Akik ennyire ragaszkodnak Magyarországhoz, azoknak az a legtöbb oka, hogy jól élnek?

óóóó, hogy én mennyiszer megkaptam, hogy "hazaáruló" vagyok meg hogy "a takarodjak vissza nyugatra" :-D

amikor megkérdeztem, hogy miért, a következő válasz jött (összességében a lényeg): "ez a szülőfölded, ezt kell szeretned", "itt születtél, ez a hazád", "mert elhagytad a szülőföldedet, ahol xy évig tanulhattál", "mert máshol nincs túrórudi" (az egyik kedvencem:-D) "mert ide tartozol, itt kell élned, visszafizetned azt a tudást, amit szereztél", "mert máshol úgysem fognak befogadni, idegenben vagy külföldön, minek tenni 1-2 kört, hogy belásd, hogy nem fogsz tudni máshová tartozni" és még folytathatnám a sort.

és akkor bejön a képbe, hogy mivel kétnyelvű családból jövök, két különböző nemzetiségi nevelést is kaptam, hogy akkor melyik is az igazi "hazám". igaza van az egyik hozzászólónak, aki előttem azt írta, hogy sokaknak az a hazájuk, ahol megbecsülik a munkájukat, ésatöbbi.

nekem már idekint van a hazám, a barátaim, a párom, idekint tanulok, itt akarom kamatoztatni a tudásom, itt akarok élni. szeretem ezt az országot.

annak a valószínűsége, hogy pont oda, pont akkor születsz ahova tiszta véletlen; biológia az egész. egy ilyen miatt ráfogni valamire, hogy na mivel itt születtél, ezt kell szeretned szerintem nem szép dolog. tudom, hogy ez ilyen "neveljük bele a gyerekekbe, hogy itt élned, halnod kell", de szerintem adjuk már meg mindenkinek a lehetőséget, hogy eldöntse, tetszik-e ez neki, kell-e ez neki.

én azért szeretek idekint élni, mert teljesen más a mentalitás. nem az a tipikus magyar depressziós légkör uralkodik mindenhol, az embere segítőkészek, nyíltak és nem azt nézik, hogy honnan jöttél, hanem hogy mire vagy képes. én tényleg a nulláról kezdtem idekint 2 bőrönddel, amikor kiutaztam egyetemre. azóta eltartom saját magam a saját, megkeresett pénzemből, a munkahelyemen normálisan, időben kifizetnek, tisztességes főnököm van, nyáron kapnak utánam a munkáltatók; évközben tanulok szorgalmasan, az előadóim segítőkészek, tanítani akarnak, a tudást átadni, korrekt az osztályozási rendszer, korrekt és modern a tananyag, mindenből van "bőven" (ergo nem 6-an állunk egy kisasztalnál, mint otthon barátnőmék BME-n egy kísérletnél, hanem vagy egyedül, vagy ketten dolgoztok), ha valamit jobban tud vagy ért az ember, akkor a tanárok nyomják fölfelé, hogy "na ebből lehet, hogy lesz valaki, mert jó esze van".. egyetem befejezése után normális állásom lesz, a kezdőfizum pár ezer fonttal a minimálbér fölé tehető (kb 22.000 font évente, aztán ez csúszik fölfelé), amiből tudok majd hazaküldeni a szüleimnek; el tudom őket küldeni a régóta álmodozott Görögországi útjukra vagy éppen egy Karib-tengeri hajóútra. és nem kell majd azon gondolkoznom, hogy úristen, mit fogok enni holnap.

nekem ez sokkal többet jelent, hogy tudom, hogy pár év és tudok majd nekik segíteni; megvehetem nekik a legújabb iPad-et vagy e-book reader olvasót, amit anya a neten kinézett; hogy nagyobb luxusban élhetnek, mint jelenleg két egyetemista diákkal. hogy ha akármelyikük is elveszti az állását, akkor ott leszek én, aki akármikor tudok majd segíteni. ha ki akarnak jönni évente 6x látogatni, akkor lefoglalom nekik a repülőjegyet és jöhetnek egy hosszú hétvégére. ha ki akarnak költözni, akkor segíteni tudok nekik az akármilyen felmerülő költségekkel.

