmát, az Archiregnumot.

-> Már megint ez.... Nem volt a legerősebb lengyel perszonálunió miatt még csak a legnagyobb ,se volt de nem fontos..."

- Akkor biztos a korabeli Európa volt hülye, hogy Főkirályságnak hívta. Biztos véletlen, hogy végigverte a gazdag Itáliát és minden nagyszámú zsoldoshadát, megállította az Oszmán Birodalmat, a fél kontinens felett élvezett befolyást, stb.

"Luxemburgi Zsigmond birodalma akkor valami Gigahatalom volt?"

- Tekintetbe véve, hogy német-római császár volt...

"Legyőzte a térség összes államát, meghódította a Nápolyi Királyságot, adózásra kényszerítette a gazdag Velencei Köztársaságot, több hadjáratot vezetett a Litván Nagyfejedelemségbe, közel egy évtizedre megállította az Oszmán Birodalom terjeszkedését, saját otthonukban megtámadva kiverte a tatárokat moldvai szálláshelyükről, térítő hadjáratokat vezetett a Balkánra a szerbekhez, életében alig volt néhány év, amikor nem vívott háborút. Ennek köszönhetően az ország belsejében béke honolt, ami kedvezően hatott a gazdasági, művészeti fejlődésre.

-> Művészetre még csak csak ,de a folyamatos veszteségek (a győzelmek ellenére is) valamint a rengeteg zsold kifizetése hogyan is hozott gazdasági fejlődést?"

- Például a pécsi egyetem, vagy a céhrendszer így hatott.

"Emellett megteremtette a céhrendszert, ami gazdasági fejlődést hozott magával.

-> Ami működött meg nem is, de a mellet lehetett rá verni azért..."

- Ahhoz képest 1872-ig fennállt, akkor olyan rossz mégse lehetett. Egyébként meg talán nem volt tökéletes, de a kor Európájában a csúcsot képezte.

"Mellesleg ő találta k hogy csak úgy teremtetgett? Lemásolta nyugati mintát"

- Ki mondta, hogy ő találta ki? Felzárkóztatta az országot a nyugati színvonalra.

"de még azt se túl jól."

- És ezt a kijelentést mire alapozod?

"E fenti két király uralkodását összefoglaló Anjou-korban a Magyar Királyság adta Európa teljes aranykitermelésének 80%-át!

-> Amivel az Anjou-k után valahogy nem mentünk sokra..."

- Hunyadi Mátyás bevétele uralkodása második felére elérte az évi 600-800 ezer aranyforintot, de néha egészen 900 ezerig is felkúszott. Ez a korabeli Európát nézve is az egyik legnagyobbnak tekinthető, Franciaország, Anglia, Hispánia sem ért el évi egymillió aranynál több bevételt.

Az igaz, hogy őutána már elveszett a dicsőség. Persze, ennek is megvan az oka. Mint mondják: a sáska nem pusztít üres kertben. Azaz, a gazdag királyság felkeltette a kereskedők érdeklődését. A kor legnagyobb bankárcsaládja, a Fuggerek (akiknek nevéből egyébként a magyar "fukar" szó származik, micsoda egybeesés...) voltak azok, akik potom 3000 forintért a Thurzókkal szövetkezve kibérelték Magyarország rézlelőhelyeit, majd az 1520-as (figyelj az évszámra) évekre 200(!) négylovas szekérrel évi 30 ezer mázsa(!) rezet szállítottak ki az országból.

Saját bevallásuk szerint évi 870 ezer(!) forintnyi bevételen osztoztak, de a valós összeg ennek duplája is lehet.

Egy évvel később a török megindul Magyarország ellen, hat évvel később a végvárrendszer átszakad, és jön Mohács. És Szerencsés Imre kincstári munkásságát még bele sem számoltam...

"Hatalmas élelembőség volt emellett, amiről egy francia szerzetes álmélkodva írt utazási emlékirataiban.

-> Aha most meg ez a szerzetes ...Nevét esetleg megmondanád?

Egy másik szerzetes aki itt járt meg le szolgalelkű bunkó parasztozott minket aki nem érdemli meg ezt a faja helyet na és?"

- Akkor mondok pontos idézetet és forrást is, az Új Képes Történelem 3. kötete írja ezt:

"1308-ban egy francia domonkos barát járta be Kelet-Európát, a látottakról készült útleírása szerint *Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike; általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyvennapi járóföld és szélességében ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségekben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei. Az erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mit követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.*

Leírása megfelelt a valóságnak: a Kárpátok koszorúzta ország (amelyhez délről a melléktartományok: Szlavónia, Horvátország, Dalmácia csatlakoztak) területe a legnagyobbak közé tartozott a 14. századi Európában, egy gyalogosan utazó szerzetes számára pedig mind az országot széltében átszelő Pozsony-Brassó, mind az észak-déli irányú Bártfa-Zágráb közti útvonal megtétele körülbelül negyven napot igényelt.

