Azok akik veszettül utálják Horthyt, mind szélsőbal mind szélsőjobb oldalról, azok mit tettek volna a helyében?
Ha te lettél volna Horthy helyében mit csináltál volna:
- 1918 után, amikor az ország jelentős részét román megszállás uralta, Budapesten vörösterror tombolt, neked meg van egy nemzeti hadsereged a Balaton környékén.
- 1920-1939 között, amikor lénygében még az ország teljes lakossága, és a magyar pártok szinte mindegyike, revizionalista, és bízik a trianoni békediktátum felülvizsgálatában, és minimum a hamis statisztikák miatt elcsatolt részek, magyar többségű régiók, vármegyék, visszacsatolásában. Európában új meghatározó erőként feljön a Német és Olasz tengely, melyben az antantal szemben megvan az akarat a trianoni igazságtalanságok enyhítésére.
- 1939-1942 között, mikor a tengelyhatalmak hatalmuk csúcsán vannak. Jelentős területeket adnak vissza Magyarországnak, de tudjuk, hogy ezeket bármikor vissza is csatolhatják Szlovákiához ill Romániához. Amikor Románia és Szlovákia minél nagyobb katonai erőt küld a németek megsegítésére, csak, hogy elnyerjék támogatásukat és a háború után nekik kedvező területi döntések szülessenek. És mikor minden katonai tanácsadó, tábornok, stb szerint a jól képzett, modern német haderő le tudja gyűrni a szovjetuniót.
- 1943 után, mikor már nyilvánvaló volt, hogy a Birodalom elveszíti a háborút és Magyarország érdeke az, hogy minél előbb kilépjünk belőle, illetve átálljunk a győztesek oldalára.
válasza:
válasza:- 1918 után: helyesen cselekedett Horthy.
- 1920-1939 között: helyesen cselekedett Horthy.
- 1939-1942 között: arra kellett volna törekednie, hogy a magyar haderőt épségben megőrizze az ország határainak védelmére román vagy szlovák támadás esetén. A Szovjetunió elleni hadjáratba való önkéntes, elhamarkodott beleugrás jóvátehetetlen hibának bizonyult. A német-szovjet háború kitörésének pillanatától fogva a háború kimenetele egyértelműen kétesélyessé vált.
"Amikor Románia és Szlovákia minél nagyobb katonai erőt küld a németek megsegítésére, csak, hogy elnyerjék támogatásukat és a háború után nekik kedvező területi döntések szülessenek. "
A magyar érdek az lett volna, hogy a román, szlovák haderő csak vérezzen el szépen odakint az orosz fronton, a magyar haderő pedig ne.
- 1943 után: kiugrás 1944. március 19-én, a kormány elmenekülése és emigráns kormány létrehozása Londonban. Kassa, Kolozsvár ma is Magyarországhoz tartozna.
11:20
"- nem volt nyilvánvaló, hogy a tengely elveszíti a háborút,..."
Dehogynem, Sztálingrád után ehhez már semmi kétség nem fért.
"...de akkor sem lettem volna áruló. "
Persze, inkább örökre lemondtál volna bármiféle revízióról, teljes pusztulásba taszítottad volna a hazádat, nehogy 'hűtlen' legyél Adolfhoz. Aki mellesleg nagy ívben köpött a magyarságra.
válasza:"- 1943 után: kiugrás 1944. március 19-én, a kormány elmenekülése és emigráns kormány létrehozása Londonban"
szerintem ez azért nem működhetett volna ilyen egyszerűen. nyilván Horthy amit tudott megtett a kiugrás érdekében, de nem hiszem, hogy a magyar kormány csak úgy el tudott volna menekülni londonba. Mellesleg a németek az ügynökeik révén kb azonnal értesültek minden magyarországi diplomáciai lépésről, akár titokban akarták tartani akár nem.
Szerintem is a kiugrás és az átállás lett volna az egyetlen helyes út, nyilas barátunk itt még valószínűleg nagyon fiatal, nagyon romantikus gondolat ez a "ha megpusztul az ország akkor se leszünk árulók", csak egyrészt a világon nincs sztem ilyen ország, ami történelme során soha egy szemtéséget ne követett volna el, másrészt ezen gondolatmenet alapján nekünk már 44ben régen hadban kellett volna állni a BIRODALOMMAL szemben, ugyan is volt egy jugoszláv-magyar örökbaráti szerződés, amiben szövetségre léptünk a jugókkal, és pár hónapra rá meg a németektől bekaksizva simán megtámadtuk őket.
Észak-erdély a mai napig a miénk lenne, ha magyarországon előbb alakul kommunista kormány mint a románoknál! Ezt konkrétan az egyik vendégtanárom mondta az egyetemen, aki a Babes Bólyai Tudományegyetemről (Kolozsvárról) jött anno hozzánk. Nem az angolok felé kellett volna próbálkozni, tudjátok, európát ekkorra már régen felosztották. Persze ezt Horthy nem tudhatta.