lehet, hogy anyagiasnak tűnök, igen; de egy életem van, nem akarom 130.000 Ft-nyi pénzzel leélni. utazni akarok, világot látni, megtapasztalni még sok-sok dolgot, kultúrát, országot. ez akkora nagy baj lenne? ezt otthon nem tudnám megtenni. és ami valószínűleg a legszomorúbb az egészben (talán másoknak, nekem már kevésbé), hogy nem is akarnám leélni az életem Mo.on. sokan azt mondják, hogy nem tudnának máshol élni. honnan tudod, próbáltad már? én próbáltam Mo.on élni, és nem tudtam. pontosan ezért is nem élek ma már ott és látogatóba is csak ritkán megyek, akkor is csak családot és barátokat.

"gen. Akik ilyen "nagymagyarok",azoknak nem kell keservesen megdolgozni a jólétükért,és nem is munkanélküliek."

Nem mert ezeket az anyjuk tartja el. Én biztos nem vennék fel dolgozni ilyen nagymagyart. Ha túlórázni kellene a végén még én is zsidóvá válnék.

"s állásom lesz, a kezdőfizum pár ezer fonttal a minimálbér fölé tehető (kb 22.000 font évente, aztán ez csúszik fölfelé), amiből tudok majd hazaküldeni a szüleimnek; el tudom őket küldeni a régóta álmodozott Görögországi útjukra vagy éppen egy Karib-tengeri hajóútra. "

OFF

Azért ilyen dolgokat az honos angolok sem engedhetnek meg maguknak :D. Lehet, hogy többet lehet keresni kint de annyival drágább is az élet. Nem kötözködni akarok csak írtam.

A "legszebb" az egyik ismerősöm esete... Na ő ilyen tipikus "nagymagyar", szerinte gyakorlatilag minden más nemzet vagy azon mesterkedik, hogy minket tönkretegyen, vagy annyira fejletlen, hogy említésre se méltó.

Amikor már hosszú ideje nem volt rendes munkája, akkor persze szidott is miatta mindenkit, az meg sem fordult a fejében, hogy azért nincs munkája, mert semmihez nem ért. Nem azt mondom, tényleg elképesztő a munkaerő-piaci helyzet az országban, de azért na, illene valamihez érteni is, nem?

Hát ez az illető végül fogta magát, és kiment külföldre dolgozni. Két évig volt kint, volt munkája, más kérdés, hogy egy földigiliszta szintjén beszélte a nyelvet, és nem is volt hajlandó megtanulni, mert szerinte undorító (Angliában volt amúgy), és közben folyamatosan szidta azt az országot, amelyik neki munkát adott. Ez most mégis milyen hozzáállás? Mást nem hallottam tőle abban az időben, mint hogy azok a mocskos britek (bocsánat, ő "brittek"-nek írta) kizsákmányolják a külföldieket, csak az alja munkára kellenek nekik, és az egész lakosság gusztustalan és bunkó és mocskos és lenéző szegény magyarokkal szemben. De az egy pillanatra sem esett le neki, hogy ő itthon pont így viszonyul a külföldiekhez.

Nem, abszolút nem ez a legfőbb oka. Sokkal inkább valami olyan érzés és elkötelezettség, amely az anyagi helyzettől független, és akiknek ezt nagyon magyarázni kellene, úgy sem értenék.

Ez még akkor is így van,ha az ilyen emberektől nagyon kemény szavakat hallani (érted haragszom, nem ellened).

"2. te valami szakértő vagy? vagy csak szimplán egy magyar a leggusztustalanabb fajtából?"

Az tény, hogy a leggusztustalanabb fajtából való, viszont nem hiszem, hogy magyar lenne. Akkor nem antimagyarkodna.

" Ha túlórázni kellene a végén még én is zsidóvá válnék."

A túlórázás kizárólag zsidó szokás.