A gazdag ország számos kincse az I. Károly uralkodásának második felére biztonságossá váló utakon egyre több külföldi, elsősorban német és olasz kereskedőt vonzott. Érdeklődésüket különösen a magyar nemesfémek keltették fel, ugyanis Európa évi ezüsttermésének negyedét, aranytermésének csaknem az egészét Magyarországon hozták felszínre. Az évi 10 ezer kilogrammnyi ezüstmennyiség nagy része a Garam-vidék és a gömör-szepesi érchegység bányáiból származott, a magyarországi aranybányászat 1000 kg éves hozama elsősorban az 1328-ban alapított Körmöcbányán került a felszínre, de több kisebb jelentőségű bánya mellett a Szepességtől Erdélyig számos folyó fövenyéből is nyertek aranyat. Több helyen bányásztak rezet és vasat is, ezek mennyisége és értéke azonban messze elmaradt mind a nemesércek, mind a só mögött. A királyi sómonopólium következtében az uralkodói jövedelmek jelentős része származott sóeladásból. Az erdélyi sóbányák (a legnagyobbak: Dés, Torda, Vízakna) egy része már a honfoglalást megelőzően is működött, a máramarosi sókitermelés a 14. század elején bontakozott ki. A kifejtett kősót kockákra vágva, elsősorban vízi úton szállították az ország belsejébe, a belföldi kereslet kielégítése mellett szerény mennyiséget vittek ki Szerbiába, valamint a határ menti osztrák területekre.

A magyar mezőgazdaság termékei már jóval kisebb mértékben kerültek külföldre, elsődleges szerepük a belső piac ellátásában volt. A belföldi forgalom legkeresettebb árucikkének a bor számított. A korszakban a legjobbnak a szerémségi bort tartották, ismertek voltak még a Pozsony, Sopron környéki, valamint a Balaton-vidéki borok, a később jelentőssé váló hegyaljai szőlőművelés viszont még csak ekkortájt vette kezdetét. Az állattartás jelentősége Magyarországon mindig is meghaladta az európai átlagot, különösen nagy volt az állatállomány a városok közelében fekvő falvakban. Legkeresettebb az épp ekkortájt tenyészteni kezdett nagy testű szarvasmarha volt, amelyet a század végétől egyre nagyobb számban hajtottak a délnémet városok piacaira is. Jóval kisebb távolságra szállították a lakosság mindennapi ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgabonát, az országban ugyanis szinte mindenütt termelték, a hegyvidéki erdősségektől frissen elhódított irtásföldeken is. A gabonatermelés hozama - elsősorban a fejlettebb dunántúli területeken - a 14. század elején elérte az elvetett mag három-négyszeresét, azaz maradt felesleg.

A tejjel-mézzel folyó Kánaán érzetét keltették a külföldi utazóban a vadban gazdag erdők, a jóízű halakban bővelkedő folyók. Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."

"Nem egy szerzetes véleménye a mérvadó jobb körökben.."

- Értem. Tehát az akkori emberek hülyék voltak, amikor a Magyar Királyságot Archiregnumnak nevezték, az akkori utazok szintén hülyék voltak, amikor leírták amit láttak, és főleg a mai elismert történészek, akik ezeket forrásokként használják fel az adott kor élethű bemutatására.

"Hunyadi Mátyás, aki alatt a Magyar Királyság hadi, politikai, kulturális és művészeti aranykorát élte.

Nyugaton, délen és keleten egyaránt legyőzte szomszédjait. Meghódította Bécset, elfoglalta a Lausitzi Őrgrófságot, a Sziléziai Hercegséget, a Morva Őrgrófságot, az Osztrák Főhercegség keleti felét, és a Stájer Hercegség egy részét.

-> Amit úgy 5 évig élvezhettünk...Tartós hódítás volt."

- Talán mert... hmm, lássuk csak... mert meghalt, mielőtt megszilárdult volna a magyar befolyás? Napóleon hódításai még a saját életében összeomlottak, mégis nagy uralkodó volt.

"Délen meghódította a töröktől a Macsói, Jajcai, Szrebreniki bánságokat, elfoglalta a két legjelentősebb várat, Jajcát és Szabácsot, és bevett további 60 kisebb erődítést, így biztosította magát az oszmán veszedelem elől.

-> Szabács egy jelentéktelen volt a végvárrendszer szempontjából különben sem tudtuk megtartani ,bár a török sem."

- Nem? Pedig 1464-65-ben mégis sikerült.

"1464-65-ben a szultán hadjáratot indított a visszaszerzésükre, de kudarcot vallott.

-> Hát ha a helyi rablóhad odaküldése ,mert a Oszmán Birodalom elvolt a perzsákkal foglalva így könnyű is volt vitézkedni..."