"A magyar érdek az lett volna, hogy a román, szlovák haderő csak vérezzen el szépen odakint az orosz fronton, a magyar haderő pedig ne. "
Ezzel én azért nem értek egyet, mert ha a németek lenyomják a szovjetuniót úgy, hogy mi egy darab katonát nem küldünk, a szlávok és románok meg igen, akkor nekünk édesmindegy, hogy van e hadseregünk, ha a németek, olaszok úgy döntenek, hogy visszakapja szlovákia és románia az elcsatolt területeket akkor úgyse tudunk neki ellenállni. Tehát számunkra az egyetlen megoldás, hogy mi is beszállunk. Másrészt most meg nem mondom melyik dokumentum fílmben láttam, bocsi, de valamelyikben mondták, hogy a 2. Magyar Hadsereget direkt próbálták idősebbekkel feltölteni, pont azért, hogy a jobb emberanyag nagyobbik része megmaradjon (biztos vannak képek amin fiatalok is voltak, de na, a lényeg, hogy törekedtek arra, hogy a fiatalabbak maradjanak). Egyébként szerintem hasonló logika állhatott a 2. Magyar Hadsereg felszerelésbeli hiányossága mögött is, minek küldjenek és használják el a jó és drága felszereléseket, mikor tudjuk, hogy úgy se rajtuk fog múlni a háború, és az ottani szereplésüknek úgy is csak az a célja, hogy a háború után ne az legyen, h a szlovák román hadseregek sokszázezer katonával támogatták németországot mi meg semmivel és ezért jön a bünti. Nem túl humánus, de az Ország szempontjából logikus.
Mellesleg az I. Magyar Hadsereget pont erre a célra tartották itthon, hogy azért mégse vesszhessen oda a teljes haderő. És hiába maradt itthon, a honvédség kb fele, így is 44 ben megkérdeztek egy német tábornokot, hogy mennyi idő lenne megszállni Mo-t?
-24 óra
-és ha ellenállnak?
-12
-Hogyhogy?
-Elmaradnak az üdvözlőbeszédek
Lehet ez csak vicc, de meg kell érteni, hogy ha a németek megnyerik a ruszkik ellen a háborút a mi segítségünk nélkül, és utána a jó csatlós románia és szlovákia megkapja a maga koncát, vagyis a felvidék maradék részét, kárpátalját és észak erdélyt, akkor az, hogy mi katonailag ennek a döntésnek ellenállunk szóba sem jöhet.
Magyarország vs Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia. Esélytelen. Egyetlen értelmes út, ha elérjük, hogy a háború után ne szülessen számunkra kedvezőtlen döntés, az meg csak így lehetett.
válasza:18:43
"...ha a németek megnyerik a ruszkik ellen a háborút a mi segítségünk nélkül, és utána a jó csatlós románia és szlovákia megkapja a maga koncát, ..."
Ezzel két problémám van:
- Naiv és téves feltételezés volt már akkor is (és ma is ezzel jönnek elő állandóan), miszerint Hitler itt valamiféle jutalomosztás alapján rendezgette a területi kérdéseket. Magyarország nem azért kapott vissza területeket 1938-1941 között, mert Hitler igazságot akart szolgáltatni nekünk, hanem mert a pillanatnyi német érdekek ezt kívánták meg. Egy totális német győzelem semmi jót nem hozhatott volna a számunkra, Románia ugyanis mindenképpen fontosabb volt Hitler számára, mint mi. nem osztott, nem szorzott volna, hogy mi katonailag részt vettünk-e a szovjet háborúban vagy sem.
- A másik, hogy a Szovjetunió megtámadásával beállt egy alapvető világpolitikai fordulat, Hitler automatikusan összehozta maga ellen a tengerentúli hatalmakat, és egy ilyen világméretű koalíció elleni totális német győzelemnek eleve nem lehetett esélye. Sajnos ezt a korlátolt képességekkel rendelkező Bárdossyék nem voltak képesek megérteni Budapesten és felelőtlenül belevitték egy leve nagyon kétes kimenetellel kecsegtető kalandba az országot. Amelybe persze az bele is pusztult aztán.
A józanabb magyar politikusok egyébként akkor is legalább annyira féltek egy totális német győzelemtől, mint a vereségüktől.
válasza: válasza:Én személy szerint tisztelem Horthy-t.
1918: Ekkor nem tudom mit lehetett volna már tenni, sajnos már túl késő volt. A kérdező egy kicsit pontatlan. Amikor Budapesten vörösteror tombolt akkor az ellenforradalmi kormányok (Aminek Horthy volt a hadügyminisztere) először Aradon, majd Szegeden alakítottak kormányt, és a nemzeti hadsereg is Szegeden székelt, majd csak a tanácsköztársaság bukása után, miután a románok bevonultak Budapestere, költözött át Horthy a balaton környékére a nemzeti hadsereggel, mivel az a terület nem volt rámán megszállás alatt.