- Kérlek, az ilyen lefitymáló megjegyzéseidet támaszd is alá legközelebb. Kezdhetnéd például egyből ezzel, miszerint rablóhadat küldött oda, nem reguláris hadsereget.

"Mátyás alatt a virágzó Magyar Királyság kulturálisan is Európa egyik vezető hatalma lett.

Európában elsőként honosodott meg nálunk Itáliából a reneszánsz stílus a festészet, szobrászat, építészet, költészet terén.

-> Közel volt Itália egyszerűen. Nyilván előbb látott olasz művészetet egy magyar mint pl. egy angol...Volt pénz rá ,meg a királynak igénye rá ,nem volt nehéz meghonosítani.."

- Na ne viccelj már. Franciaország nem volt közel? Netán az NRCS? Vagy pénz nem volt ezen államokban?...

"Amúgy az a talján "nyugati" kultúra bezzeg bejön? Milyen magyar vagy te?"

- Egyfelől nézz rá egy térképre, Itália délen van, nem nyugaton. Másfelől ennek a megjegyzésnek meg értelmét sem látom, mi indokolta.

"Emellett I. Mátyás megalapított Budán egy Európa-szerte neves kódexmásoló-műhelyt.

-> Esetleg a nyomtatás feltalálása előtt több haszna lett volna..."

- Értem... Mert a nyomtatás az sitty-sutty eltörölte a kézzel írt könyveket, és egycsapásra minden kódexmásoló műhely elavult és haszontalan lett...

"de azt elérte, hogy Magyarország teljes egészében ne jusson a Habsburgok kezére.

-> De oszmánkezében jól mutatott volna ,legalábbis Katalin vajda szerint,különben nem bújt volna nagy bátran Szulejmán palástja mögé."

- Helyezkedett, aszerint, hogy épp mi hozta az érdeket. Ugyanolyan politikai játszma, mint amit Churchill, Sztálin és Roosevelt űzött. Ez nem azt jelenti, hogy török hűbéres lett.

"Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek, akik megőriztek egy kicsiny szigetet a magyar kultúra számára, ahol tovább virágozhat, miközben az ország egyik felét németek, másik felét törökök pusztították, és több sikeres hadjáratot vezettek a Felvidékre.

-> Báthory lengyel gondokkal jobban elvolt.."

- Attól még az ő uralkodásától számítjuk Erdély aranykorát.

"Bocskai igencsak húzott a császár felé"

- Ezt tán arra alapozod, hogy nem fogadta el a török szultántól a koronát?...

"Bethlen s csak óvatosan legyingette a Felvidéket a jóságos szultán parancsára."

- Oh, értem, nyilván "óvatosan" vezetett nem kevesebb, mint 3 hadjáratot a Felvidékre, és vonult fel Bécs ellen.:)

Vajon van-e egyáltalán bárki a magyar történelemben, akit nem hurrogsz le...

"II. Rákóczi Ferenc, aki viharos gyorsasággal szabadította fel szinte teljes Magyarországot, az egész népet fel tudta sorakoztatni maga mögött, bevezettette a régóta áhított közteherviselést"

-> Amiért a vezérkar kinyírta volna a győzelem után nagyjából"

- Csakugyan? Mert én úgy tudom, csak a turóci küldöttek tiltakoztak, és őket pedig nem ő, hanem gróf Bercsényi Miklós, báró Károlyi Sándor, és a vitézlő rend tagjai vágtak le, azaz csupa fővezér, arisztokrata.

Ha nem értesz hozzá, nem feltétlenül kell ám hozzászólnod mindenhez.:)

"a vallásszabadságot, a harcban részt vevő jobbágyok felszabadítását, és a hadirokkanatak/özvegyek/árvák állami ellátását"

-> Na ja a rézpénzzel aztán sokra mentek a kárvallottak..Az első kettőt fogadjunk a győztes csata után kiment volna a fejéből..."

- Rákóczi hosszútávon nemesfém pénzre kívánt áttérni. Az meg, hogy "mit felejtett volna el", megint nem érv, hanem oktalan gúnyolódás.

"Aztán itt egy nagy törés van, mivel nem csak magyar király, de erdélyi fejedelem sem volt többé (II. Rákóczi Ferenc volt az utolsó), így innentől teljesen a Habsburgok uralkodtak, nem volt magyar uralkodó.

-> De pl .a kalapos királyt eléggé kedvelte a köznép (amikor nem a német nyelvalkotással vagy a burgonyafogyasztási kampánnyal foglalkozott:))."

- Hogyne "imádta" volna! Olyannyira, hogy ünnepi körmeneteket tartottak Budán, mikor megjött a hír, hogy meghalt.:) Azokat, akiknél nem találtak magyar ruhát, megkergették, néhol fogdába zárták.

De idézhetek egy angol utazótól is, aki a korabeli Magyarországról írt egy nagyon hasznos úti beszámolót:

"...Ugyancsak a pesti oldalon, még pedig a Dunához közel emelkedik egy óriási terjedelmű épület, melyet a magyarok letűnt szabadságuk sírkövének tekintenek. Legközönségesebben Bastille-nek nevezik. Ez József császár utálatos és gyűlöletes uralkodása alatt épült."

Süt belőle a szeretet...

"Kossuth egy politikus volt a reális céloktól elég hamar elrugaszkodott"

- Ezt nem mondanám.

"a hadviseléshez mint a legtöbb politikus teljesen analfabéta volt mégis beleugatott.."

- Ezt már inkább.

"Már Buda visszavételének felesleges szorgalmazás is végzetes volt"

- Egyfelől ő éppen annak volt a híve - Görgeivel egyetértésben - hogy a Schwechat-nál táborozó sereg nyújtson segítséget a bécsi felkelőknek. Ám a vezérkar vonakodott ezt tenni, egyfelől mert hűséget esküdtek a császárnak, másfelől mert "magyar katonáinkat ne vigyék külföldre", a honvédő csak a hont védi, nem támad. Erkölcsileg helyes, stratégiailag hibás döntés volt, hogy nem léptek.

"nemhogy miután bátran lelépett"

- Kifejezetten Görgei szólította fel levelében, hogy a kormány mondjon le, és ruházza fel őt teljhatalommal, de ne zavarjon ilyen apróság:)

"még az ottmaradó Görgey-től azt kérte hogy rohanjon bele az egyesült osztrák-orosz seregbe még véletlenül se külön -külön menjen nekik..."

- Na ez megint nem igaz. A közösen megbeszélt haditerv úgy szólt, hogy a magyar seregeket Aradra összpontosítják - bár Görgei inkább Komáromot javasolta -, és el is indult csapataival Aradra, ahol azonban nem találta Dembińskit, ő ugyanis Temesvárra vonult az előre megbeszéltek helyett, ahol Bem átvette tőle a sereget, majd Haynauval szemben katasztrofális vereséget szenvedett.

Ezután az ellenállás felesleges lett volna. A haditervvel tehát Görgei egyetértett, csak nem úgy alakultak a dolgok, mint amire számítottak.

"És még pattogott is utána hogy Görgey nem mészároltatta le az elcsigázott kifogyó készletű magyar sereget a ,kipihent jól felszerelt,hatalmas orosz támogatással rendelkező osztrák sereggel ,hanem inkább mentette ami menthető."

- Ez pedig - a valamivel fentebbi helyzettel ellentétesen - erkölcsileg volt helytelen, és stratégiailag helyes. Kossuth azzal a feltétellel adta át a hatalmat, hogy Görgei a harcot folytatni fogja. És valóban, Görgei azt mondta: ha osztrákokkal találja szemben magát, támadni fog utolsó leheletéig. Ha oroszokkal, megadja magát. Nem véletlenül vonult le az oroszokhoz, hogy ott tegye le a fegyvert.

"Eztán megint nem volt magyar uralkodó

-> Bár Jóska bát is megkoronáztuk a kiegyezés után és utána mintha belelendültünk volna egy kicsit a fejlődésbe,de ez nem fontos..."

- Fejlődés indult, igen, de az önállóságot kivívott magyar kormány okán, így például Andrássy miniszterelnök miatt, nem Ferenc Józska érdeme.

"mely nem sokkal később minden kárpát-medencei katonai ellenfelet legyőzött

-> Levertük a szuronyos botos szlovákokat és románokat ,de fasza csávók vagyunk!"

- Ahhoz képest, amilyen fölényben volt velünk szemben a Kisantant, igen nagy dolog. És a háborús szereplésünkkel - Ungváry szerint, aki a téma legelismertebb szakértője - legalább fél évvel toltuk ki a németek vereségét. Ez egy ilyen kis országtól igen nagy teljesítmény, tekintetbe véve, hogy a névlegesen "főszövetséges"-ként szereplő Olaszország érdemben semmilyen komoly haditettet nem hajtott végre.

"A modern bérházakkal

-> Amire telt is minden 6-dik embernek."

- Van bármi, ami neked megfelelő...?

"a levesosztással, a mezőgazdaság gépiesítésével

-> ha már a gépesítés miatt munka kevesebb lett."

- Igazad van, elvégre is a gépekhez nem kell kezelőszemélyzet... És az is nagy butaság volt, hogy ezzel meggyorsította és megnövelte a termelést.

Nem is értem, miért nem vadászunk még mindig inkább mamutokra.

"a pengő bevezetésével

-> Stabil pénz is volt ám...."

- Igazad van. Egy szimpla kis világháború elég volt, és máris elinflálódott. Micsoda ócska pénz.