1920-1939: talán a földosztást kiviteleztem volna, illetve jobban próbálom visszaszorítani a 30as években egyre erősödő német befolyást.
1939-42 inkább Teleki nézőponjával értettem volna egyet.Egyértelmű volt, hogy a németek nem képesek legyőzni az usát és a szovjetuniót.
Az 1938ban visszakapott, magyarlakta felvidéket természetesen az anyaországhoz csatolnám, Ruszinföldet én is megszálltam volna, hogy legyen közös határ Lengyelországgal, viszont, autonómiát adtam volna a ruszinoknak. Északerdéylt is mindenképpen visszaszerzem.
1941ben léptem volna egy teljesen más lépést:amint románia és szlovákia hadat üzent a szovjetuniónak, a magyar honvédséget megindítottam volna ellenük.Igaz hogy a tisztikar német barát volt, de a magyar bakákat nem tudták volna a németbarát tisztek se megállítani ha a Kormányzó úr parancsba adja, hogy irány Dél-Erdély.(mint a korabeli nóta is mondja:Horthy Miklós bevágtatott Erdélyország közepére, azt adta ki parancsában, székelyek előre, Erdélyország többi részét is vissza kell venni, szent Istvánnak határára piros-fehér zöldet tenni (részlet, Kolozsvári vigadóban című katona nótábó)
Ennek következtében biztos hogy Németország is beavatkozik, és előbb utóbb Magyarországot megszálják a németek és a szomszédok, igaz az erdélyi hegyekben sokáig elhúzódtak volna a harcok. Viszont a háborút ígyis úgyis a szövetségesek nyerték volna meg, és ebben az esetben mi minimum megtarhatjuk a felvidéket és észak Erdélyt, sőt lehet délerdélyi területeket is kapunk a nácibarát romániától.
1943 után:amint lehet átállni a szovjetek oldalára, cserébe Északerdély megtartását kérni (akkor már sajnos a többi terület megtartására nm volt esély)
1944.március 19.én mindenképpen ellenállni a bevonuló német csapatoknak. (igaz ez lehet Horthy életébe került volna, mivel ő akkor éppen német területen tartózkodott) Viszont ígyis lett volna esély hogy északerdély megmaradjon, illetve a délvidéki vérengzések, és a többi magyarellenes atrocitás elmaradjon.
válasza:Érdekes ez a Horthynak tulajdonított fehérterror. Végigböngésztem a népbiztosok halálának időpontját. Egyet találtam, aki 1919-ben halt meg: Szemuely Tibor aug. 2-án öngyilkos lett, amikor az osztrák határőrök igazoltatták, a többiek bőven túlélték a Tanácsköztársaságot függetlenűl attól, hogy jónéhányuk ténylegesen gyilkosságokat követtek el, vagy arra közvetlen parancsot adtak.
A németeknek mindenképpen szükségük volt M.o.-ra, mint felvonulási területre, ha Horthy ellenáll, kevesebb idő alatt, mint Lengyelországot, Csehszlovákiát, lerohanták volna az országot, s ebben jónéhány "környező ország" támogatta volna. Ezesetben a budapesti gettó sem úszta volna meg a deportálást.
Másrészt, ami a német megszállás, nyilas hatalomátvétel után történt, lehet mondani, hogy tragédia, de előtte nem volt különösebb atrocitás a zsidók ellen, sőt a környező orságokból is ide menekültek. Ilyenkor a zsidó törvényekre szoktak hivatkozni - M.o. Európában ebben nem volt "kivétel". Csak egy "epizód": egy 30-as években játszódő angol filmben a recepciós: -"Uram a szállodában Ön nem kaphat szobát." Végülis valamiféle menlevele volt az illetőnek.
A "magyarok szerepét" ebben hangsúlyozni erős túlzás. Ronániában ehhez nem volt szükség bevonulni a németeknek. A Vasgárda "elintézte" maga. M.o.-on 1000 körüli a "Világ Igaza" magyar "zsidómentők" száma.
Horthy 26 éves kormányzósága alatt -ellentétben az utóbbi 25 év politikusaival- semmit nem változott "anyagi helyzete".
válasza:"1944.március 19.én mindenképpen ellenállni a bevonuló német csapatoknak. (igaz ez lehet Horthy életébe került volna, mivel ő akkor éppen német területen tartózkodott) Viszont ígyis lett volna esély hogy északerdély megmaradjon, illetve a délvidéki vérengzések, és a többi magyarellenes atrocitás elmaradjon."
Nem volt, aki az ellenállásra parancsot adhasson, ezeket a vezetőket Hitler magához rendelte, s a "trójai faló" akció lezárultáig elzárta a külvilágtól.
Másrészt: meglepően nagy haderővel vonultak be M.o.-ra. Fentiek ellenére néhány helyen volt ellenállás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!